Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Bírósági eljárás illetékei

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2015. december 4.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A témakörben az egyes bírósági eljárások kapcsán fizetendő illeték szabályait gyűjtöttük össze.

Így többek között a polgári per költségeit, a polgári eljárás illetékét, a csőd- és felszámolási eljárás illetékét, a cégbírósági eljárás illetékét, a büntetőeljárás illetékét és a bírósági eljárási illetéket.

Cikk:

Bírósági eljárási illeték

Illetékmentesség
Mérsékelt illeték
Illetékfeljegyzési jog

A bírósági eljárási illetéket a bíróság előtti eljárások esetén az eljárást kezdeményező fél köteles megfizetni, kivéve, ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni, mely esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez. Több kötelezett esetén - ha az érvényesített jog nem osztható meg, vagy az érdekeltség aránya egyébként nem állapítható meg - a kötelezettek egyetemlegesen, egyébként az érdekeltség arányában kötelesek az illetéket megfizetni. Ha az eljárást nem a jogosult, hanem ennek nevében és érdekében az arra feljogosított indítja, a kötelezettség azt terheli, akinek érdekében az eljárás indul.

A polgári eljárási illeték alapja főszabályként az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés, vagy követelésrész értéke. Ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, illeték számításának alapjául az eljáró bíróságtól és az eljárás jellegétől függő, tételesen meghatározott összeg szolgál §.

A büntetőeljárás során főszabályként nem kell bírósági eljárási illetéket fizetni, vagyis közvádas eljárásokban nincs illetékfizetési kötelezettség. A magánvádas eljárások (pl. a feljelentés illetéke 10 000 forint), valamint a polgári jogi igény és a kártalanítási igény érvényesítése azonban illetékfizetési kötelezettséget vonnak maguk után.

A jogérvényesítés megkönnyítése érdekében azonban a törvény számos kedvezményt biztosít az eljáró feleknek. A kedvezmények három nagy csoportba sorolhatók: illetékmentesség, mérsékelt illeték, valamint az illetékfeljegyzési jog.

Ha valamely felet illetékmentesség illeti meg, nem kötelezhető az egyébként megállapított illeték megfizetésére. Illetékmentes pl. polgári ügyekben a költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás, büntető ügyekben illetékmentes pl. személyes költségmentesség engedélyezése iránti eljárás.

Mérsékelt illeték - vagyis az eredetileg fizetendő illetékhez képest alacsonyabb összeg - akkor fizethető, ha a felek a bírósági eljárás mielőbbi befejezése érdekében lépéseket tesznek (pl. egyezséget kötnek, a felperes eláll a pertől).

Akit illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez.

Illetékmentesség

Nem kötelezhető illeték fizetésére az, aki a külön jogszabály szerint költségmentességet vagy az illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény) szerint illetékmentességet élvez.

A személyes illetékmentesség a fél jogutódjára (pl. örökös, jogutód jogi személy) nem terjed ki §.

Az illetékmentesség szabályai a beavatkozóra is irányadóak §. Illetékmentes az eseti gondnok és az ügygondnok részére a bíróság által készített jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat §.

Illetékmentesség polgári ügyekben

Illetékmentes a polgári ügyekben:

  1. a költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás;
  2. a bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset;
  3. a holtnak nyilvánítással és a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás, ha az eltűnés vagy a halál háborús esemény vagy természeti katasztrófa folytán következett be;
  4. az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az európai területi együttműködési csoportosulás, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrehozott MRP szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás;
  5. a megszűnt cég törlése iránti kérelem, ideértve az egyszerűsített végelszámolásban - a végelszámoló személyének bejelentésével együtt - előterjesztett törlés iránti kérelmet;
  6. a határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránti kérelem;
  7. a választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárás;
  8. a jogtanácsosi névjegyzékbe vételt követően a változások bejelentésével kapcsolatos eljárás;
  9. az áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés;
  10. a kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási döntés bíróság általi felülvizsgálata;
  11. a helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása;
  12. az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása
  13. az eredményes alkotmányjogi panasz alapján induló eljárás;
  14. a személyes adatok védelmével, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított per;
  15. a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata;
  16. a külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző távoltartó határozat bírói felülvizsgálatára, valamint a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárások,
  17. az áldozatsegítés tárgyában hozott közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata
  18. belföldi végrehajthatóság megállapítása iránti eljárás a 44/2001/EK tanácsi rendelet, a 2201/2003/EK tanácsi rendelet és a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján;
  19. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 31/C. §-a szerint tanúsítvány, igazolás és kivonat kiállítása iránti bírósági eljárás;
  20. a határon átnyúló tartási ügyekben a tartási igénnyel kapcsolatos kérelem központi hatósághoz történő továbbítása iránti eljárás §.

