Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Bírósági eljárás illetékei

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. április 16.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A témakörben az egyes bírósági eljárások kapcsán fizetendő illeték szabályait gyűjtöttük össze.

Így többek között a polgári per költségeit, a polgári eljárás illetékét, a csőd- és felszámolási eljárás illetékét, a cégbírósági eljárás illetékét, a büntetőeljárás illetékét és a bírósági eljárási illetéket.

Cikk:

A bírósági eljárási illetékfizetési kötelezettség

Mikor kell bírósági eljárási illetéket fizetni?
Kinek kell megfizetni a bírósági eljárási illetéket?
Hogyan kell megfizetni a bírósági eljárási illetéket?
Milyen más módjai van az illeték megfizetésének?

Mikor kell bírósági eljárási illetéket fizetni?

A bírósági eljárásért a törvényben megállapított illetéket kell fizetni. Nem tárgya viszont a bírósági eljárási illetéknek az olyan bírósági eljárási cselekmény (szolgáltatás), amelyért bírósági szolgáltatási díjat kell fizetni. §

Kinek kell megfizetni a bírósági eljárási illetéket?

Az illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni. Ez alól kivételt képező eset, ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni. Ez akkor fordulhat elő, ha a fél illetékfeljegyzési jogot vagy személyes illetékmentességet élvez. Ebben az esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez. §

Több kötelezett esetén - ha az érvényesített jog nem osztható meg, vagy az érdekeltség aránya egyébként nem állapítható meg - a kötelezettek egyetemlegesen, egyébként az érdekeltség arányában kötelesek az illetéket megfizetni. §

Ha az eljárást nem a jogosult, hanem ennek nevében és érdekében az arra feljogosított indítja, a kötelezettség azt terheli, akinek érdekében az eljárás indul. §

Nem köteles az illeték előzetes megfizetésére a büntetőügyeken kívül az ügygondnok, a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok és eseti gyám, valamint az a fél, akinek érdekében az őt megillető igény érvényesítése céljából az ügyész, vagy az erre jogosult személy vagy szervezet pert indított. §

Hogyan kell megfizetni a bírósági eljárási illetéket?

A bírósági eljárási illetéket - a technikai feltételek megléte esetén - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül vagy illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt. §

Az elektronikus kézbesítési rendszer lehetővé teszi, hogy a polgári, gazdasági, munkaügyi perekhez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettséget is elektronikus úton lehessen teljesíteni. Ez az úgynevezett Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer alkalmazásával történik, mellyel VPOS/házibank felületről teljesíthető az illetékfizetési kötelezettség. A jogszabály az elektronikus eljárásokban az EFER mellett lehetővé teszi, hogy a fél az illetékes bíróság Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára átutalással teljesítse az illetékfizetést.

A bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni. Az eljáró bíróság a hozzá érkezett beadványon (keresetlevél, feljelentés stb.) köteles ellenőrizni az illeték megfizetését. Nem szabad az eljárást kezdeményező iratra ragasztott illetékbélyeget a félnek átírnia vagy azon bármiféle megjelölést alkalmaznia.

Az illetékbélyeg nem más, mint a hivatalos eljárásokban keletkező fizetési kötelezettségek teljesítésére szolgáló külön bélyegfajta. Az illetéktörvény felhatalmazása alapján az illetékbélyegek forgalomba hozataláról az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik. A jelenleg használatos sorozat 100, 200, 500, 1000, 2000, 5000 és 10 000 forintos címletű bélyegekből áll. Az illetékbélyegek forgalmazását a Magyar Posta végzi, így azok bármely postafiókban megvásárolhatóak.

Eltérően alakul a bírósági eljárási illeték megfizetése azokban az esetekben, amikor a bíróság az illeték viseléséről az eljárást befejező határozatában dönt. A bíróság a határozatában a megtérítendő illetéket összegszerűen megjelöli és felhívja az adóst, hogy azt az állam javára a lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára fizesse be.

Az állami adóhatóságnak - tekintve, hogy a bíróság már az ügy érdemében döntött - nincs lehetősége az illetékfizetési kötelezettség felülvizsgálatára. Az ilyen sérelmet a bíróságnál, a bírósági határozattal szembeni jogorvoslati kérelemben kell előterjeszteni.

A bíróság határozatában megfizetni rendelt illetékről az állami adóhatóság alakszerű fizetési felhívást bocsát ki. A fizetési felhívás alapján fizetendő eljárási illeték a felhívás kézbesítését követően válik esedékessé. Ha az adós a felhívásnak nem tesz eleget, az illeték behajtására, illetőleg megfizetésére az adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. §, §

Milyen más módjai van az illeték megfizetésének?

A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetve amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az állami adóhatóság az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja, és arra felvezeti az ügy adóhatósági ügyszámát is. Az állami adóhatóság az e bejelentés alapján hozott fizetési meghagyást - annak jogerőre emelkedését követő 8 munkanapon belül - az eljáró bíróságnak is megküldi. §

Önadózással is van lehetőség a bírósági eljárási illeték megfizetésére, ha a fizetendő illeték összege az 500.000,- Ft-ot meghaladja és a keresetindítási határidő legalább 31 nap. Ebben az esetben az eljárást kezdeményező fél az állami adóhatósághoz elektronikus bevallást (BION nevű formanyomtatvány) nyújt be, amelyben meg kell jelölni az eljárást kezdeményező fél (valamint képviselője) azonosító adatait, az adószámát vagy adóazonosító jelét, a per tárgyát, a pertárgyértéket, az ellenérdekű fél (valamint képviselője) nevét, lakóhelyét, székhelyét, a fizetendő illeték összegét, valamint az eljáró bíróság nevét. Az állami adóhatóság a fél (vagy képviselője) hiánytalanul kitöltött elektronikus bevallása alapján elektronikus úton ügyszámot küld a fél (vagy képviselője) részére. A bevallás önellenőrzéssel történő módosítására legkésőbb a bevallott eljárási illeték teljes összegének megfizetéséig van lehetőség. §

A bevallott illetéket az állami adóhatóság elektronikus bírósági eljárási illetékbevételi számlája javára átutalással kell megfizetni, legkésőbb a bevallás benyújtását követő munkanapon. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni az ügyszámot és az eljárást kezdeményező fél adószámát vagy adóazonosító jelét. §

A bevallás tartalmáról az állami adóhatóság legkésőbb annak beérkezésétől számított 8. munkanapon papír alapú igazolást küld az eljárást kezdeményező fél (vagy képviselője) és az eljáró bíróság részére, amennyiben az állami adóhatóság az eljárást kezdeményező fél adószámláján nem tart nyilván 5000 forintot meghaladó önadózással teljesítendő bírósági eljárási illetéktartozást. Az igazolás tartalmazza a bevallott illeték összegét, az állami adóhatóság által kiadott ügyszámot, valamint a bevallásban szereplő valamennyi adatot. Az eljárást kezdeményező fél az eredeti igazolást az eljárást kezdeményező irathoz köteles csatolni. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága - kérelemre - az általános szabályoktól eltérően a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetését engedélyezheti annak a gazdálkodó szervezetnek, amely a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban valamennyi általa kezdeményezett bírósági (peres és nemperes) eljárás megjelölésével és az azokhoz kapcsolódóan megfizetett bírósági eljárási illeték feltüntetésével nyilatkozik arról, hogy az érintett időszakban legalább 250 bírósági eljárást kezdeményezett. Utólagos elszámolás esetén a gazdálkodó szervezet mentesül az eljárás kezdeményezésekor a bírósági eljárási illeték megfizetése alól. §