Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben (a továbbiakban: OGYÉI) 2019. április 20. 14:00 órától április 23. 07:30 óráig az elektronikus ügyintézés az informatikai rendszerek karbantartása miatt szünetel.

Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük

MORZSÁK

TARTALOM:Személyi adózás

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. április 8.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A magánszemély köteles évente a jövedelmét és az azt terhelő adót megállapítani és bevallani, valamint az adót megfizetni. A jövedelem, bevétel, költség fogalmak elhatárolása után, az adókötelezettség keletkezésével és az szja bevallásával és megfizetésével foglalkozunk.

Cikk:

A személyi jövedelemadó (szja) bevallása és megfizetése

Mely esetekben nem kell magánszemélyeknek adóbevallást készíteni?
Milyen módon lehet az adóbevallást benyújtani?
Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás
Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül
Adófizetés
Az összevont adóalap megállapítása
Családi kedvezmény

A magánszemély az adóját - ha az adót nem a kifizető állapítja meg - önadózással állapítja meg, a megállapított adóról bevallási kötelezettségét a (2) bekezdés rendelkezése szerint adóévenként teljesíti. A magánszemély jogosult az összevont adóalapja adójának külön törvény szerint meghatározott részéről rendelkező nyilatkozatot adni. §

Mely esetekben nem kell magánszemélyeknek adóbevallást készíteni?

Ha a magánszemély az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallania.

Nem kell bevallani azt a bevételt,

  1. amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve a jövedelmet, amit az adóbevallásban, a munkáltatói adómegállapításban tájékoztató adatként szerepeltetni kell (a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelem, amelyet egyébként az összevont adólapba kellene beszámítani) akkor, ha a magánszemély más okból is köteles a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettség teljesítésére;
  2. amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;
  3. amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;
  4. amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett;
  5. amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta;
  6. amely pénzbeli nyereménynek [76. § (2) bekezdés] minősül;
  7. amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztatható;
  8. amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani. §

Milyen módon lehet az adóbevallást benyújtani?

A magánszemély

  1. az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be az állami adó- és vámhatósághoz vagy
  2. az adóbevallási tervezet adatait javítja, kiegészíti, vagy az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal egyetért
  3. azzal, hogy a 2. pont alkalmazásában az adóbevallási tervezetben szereplő adatokkal való egyetértésnek kell tekinteni azt is, ha az adóbevallási tervezet a 12/C. § szerint a magánszemély bevallásának minősül. link: type="webcompass" target="1995. évi CXVII. tv. 11. § (2) bek."]

Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás

A magánszemély részére az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év február hónapjának utolsó napjáig beérkezett kifizetői adatszolgáltatások alapján a nyilvántartásaiban szereplő adatokból összeállított adóbevallási tervezetet készít és az adóévet követő év március 15. napjától az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen elérhetővé teszi az adóbevallási tervezetet. §

A magánszemély - ide nem értve a 13. § b) pont szerint esetet - az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet javításával, kiegészítésével teljesítheti bevallási kötelezettségét, ha az adóévben

  1. mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, kivéve, ha e bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani s ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli;
  2. fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
  3. a megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozó nyilatkozatot;
  4. csereügyletből származó jövedelmet szerzett;
  5. az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti-bírság fizetésére köteles;
  6. nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles;
  7. a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;
  8. olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott;
  9. nem belföldi illetőségű magánszemély és nem tett a 12/C. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatot;
  10. ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet szerzett, ha a jövedelmet nem vagy nem kizárólag kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató igazolása alapján állapítja meg;
  11. a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el;
  12. valamely bevételével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta;
  13. valamely bevételével összefüggésben szociális hozzájárulási adóra előlegfizetési kötelezettsége keletkezett;
  14. adóját e törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani,
  15. egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette és ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli. §

Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül

A magánszemély adóbevallási kötelezettségét adóhatósági közreműködés nélkül teljesíti, amennyiben

  1. az adóévben csak olyan bevallási kötelezettség alá eső bevételt szerzett, amellyel összefüggésben kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség nem terhel, vagy
  2. az adóbevallási tervezet elfogadása, kijavítása, kiegészítése helyett adóbevallást nyújt be. §

Adófizetés

A magánszemély adóévi bevétele alapján meghatározott jövedelmet terhelő adót - az adóévi bevétele után általa megfizetett, valamint a kifizető, a munkáltató által megfizetett (fizetendő) adóelőleg és adó beszámításával - megfizeti.