Illetékmentesség büntető ügyekben

Büntető ügyekben illetékmentes:

  1. a kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a terhelt és a védő fellebbezése, perújítási kérelme és felülvizsgálat iránti indítványa §;
  2. a kizárólag magánvád alapján folyó eljárás, ha az eljárást a személyes meghallgatás megkezdése előtt a bíróság megszünteti, illetve ha az eljárás megszüntetésére kegyelem folytán kerül sor §;
  3. a kegyelmi, valamint a bírósági mentesítés iránti kérelem, ha azt az elítélt vagy a védő nyújtotta be;
  4. személyes költségmentesség engedélyezése iránti eljárás;
  5. a terhelt, a védő és a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője részére a büntetőeljárás során keletkezett iratokból, illetve a nyomozás irataiból a másolat egyszeri kiadása;
  6. a feljelentő részére a feljelentésről készített jegyzőkönyv másolata §.

Mérsékelt illeték

A mérsékelt illeték lehetőség arra, hogy csökkentett összegű bírósági eljárási illetéket kelljen fizetni.

Mikor lehet mérsékelt illetéket fizetni polgári peres eljárásokban?

Mérsékelt, azaz a peres eljárás illetékének 10%-a az illeték, ha:

  1. a felperes a keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll;
  2. az első tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor, és a per e szünetelés folytán megszűnik;
  3. az alperes a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, vagy az első tárgyalás előtt a követelést teljesíti;
  4. a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek;
  5. a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson közösen kérik;
  6. ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása - nélkül, hivatalból elutasítja, vagy a pert arra tekintettel szünteti meg, hogy a keresetlevelet érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítani §.

A peres eljárás illetékének 30%-a az illeték, ha:

  1. az első tárgyalást követően az eljárás szüneteléssel vagy a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetőleg
  2. a per megszüntetését a felek közösen kérik §. Ez a szabály a csatlakozó fellebbező tekintetében is alkalmazandó.
  3. A peres eljárás illetékének 50%-a az illeték, ha az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor §. Ez a szabály a csatlakozó fellebbező tekintetében is alkalmazandó.

Ha a felek a polgári eljárást megelőzően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, az eljárás illetékének a közvetítő általános forgalmi adóval növelt - az illetékfizetésre kötelezett fél által viselt - díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét, de legalább az egyébként fizetendő illeték 50%-át kell megfizetni. Nem jár illetékkedvezmény, ha

  1. a közvetítői eljárást törvény kizárja, vagy
  2. a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a felek bármelyike bírósághoz fordul, kivéve, ha a per tárgya kizárólag a megállapodásban foglaltak érvényesítése §.

Ha a felek az első tárgyalást követően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, és ezt követően a bíróság az egyezséget jóváhagyja, az egyébként fizetendő peres eljárás illetékek 50%-ának a közvetítő általános forgalmi adóval növelt díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét kell megfizetni, feltéve ha a közvetítői eljárást törvény nem zárja ki; a fizetendő illeték mértéke azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb a peres eljárás illetékének 30%-ánál.

Az eljárási illeték az egyébként fizetendő illeték 50%-a, ha a polgári pert - akár közjegyző, akár bíróság előtt lefolytatott - előzetes bizonyítási eljárás előzte meg.

Ha a per szünetelés folytán szűnik meg, a bíróság az eljárást kezdeményező felet kötelezi az illeték megfizetésére §.

Mérsékelt illeték a nemperes eljárásokban

A nemperes eljárásokban a 10%-os mérsékelt illetékre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a kérelemtől való elállásra a bíróság érdemi határozatának meghozatala előtt kerül sor. Az egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem, valamint a fizetési meghagyásos eljárást követően indult peres eljárásban - amennyiben ennek feltételei egyébként fennállnak - a mérséklési kötelezettség csak a peres eljárás illetékének megfelelően kiegészített illetékre terjed ki. Ez azt jelenti, hogy ha az egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és a szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem alapján folyó eljárás az első tárgyaláson érdemben nem fejeződik be, vagy ha a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul, akkor az illetéket a peres eljárás 6%-os illetékére kell kiegészíteni, és a mérséklési kötelezettség is csak az így kiegészített illetékre vonatkozik. Ha a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul, a bírósági eljárás illetékének összegébe a fizetési meghagyásos eljárásért fizetett díj összegét be kell számítani.

Mérsékelt illeték büntető eljárásokban

A büntetőeljárásban érvényesített polgári jogi igény illetékére a peres eljárások, illetve nemperes eljárások esetén alkalmazható mérsékelt illetékekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni §.

