Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Személyi adózás

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. február 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A magánszemély köteles évente a jövedelmét és az azt terhelő adót megállapítani és bevallani, valamint az adót megfizetni. A jövedelem, bevétel, költség fogalmak elhatárolása után, az adókötelezettség keletkezésével és az szja bevallásával és megfizetésével foglalkozunk.

Cikk:

A személyi jövedelemadó (szja) bevallása és megfizetése

Mikor nem kell bevallást készíteni?
Mikor keletkezik bevallási kötelezettség?
Adóbefizetés, visszatérítés
Felelősség
Az összevont adóalap megállapítása
Adókulcsok és adósávok
Mit kell tudni a családi adókedvezményről
Az első házasok kedvezménye

Az adminisztrációs terhek csökkentése, az adózás egyszerűsítése érdekében módosultak az önadózás szabályai.

Az adót adóévenként be kell vallani. A magánszemély bevallási kötelezettségét önadózással vagy munkáltatói adómegállapítás révén teljesíti, annak figyelembevételével, hogy bármely esetben jogosult az összevont adóalapja adójának külön törvény szerint meghatározott részéről rendelkező nyilatkozatot adni.

A magánszemély - ha nem adott nyilatkozatot munkáltatói adómegállapításra, vagy adójának megállapítását a munkáltatója nem vállalja - az adózás rendjéről szóló törvény szerint előírt módon és határidőben önadózóként

  1. az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be az adóhatósághoz, vagy
  2. az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet adatait javítja, kiegészíti, vagy az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal egyetért. §

A munkáltatók és a kifizetők adatai alapján mindenki személyijövedelemadó-bevallása összeállítható. Az állami adóhatóság első alkalommal 2017-ben ezeket az adatokat felhasználva mintegy 3,8 millió adózónak készíti el az szja-bevallás tervezetét. Az egyéni vállalkozóknak, az őstermelőknek és az ÁFA fizetésre kötelezett magánszemélyeknek továbbra is maguknak kell elkészíteniük bevallásukat, mivel az ő jövedelmi adataik teljes körűen nem állnak rendelkezésre.

Akik rendelkeznek ügyfélkapuval, március 15-től elérhetik a bevallási tervezetet, amit ha kell, kiegészíthetnek a véglegesítés előtt. Akik viszont nem nyitnak ügyfélkaput, március 15-ig kérhetik, hogy az adóhatóság postán küldje meg a tervezetet, vagy személyesen megnézhetik az adóhatóság ügyfélszolgálatán a hivatal által készített bevallást. A bevallási tervezet az adózó által kijavítható, kiegészíthető. További részletes információk a bevallással kapcsolatban megtalálhatók az állami adóhatóság honlapján: (http://nav.gov.hu/szja/szja).

Mikor nem kell bevallást készíteni?

Vannak olyan esetek, amikor nem kell a bevételt bevallani. Nem kötelező bevallani:

  1. azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve az SZJA tv. 7. § (1) bekezdés m) pontja szerinti jövedelmet akkor, ha a magánszemély más okból is köteles a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettség teljesítésére;
  2. az ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételt, ha az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;
  3. amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;
  4. azt a bevételt, amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett;
  5. azt a bevételt, amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta;
  6. azt a bevételt, amely pénzbeli nyereménynek minősül;
  7. azt a bevételt, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyarországon nem adóztatható;
  8. azt a bevételt, amelyet külön törvény rendelkezései szerint nem kell bevallani. §

Mikor keletkezik bevallási kötelezettség?

A magánszemély köteles az adóhatóság közreműködése nélkül adóbevallást készíteni, ha

  1. az adóévben egyéni vállalkozó volt; kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette a vállalkozói tevékenységét;
  2. mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, kivéve, ha jövedelméről munkáltatói elszámolásban nemleges nyilatkozatot adott vagy egyébként a bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani;
  3. az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség (elismert költség) levonására vonatkozó nyilatkozatot;
  4. az adóévre fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
  5. ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, csereügyletből származó jövedelmet szerzett;
  6. az adóévre az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti bírság megfizetésére köteles;
  7. nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles (ide nem értve az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt, ha a magánszemély egyszerűsített bevallásra ad nyilatkozatot);
  8. a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;
  9. olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott;
  10. nem belföldi illetőségű magánszemély;
  11. a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el;
  12. valamely bevételével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta;
  13. valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési kötelezettsége keletkezett;
  14. adóját e törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani;
  15. a fentiekben nem említett esetben, ha nem tehet vagy nem tesz munkáltatói elszámolásra vonatkozó nyilatkozatot. §