Ha a magánszemély adóévi bevétele után általa megfizetett, valamint a kifizető, a munkáltató által megfizetett (fizetendő) adóelőleg és adó összege meghaladja a magánszemély adóévi bevétele alapján meghatározott jövedelmet terhelő adót, a különbözetet az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint visszatéríti.

Ha a kifizető az adót, adóelőleget levonta, az állami adó- és vámhatóság a továbbiakban azt csak a kifizetőtől követelheti.

Ha a magánszemély egyes külön adózó jövedelmeiből az adót a kifizető állapítja meg és az adó levonására nincs lehetősége, a kifizetőnek és a magánszemélynek az adóelőlegre irányadó szabályok szerint kell eljárnia.

Ha a befektetési szolgáltató olyan megbízást teljesít, amelynek alapján az egyik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számláról másik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számlára értékpapír áthelyezésére kapott megbízást, és az ügyletben a részt vevő személyekre (felekre) vonatkozó adatokból megállapítható, hogy azok egyike vagy mindegyike magánszemély, olyan igazolást ad ki, amely tartalmazza az ügylet szereplőinek azonosító adatait, adóazonosító jelét/adószámát, az áthelyezett értékpapír fajtáját, névértékét, valamint - ha a megbízást adó fél igazolja, vagy arról nyilatkozik - az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételt, továbbá amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy az értékpapír átruházásából származó és/vagy értékpapír formájában megszerzett jövedelem után az adókötelezettséget a jövedelem szerzési jogcíme szerinti rendelkezéseknek megfelelően kell teljesíteni. A befektetési szolgáltató ezen kötelezettsége nem érinti az ügyletben félként részt vevő kifizető adókötelezettségét. §

Az összevont adóalap megállapítása

Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 84 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. §

Családi kedvezmény

A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti. §

A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

  1. egy eltartott esetén 66 670 forint,
  2. kettő eltartott esetén
    • 2016-ban 83 330 forint,
    • 2017-ben 100 000 forint,
    • 2018-ban 116 670 forint,
    • 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
  3. három és minden további eltartott esetén 220 000 forint. §

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult:

  1. az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot
    • gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,
    • szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,
    • javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja;
  2. a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
  3. a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
  4. a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély;

a 3-4. pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy - a döntésük szerinti - minősül jogosultnak. §

Kedvezményezett eltartott:

  1. az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,
  2. a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
  3. az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
  4. a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. §

Eltartott:

  1. a kedvezményezett eltartott,
  2. az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja. §

Jogosultsági hónap az a hónap:

  1. amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
  2. amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
  3. amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. §

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe. §

A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe, mely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik. §

Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt adóbevallásban megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható, ide nem értve, ha a jogosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (3) bekezdése alapján minősül egyedülállónak. §

A családi kedvezmény közös igénybevétele, megosztása az adóbevallásban a 29/A. § (3) bekezdés c)-d) pontjában nem említett jogosultak esetében független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele. §

Több jogosult vagy a kedvezmény megosztása esetén az igénybevétel feltétele az érintett magánszemélyek adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, továbbá a kedvezmény összegének - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő - közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket. §

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóbevalláshoz tett írásbeli nyilatkozata

  1. a jogosultság 29/A. § (3) bekezdés szerinti jogcíméről, és
  2. a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről,

amelyen fel kell tüntetnie - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni. §

A kapcsolódó dokumentumok elérhetők a www.nav.gov.hu honlapról.