Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Értesítjük, hogy a Kormányzati Portálhoz és az Ügyfélkapuhoz kapcsolódóan 2017.12.16-án (szombaton) 9:00 órától 17:00 óráig infrastruktúra karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Kormányzati Portál, valamint az Ügyfélkapu alá tartozó honlapok és szolgáltatások nem lesznek elérhetőek.

Szíves megértését és türelmét köszönjük!

MORZSÁK

TARTALOM:Helyi adók

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. július 26.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A helyi önkormányzat bevételei között a legelőkelőbb helyet a helyi adók (kommunális és helyi iparűzési adó, építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó, gépjármű és luxus adó) foglalják el, melyek egy része teljes egészében az önkormányzat, mások pedig megosztottan az önkormányzat és az állam tulajdonát képezik.

Cikk:

Gépjárműadó (teljesítmény-, korábbi közkeletű nevén súlyadó)

Milyen gépjárművek után kell adót fizetni?
A belföldi gépjárművek adójának alapja, mértéke
Kinek kell megfizetnie a gépjárműadót?
Az adófizetési kötelezettség kezdete és vége
Mikor kell befizetni az adót?
Mikor lehet szüneteltetni az adófizetést?
Milyen gépjárművekre jár adókedvezmény?
Kik mentesülhetnek a gépjárműadó alól?
Illetékes hatóság
Bejelentési kötelezettség
A gépjármű elidegenítésének eljárása
Mit tehetünk, ha a forgalmi és az okmányiroda adatai nem egyeznek?
Jogorvoslati lehetőségek
Külföldön nyilvántartott gépjárművek adójával kapcsolatos tudnivalók

A gépjárműadó (hétköznapi nevén teljesítmény-, 2007. előtt súlyadó) 1992-es bevezetésére a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése érdekében került sor.

Milyen gépjárművek után kell adót fizetni?

  1. A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű után gépjárműadót, míg a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után - a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül - cégautóadót kell fizetni. §

A törvény hatálya nem terjed ki:

  1. a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra,
  2. a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára,
  3. a négykerekű segédmotoros kerékpárra,
  4. a külön jogszabály szerinti "méhesházas" gépjárműre,
  5. a munkagépre,
  6. a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre,
  7. a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva. §

A belföldi gépjárművek adójának alapja, mértéke

Az adó alapja a gépjármű közúti közlekedési nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) volt, innen származott a gépjárműadó közkeletű elnevezése is, a "súlyadó". 2007-től azonban ez a személyszállító gépjárművekre - az autóbusz kivételével - a teljesítmény lett. Az új szabályozásnak megfelelően az adó alapja tehát:

  1. a személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt - hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a személyszállító gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a személyszállító gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a személyszállító gépjármű teljesítményének közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a személyszállító gépjármű adóalapjának tekinteni;
  2. az autóbusz, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya);
  3. tehergépjármű esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával,
  4. a nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével. §

Az adó mértéke abban a körben, amelyben továbbra is a súly az adó alapja minden megkezdett 100 kilogrammja után:

  1. a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyergesvontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 850 Ft,
  2. az 1. pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft.

Maradtak a tételes - vagyis nem az önsúlyból kiszámított - mértékű adók is:

  1. az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000 Ft, míg a tehergépjármű után 46.000 Ft,
  2. a P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000 Ft adót kell fizetni.

Amennyiben az E és P rendszámú gépkocsi állandó rendszámtáblát kap, az ezt követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók.

Ha az adó alapja a teljesítmény, az adómérték a (személy)gépjármű

  1. gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
  2. gyártási évét követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
  3. gyártási évét követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
  4. gyártási évét követő 12-15. naptári évben 185Ft/kilowatt,
  5. gyártási évét követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt. §

Kinek kell megfizetnie a gépjárműadót?

Az adó alanya - vagyis akinek a gépjárműadót meg kell fizetnie -

  1. főszabály szerint a gépjármű azon üzemben tartója, ennek hiányában tulajdonosa, aki/amely az év első napján a hatósági járműnyilvántartásban szerepel;
  2. amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az, aki/amely nevére a forgalmi engedélyt kiállították;
  3. év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű után az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel §;
  4. az "E" és "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta. §

Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, aki/amely a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásban nem üzembentartó tulajdonosként szerepel, ennek hiányban pedig akit/amelyet az adóalany halálát, illetve megszűnését követően elsőként tulajdonosként bejegyeztek. §

Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos (a továbbiakban: átruházó) a külön jogszabály alapján - de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül - bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ha a tulajdonátruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak. Hivatkozott időpontoktól kezdve az átruházótól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekintetni, kivéve, ha a változást követő évtől, illetőleg hónaptól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.

Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig az a tulajdonos az adó alanya, aki az év első napján a hatósági nyilvántartásban szerepel. §

Az adófizetési kötelezettség kezdete és vége

Az adókötelezettség kezdete főszabály szerint a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napja (az E és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadása).

Ha az állandó rendszámtáblával, valamint a V betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni. §

Akár az adóalany, akár a gépjármű körülményeiben beállott olyan változást, amely kihat az adókötelezettségre, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni. §

Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta. Ettől eltérően, ha a forgalomból kérelemre kivont gépjárművet a kivonást követő hónapban a kivonást kérelmező újra forgalomba helyezteti, az adókötelezettség a forgalomból történt kivonás hónapjának utolsó napjával nem szűnik meg. §

Mikor kell befizetni az adót?

Az adózó a belföldi rendszámú gépjárművek után a gépjárműadót félévenként, két egyenlő részletben az adóév március 15-éig, illetve az adóév szeptember 15-éig fizeti meg. Az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adóalany a félév időarányos részére őt terhelő adót az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizeti meg. §

A határidő elmulasztása mulasztási bírság megállapítását vonja maga után. Az adózót az adóhatóság értesíti a befizetési kötelezettségről.

Mikor lehet szüneteltetni az adófizetést?

Az előző pontból is kiderült, hogy akkor is kell adót fizetni, ha a gépkocsit nem használjuk. Az adóalany kérelmére csak akkor szünetelhet az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény (pl. lopás, jármű önkényes elvétele stb.) bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült.

A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik. §

Milyen gépjárművekre jár adókedvezmény?

A gépjárműadóról szóló törvény szerint

  1. 20%-os adókedvezmény illeti meg azon autóbuszt és tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerinti "5", "6", "7" vagy "8" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott;
  2. 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább "9", "10", "11", "12" környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott. §

Kik mentesülhetnek a gépjárműadó alól?

Mentesek a gépjárműadó alól a következő gépjárművek:

  1. a költségvetési szerv tulajdonában lévő gépjármű;
  2. az egyesület, az alapítvány tulajdonában levő gépjármű, ha a tulajdonos szervezetnek a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett;
  3. az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell;
  4. az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű;
  5. a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben;
  6. a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab - 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt - személygépkocsija után legfeljebb 13 000 Ft/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fennáll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár;
  7. a környezetkímélő gépkocsi;
  8. az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó; illetve
  9. az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű. §

Illetékes hatóság

Az adóztatási feladatokat a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba bejegyzett lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye, míg a nem magánszemély adóalanynak - ideértve az egyéni vállalkozót is - a hatósági nyilvántartás címadat-rovatába bejegyzett székhelye vagy telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság (a továbbiakban együtt: adóhatóság) látja el.

Ha a nyilvántartásban a lakcím, a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult.

Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonváltozással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonváltozás bejelentése évének utolsó napjáig a tulajdonos nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett gépjármű adóztatására. §

Az adóztatási feladatokat az ,,E'' és ,,P'' betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetében a gépjárműre kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyben, illetve ideiglenes forgalmi engedélyben megjelölt lakóhely, székhely (ideértve a fióktelepet is) szerint illetékes adóhatóság látja el. §

Bejelentési kötelezettség

Az adózónak közvetlenül az illetékes önkormányzati adóhatóságnál be kell jelentenie (15 napon belül):

  1. a mentességre való jogosultságot (a leggyakoribb eset a mozgáskorlátozottak mentessége);
  2. az adófizetési kötelezettsége szünetelését (például ha ellopták a kocsit, a rendőrség jegyzőkönyvét kell mellékelni). Abban az esetben, ha a bejelentés elmarad és később hivatkozik a gépjármű tulajdonos az adófizetési kötelezettséget szüneteltető tényre, akkor is visszamenőleg történik az adófizetési kötelezettség szünetelése, feltéve, hogy megfelelően igazolja az alapjául szolgáló tényt (például ha csak két hónap múlva kerül bejelentésre az adóhatóságnak, hogy ellopták a gépkocsit, vinni kell a rendőrségi jegyzőkönyvet, és a lopás napjára visszamenőleg szüneteltetik az adófizetési kötelezettséget);
  3. ha olyan gépjármű tulajdonjogát szerezte meg, amelynek korábbi tulajdonosa (elidegenítője) adómentes volt.

A gépjármű elidegenítésének eljárása

Használt gépjármű adásvétele után az illetékes okmányirodán a forgalmi engedély kiállítását kell kérni. Az okmányiroda hivatalból megküldi az adásvételről szóló adatokat. Az adóhatóság, az új tulajdonos részére az adásvételt követő év január 1-jétől állapítja meg az adót. Az adásvétel évében tehát az eladó az adó alanya. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a szerződést kötő felek egymás közt megegyezzenek arról, hogy megosztják egymás között az adó összegét, és a vevő a gépjárműadó egy részét kifizeti az eladónak (úgy is megoldható, hogy beszámítják a vételárba).