Mérsékelt illeték fellebbezési, illetve felülvizsgálati eljárásokban

A polgári és a büntető fellebbezési eljárás, illetve felülvizsgálati eljárás illetékének a 10%-át kell megfizetni, ha

  1. a fellebbezést vagy a felülvizsgálati kérelmet az annak elbírálására jogosult bíróság tárgyalásának megkezdése előtt visszavonják, vagy
  2. ha a kérelem visszavonására a tárgyaláson kívüli elbírálás időpontjáig kerül sor §.

A csatlakozó fellebbezés illetékére a fellebbezésnél leírt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ha a fellebbező fél a fellebbezést a tárgyalás megkezdése után vonja vissza, a csatlakozó fellebbezést előterjesztő személy az eljárási illetéknek csak a 10%-át köteles megfizetni §.

Illetékfeljegyzési jog

Akit illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez. Az illetékfeljegyzési jog szabályai a beavatkozókra is irányadóak §.

Kit illethet meg illetékfeljegyzési jog?

  1. azt a felet, akinek az illeték előzetes megfizetése a jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, különösen, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja §;
  2. az ügygondnokot és a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnokot, valamint azt a felet, akinek érdekében az őt megillető igény érvényesítése céljából az ügyész, vagy az erre jogosult szervezet indított pert §;
  3. azt a felet, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak abban az esetben, ha ennek feltételei mind a félre, mind a vele együtt élő személyre nézve fennállnak §;
  4. harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti harmadik országbeli állampolgárt csak a Magyar Állam által kötött nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében §.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog

A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:

  1. a munkaügyi perben, ha az a munkavállaló szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával, valamint a vezető állású munkavállalónak a polgári jog szabályai szerinti kártérítési felelősségével kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés iránti pernek a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja;
  2. a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt;
  3. a bűncselekményből - ide nem értve a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt -, valamint a szabálysértésből származó kár megtérítése iránti igény esetén;
  4. a házassági perben (kivéve a házassági bontópert, valamint a házassági perben érvényesített vagyonjogi igényt);
  5. a névviselési jog megszüntetése iránti perben;
  6. a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben;
  7. a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben;
  8. a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban;
  9. a munkaviszonyból származó munkabér- és egyéb követelésre tekintettel indított felszámolási eljárásokban, valamint a csőd-, a felszámolási és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokban;
  10. a találmány és a használati minta feltalálója, az újító, az ipari minta, a topográfia szerzője, valamint a közreműködő által a találmánnyal, a használati mintával, az újítással, az ipari mintával, a topográfiával, a know-how-val, illetve a közreműködői díjjal kapcsolatban indított polgári peres és nemperes (végrehajtási) eljárásban;
  11. a lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag tulajdonosával, valamint a társasház közösséget a tulajdonossal szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös költség megtérítése iránt indított eljárásban;
  12. a büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránt indított perben;
  13. magánszemély lakástulajdonát elidegenítő szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben;
  14. olyan kártérítési perben, amelyet a fél a per tisztességes lefolytatásához, illetve ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jogai megsértése miatt indít;
  15. külön törvényben meghatározott referenciaadat-szolgáltató és központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás ellen, a központi hitelinformációs rendszerbe történő adatátadás és kezelés miatt, illetőleg a referenciaadatok helyesbítése vagy törlése iránt indított perben;
  16. a hivatalbóli bejegyzéssel nyilvántartásba vett, hibás adatokon alapuló vagy más okból hibás bejegyzések kijavítása iránti eljárásban, valamint abban az eljárásban, mely annak megállapítására irányul, hogy valamely hatóság vagy bíróság nem tett eleget a cégjegyzékbe hivatalbóli bejegyzéssel nyilvántartásba kerülő adat megküldésére vonatkozó kötelezettségének;
  17. a közigazgatási eljárás során hozott végzés felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban §.

Milyen esetekben nem lehet illetékfeljegyzési jogot engedélyezni?

  1. ha a fél perlekedése rosszhiszeműnek, vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik;
  2. ha a fél mint engedményes lép fel és valószínű, hogy az engedményezés az illetékfeljegyzési jog kedvezményével való perlés lehetővé tételét célozta, továbbá akkor sem, ha mint engedményes lép fel és valószínű, hogy az engedményezés az illetékfeljegyzési jog kedvezményével való perlés lehetővé tételét célozta §;
  3. a házasság felbontására irányuló kereset esetén;
  4. a cégeljárásban;
  5. a büntetőeljárással kapcsolatos egyes kérelmek esetében (például nem a tárgyalás befejeztével szóban, vagy nem a szabadságvesztés-büntetés végrehajtása alatt előterjesztett szabadságvesztés, közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére irányuló halasztás iránti kérelem; a pénzbüntetés megfizetésére irányuló halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelem; a kegyelmi, valamint a bírósági mentesítés iránti kérelem; vagyoni jellegű joghátrány elengedése iránti kérelem esetén).
median