Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Illetékek

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. február 11.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az olvasó itt arról kap tájékoztatást, hogy mit takar az eljárási költség, illetékmentesség, mérsékelt illeték, a költségfeljegyzési jog, illetve az illetékfeljegyzési jog.

Cikk:

Illetékmentesség, mérsékelt illeték

Személyes illetékmentesség
Tárgyi illetékmentesség
Mérsékelt illeték

Ha a felet a perben illetékmentesség illeti meg, akkor nem kell megelőlegeznie, illetve viselnie a jogszabály által előírt eljárási illetéket. A költségmentességhez hasonlóan az illetékmentesség is lehet személyes vagy tárgyi §.

Személyes illetékmentesség

A személyes illetékmentesség nem a fél jövedelmi és vagyoni viszonyain alapul, hanem a törvény által meghatározott bizonyos személyeket és szervezeteket illet meg.

Teljes személyes illetékmentességben részesül:

  1. a Magyar Állam,
  2. a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
  3. a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
  4. a társadalmi szervezet, a köztestület, és 2009. július 1-ig a közhasznú társaság
  5. az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény,
  6. az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
  7. a vízgazdálkodási társulat,
  8. az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,
  9. a Magyar Nemzeti Bank,
  10. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság,
  11. az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői - ideértve az említett fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében,
  12. a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács,
  13. a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
  14. az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai. §.

A 3-7. és 13. pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. §.

A személyes illetékmentesség a fél jogutódjára nem terjed ki. Az illetékmentesség szabályai a beavatkozóra is irányadóak §.

Tárgyi illetékmentesség

Az eljárás tárgyára tekintettel (tehát függetlenül a felek vagyoni, jövedelmi viszonyaitól) illetékmentesek az alábbi polgári ügyek §:

  1. az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása - nélkül, hivatalból elutasítja, vagy a pert a Pp. 157. §-a a) pontja alapján megszünteti;
  2. a költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás;
  3. a bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset;
  4. a holtnak nyilvánítással és a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás, ha az eltűnés vagy a halál háborús esemény vagy természeti katasztrófa folytán következett be;
  5. az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az európai területi együttműködési csoportosulás, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrehozott MRP szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás, valamint az európai területi együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás;
  6. a megszűnt cég törlése iránti kérelem, ideértve az egyszerűsített végelszámolásban - a végelszámoló személyének bejelentésével együtt - előterjesztett törlés iránti kérelmet;
  7. a határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránti kérelem;
  8. a választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárás;
  9. a jogtanácsosi névjegyzékbe vételt követően a változások bejelentésével kapcsolatos eljárás;
  10. az áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés;
  11. a kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálata iránti per;
  12. a helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása;
  13. az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása, továbbá a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK rendelet, a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK rendelet és a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK rendelet alapján hozott bírósági határozat (bírósági egyezség), kiállított közokirat végrehajtását kezdeményező eljárás;
  14. az eredményes alkotmányjogi panasz alapján induló eljárás;
  15. a személyes adatok védelmével, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított per;
  16. a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata;
  17. a külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző távoltartó határozat bírói felülvizsgálatára, valamint a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárások;
  18. az áldozatsegítés tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata.

Mérsékelt illeték

Bizonyos esetekben a feleknek az eljárási illeték meghatározott hányadát kell csak megfizetniük.

Így a peres eljárási illeték 10 %-a fizetendő, ha:

  1. a felperes keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll,
  2. az első tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor, és a per e szünetelés folytán megszűnik,
  3. az alperes a követelést az első tárgyaláson elismeri, vagy az első tárgyalás előtt a követelést teljesíti,
  4. a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek,
  5. a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson közösen kérik §.

A jogorvoslati eljárásban az egyébként megfizetendő eljárási illeték 10%-át kell leróni, ha a fellebbezést, csatlakozó fellebbezést vagy felülvizsgálati kérelmet az azt előterjesztő fél a tárgyalásig vagy a tárgyaláson kívüli elbírálás időpontjáig visszavonja §.

A peres eljárás illetékének 30%-át kell leróni, ha az első tárgyalást követően

  1. az eljárás szüneteléssel vagy a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetőleg
  2. a per megszüntetését a felek közösen kérik §.

A peres eljárás illetékének 50%-át kell megfizetni, amennyiben a felek az első tárgyalást követően kötnek egyezséget §.

Speciális szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha a felek ún. közvetítői eljárásban vesznek részt:

Ha a felek az első tárgyalást követően vesznek részt a közvetítői eljárásban, és ezt követően a bíróság a közvetítő előtt megkötött egyezséget jóváhagyja, az egyébként fizetendő peres eljárás illetékek 50%-ának a közvetítő általános forgalmi adóval növelt díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét kell megfizetni, feltéve ha a közvetítői eljárást törvény nem zárja ki; a fizetendő illeték mértéke azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb a peres eljárás illetékének 30%-ánál §.

Ha a felek már a polgári eljárást megelőzően részt vettek közvetítői eljárásban, az eljárás illetékének a közvetítő általános forgalmi adóval növelt díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét, de legalább az egyébként fizetendő illeték 50%-át kell megfizetni. Nem jár illetékkedvezmény, ha a közvetítői eljárást törvény kizárja, vagy a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a felek bármelyike bírósághoz fordul, kivéve ha a per tárgya kizárólag a megállapodásban foglaltak érvényesítése §.

Szintén a bíróságok tehermentesítését "jutalmazza" 2010. január 1-től az az illetékszabály, miszerint az eljárási illeték az egyébként fizetendő illeték 50%-a, ha a polgári pert - akár közjegyző, akár bíróság előtt lefolytatott - előzetes bizonyítási eljárás előzte meg. §.

median