Fontos kiemelni, hogy amennyiben a vásárlást nem jelentik be, a régi tulajdonosnak kell megfizetnie az adót.

Mit tehetünk, ha a forgalmi és az okmányiroda adatai nem egyeznek?

Gyakran előfordul, hogy a forgalmiban szereplő adatok nem egyeznek az adóhatóság adataival. Ilyen esetben mindig az illetékes okmányiroda adatai a mérvadóak, az esetleges pontosítást ott kell kérni, és azt az okmányiroda hivatalból megküldi az adóhatóságnak.

Jogorvoslati lehetőségek

A gépjárműadó kivetésével, megfizetésével és egyéb gépjárműadóval kapcsolatos ügyben az első fokon eljárt adóhatóság (a kivetésre illetékes települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság) határozata ellen a területileg illetékes kormányhivatalhoz lehet fordulni.

Külföldön nyilvántartott gépjárművek adójával kapcsolatos tudnivalók

Külföldön nyilvántartott gépjármű adóját az üzembentartó köteles megfizetni. Az adókötelezettség a Magyarország területére való belépés napjával kezdődik és megszűnik azon a napon, amikor Magyarország területét elhagyja. §

Külföldi gépjármű esetén mentes az adó alól a kombinált árufuvarozásra nemzetközi viszonylatban alkalmazott, külföldön nyilvántartott tehergépjármű, amely az árut Magyarország területén:

  1. a határátlépés helyétől vagy az áru feladási helyétől az útirány szerinti legközelebbi - attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő - vasúti állomásra vagy belvízi kikötőbe közúton fuvarozza (előfuvarozás), illetőleg
  2. a vasútállomásról vagy belvízi kikötőből az útirány szerinti legközelebbi - attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő - határátlépés helyére vagy az áru rendeltetési helyére közúton elfuvarozza (utánfuvarozás). §

A megállapított adót és az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzését a Magyarország területén közlekedő külföldön nyilvántartott tehergépjármű esetében az állami adó- és vámhatóság végzi. §

Az adó mértéke külföldi gépjárművek esetén:

  1. a 12 tonna össztömeget (önsúly+raksúly) meg nem haladó, loco célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű (ideértve a járműszerelvényt is) esetén az oda-, illetve a visszaútra 10.000-10.000 Ft,
  2. a 12 tonna össztömeget meghaladó, loco célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda-, illetve a visszaútra 30.000-30.000 Ft,
  3. a 12 tonna össztömeget meg nem haladó, tranzit célra használt (ideértve a harmadik országos engedély ilyen felhasználását is) fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda-, illetve a visszaútra 20.000-20.000 Ft,
  4. a 12 tonna össztömeget meghaladó, tranzit célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda-, illetve a visszaútra 60.000-60.000 Ft.

Az előzőek szerinti adófizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a fuvarozási engedély érvénytelen, illetve azt az adózó jogszerűtlenül használta fel, vagy fuvarozási engedély nélkül közlekedett. Az adótételek oda-, illetőleg visszaútra, a fuvarozás időtartamára, legfeljebb 48-48 órára a Magyarország területén való tartózkodásra vonatkoznak. Az előző időtartamot meghaladó tartózkodás esetén minden megkezdett 48 óránként kell az adót megfizetni, azonban a fuvarozási időtartamba (tartózkodási időbe) nem számít bele a külön jogszabályban meghatározott forgalomkorlátozási időszak. §

Az (1) bekezdés szerinti adótétel első alkalommal való átutalása előtt az adózó vagy képviselője legalább 10 nappal megelőzően köteles az állami adó- és vámhatóságnál az e célra rendszeresített nyomtatványon bejelentkezni. §

Az adót az adózó vagy pénzügyi képviselője - a tehergépjármű Magyarország területére való belépését legalább 2 munkanappal megelőzően - átutalással fizeti meg. Az átutalás közleményrovatában - a következő sorrendben - rögzíteni kell az adózó adószámát, a fuvarozási engedély sorszámát az országkóddal együtt, a tehergépjármű rendszámát, valamint loco fuvarozás esetében az "L", míg tranzit vagy 3. országos fuvarozás esetében a "T" betűjelet. Az adófizetés tényét az adózó (gépjárművezető) az átutalás megtörténtét bizonyító irattal igazolja, melyet magyarországi közlekedése során járműokmányként köteles megőrizni. Az adót az állami adó- és vámhatóság külföldi gépjárműadó számlája javára kell megfizetni. §

Ha az adózó az adófizetési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, az állami adó- és vámhatóság az adóhiányt és annak ötszörösét adóbírság címén állapítja meg. A határozatot az állami adó- és vámhatóság kihirdetés útján közli, mely fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. §

A kapcsolódó dokumentumok elérhetők a www.nav.gov.hu honlapról.