Adóbefizetés, visszatérítés

Az adóévi bevételek alapján meghatározott jövedelmet terhelő adót - az adóévi bevétele után általa megfizetett, valamint a kifizető, a munkáltató által megfizetett (fizetendő) adóelőleg és adó beszámításával - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell megfizetni. §

Ha a magánszemély adóévi bevétel után általa megfizetett, valamint a kifizető, a munkáltató által megfizetett (fizetendő) adóelőleg és adó összege meghaladja a magánszemély adóévi bevétele alapján meghatározott jövedelmet terhelő adót, úgy a különbözetet az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint visszatéríti. § Amennyiben a kifizető az adót, adóelőleget levonta, úgy az adóhatóság a továbbiakban azt csak a kifizetőtől követelheti.

Felelősség

Ha a magánszemély egyes külön adózó jövedelmeiből az adót a kifizető állapítja meg és az adó levonására nincs lehetőség, a kifizetőnek és a magánszemélynek az adóelőlegre irányadó szabályok szerint kell eljárnia. Ha a befektetési szolgáltató olyan megbízást teljesít, amelynek alapján az egyik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számláról másik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számlára értékpapír áthelyezésére kapott megbízást, és az ügyletben részt vevő személyek (felek) egyike vagy mindegyike magánszemély, olyan igazolást kell kiadnia, mely tartalmazza az ügylet szereplőinek azonosító adatait, adóazonosító jelét/adószámát, az áthelyezett értékpapír fajtáját, névértékét, valamint - ha a megbízást adó fél igazolja, vagy arról nyilatkozik - az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételt. Az igazolásban a befektetési szolgáltatónak fel kell hívni arra is a figyelmet, hogy az értékpapír átruházásából származó és/vagy értékpapír formájában megszerzett jövedelem után az adókötelezettséget a jövedelem szerzési jogcíme szerinti rendelkezéseknek megfelelően kell teljesíteni. A befektetési szolgáltató ezen kötelezettsége nem érinti az ügyletben félként részt vevő kifizető adókötelezettségét. §

Az összevont adóalap megállapítása

Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 82 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. §

Adókulcsok és adósávok

2012. január 1-jétől egy adósáv létezik, az adó mértéke 2016-tól az adóalap 15 százaléka.

Mit kell tudni a családi adókedvezményről

2016. január 1-jétől a családi kedvezmény - az eltartottak számától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy eltartott esetén 66 670 forint.

Kettő eltartott esetén

  1. 2016-ban 83 330 forint,
  2. 2017-ben 100 000 forint,
  3. 2018-ban 116 670 forint,
  4. 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint.

A családi kedvezmény három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

Családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

  1. az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa [azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel, szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel, javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja];
  2. a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
  3. a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
  4. a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély;

utóbbi két esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy - a döntésük szerinti - minősül jogosultnak. §

A törvény 2015-től kiegészítette a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak körét a nevelőszülő családi pótlékra egyébként nem jogosult közös háztartásban élő házastársával. Ezzel a nevelőszülő házastársa is lehetőséget kap arra, hogy már év közben is érvényesítsen családi kedvezményt a háztartásában nevelt (nem saját) gyermekekre tekintettel (a hatályos szabályok szerint ezt csak adóbevallásában, munkáltatói adómegállapításában tehette meg).

Az adóelőleg megállapítására kötelezett munkáltató, kifizető az adóelőleg-nyilatkozaton szereplő összeget először a megállapított személyi jövedelemadó-alapból vonja le, és ha az nem nyújt teljes fedezetet a családi (adóalap) kedvezmény érvényesítésére, a fennmaradó kedvezmény 15 százalékával lehet csökkenteni a biztosítottat terhelő járulékokat; azaz a természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és a nyugdíjjárulékot.

A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásában vallja be. §

Az első házasok kedvezménye

A házasságkötési kedv növelése érdekében 2015-től minden olyan pár jogosult, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti, a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapon keresztül. A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként 33 335 forint, mely havi 5000 Ft adócsökkentést eredményezhet.

A kedvezmény a családi kedvezményhez hasonlóan a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között. §