Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Öröklési illeték

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. február 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Ebben a témakörben bemutatásra kerül az öröklési illeték, alapja és mértéke, mentességek és kedvezmények az öröklési illetéknél, valamint a haszonélvezet és használat öröklésének illetéke.

Cikk:

Öröklési illeték

Az öröklési illeték tárgya
Az illetékkötelezettség, az öröklési illeték
Vagyonszerzés örökséggel és haszonélvezeti jog
Házastárs (bejegyzett élettárs) haszonélvezeti joga ági vagyonon és annak megváltása
A házastársat (bejegyzett élettársat) az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.
Egyes esetekben az özvegyre nézve is hátrányos lehet az, hogy csak haszonélvezetet és nem szabad tulajdont örököl. Ezért mind a házastárs (bejegyzett élettárs), mind az örökös kérhetik a haszonélvezeti jog megváltását. Ez a követelés azonban korlátozott: a házastárs (bejegyzett élettárs) által az örökhagyóval közösen lakott lakásra, és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra nézve az özvegyi jog megváltását nem lehet kérni. A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat (bejegyzett élettárs) az ági vagyon egyharmada illeti meg.
A haszonélvezeti jog megváltásának a haszonélvezeti örökös és az állagörökös méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie. §
Öröklési szerződés esetén
A felek eltérő megállapodásának hiányában az örökhagyókkal szerződő fél által örökölt lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon a túlélő házastársat (bejegyzett élettárs) holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, ha ő azokat az örökhagyóval közösen használta. §
A kötelesrész
Ha a házastársat (bejegyzett élettársat) mint törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilleti, kötelesrésze e tekintetben a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat.
A törvényes örökségként haszonélvezeti jogot öröklő házastárs (bejegyzett élettárs) a kötelesrészét igényelheti úgy is, mintha haszonélvezeti jogát megváltották volna. §
Hagyomány alapján történő vagyonszerzés
Meghagyás alapján történő vagyonszerzés
A kötelesrész
Halál esetére szóló ajándékozás
Kinek és mikor kell öröklési illetéket fizetnie?
Lemondás az öröklésről
Az örökség visszautasítása
Rendelkezés a megnyílt örökségről
Hagyatéki osztályos egyezség
Az öröklési illeték alapja és mértéke
Az öröklési illeték alapja
Speciális szabályok az illetékalap kiszámításánál
A hagyatéki tartozás
Egyéb hagyatéki terhek
Az öröklési illeték mértéke
Az illeték mértékére vonatkozó speciális szabályok
Mentesség az öröklési illeték alól
Az illeték mértéke gépjármű és pótkocsi után
A gépjármű és a pótkocsi meghatározása
Az öröklési illeték megfizetése és a mulasztás következményei
A mulasztási bírság
A késedelmi pótlék
A késedelmi pótlék lakóház építésére alkalmas telek öröklése esetén

Az ingyenes vagyonszerzés témakörén belül sajátos helyet foglal el az öröklés és a hozzá kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség.

Az öröklési illeték tárgya

Az öröklési illeték tárgya a haláleset folytán történt vagyonszerzés. Az adótárgy az örökség (ideértve a haszonélvezeti jog megváltását), a hagyomány, a meghagyás alapján történő vagyonszerzés, a kötelesrész szerzése, valamint a halál esetére szóló ajándékozás. §

Az illetékkötelezettség, az öröklési illeték

Az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik, attól függetlenül, hogy az illeték tényleges megfizetésének kötelezettsége csak később áll be. §

Az öröklési illeték tárgya a haláleset miatt történt vagyonszerzés. §

Vagyonszerzés örökséggel és haszonélvezeti jog

Az öröklési illeték leggyakoribb tárgya az örökség alapján történő vagyonszerzés. Azt, hogy mi tartozik ebbe a körbe, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) külön felsorolja. §

Természetes személy halála miatt bekövetkező vagyonszerzés után öröklési illetéket kell fizetni, amennyiben a vagyonszerzés:

  1. örökség alapján történő vagyonszerzés (a haszonélvezeti jog megváltása);
  2. hagyomány alapján történő vagyonszerzés;
  3. meghagyás alapján történő vagyonszerzés;
  4. kötelesrész szerzése;
  5. halál esetére szóló ajándékozás §.

Nem tárgya az öröklési illetéknek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett olyan vagyoni értékű jog, amely a tulajdonosának személyében beállott változásra (öröklésre) tekintet nélkül marad fenn. § Ennek tipikus példája lehet a haszonélvezeti jog.

Az örökhagyó házastársát (bejegyzett élettársát) leszármazó örökös mellett megilleti

  1. a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
  2. egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal (bejegyzett élettárssal) szemben megváltása nem igényelhető. §

Házastárs (bejegyzett élettárs) haszonélvezeti joga ági vagyonon és annak megváltása

A házastársat (bejegyzett élettársat) az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.

Egyes esetekben az özvegyre nézve is hátrányos lehet az, hogy csak haszonélvezetet és nem szabad tulajdont örököl. Ezért mind a házastárs (bejegyzett élettárs), mind az örökös kérhetik a haszonélvezeti jog megváltását. Ez a követelés azonban korlátozott: a házastárs (bejegyzett élettárs) által az örökhagyóval közösen lakott lakásra, és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra nézve az özvegyi jog megváltását nem lehet kérni. A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat (bejegyzett élettárs) az ági vagyon egyharmada illeti meg.

A haszonélvezeti jog megváltásának a haszonélvezeti örökös és az állagörökös méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie. §

Öröklési szerződés esetén

A felek eltérő megállapodásának hiányában az örökhagyókkal szerződő fél által örökölt lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon a túlélő házastársat (bejegyzett élettárs) holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, ha ő azokat az örökhagyóval közösen használta. §

A kötelesrész

Ha a házastársat (bejegyzett élettársat) mint törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilleti, kötelesrésze e tekintetben a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat.

A törvényes örökségként haszonélvezeti jogot öröklő házastárs (bejegyzett élettárs) a kötelesrészét igényelheti úgy is, mintha haszonélvezeti jogát megváltották volna. §

Hagyomány alapján történő vagyonszerzés

Hagyományrendelésre csak végrendeletben kerülhet sor. Hagyománynak nevezzük a hagyatékban lévő vagyontárgy, örökhagyó rendelkezése folytán meghatározott harmadik személy (az ún. hagyományos) részére történő juttatását (dologi hagyomány), amennyiben az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek. §

A hagyomány lehet bármilyen ingó vagy ingatlan dolog, amely az örökhagyó halála esetén átruházható (például az örökhagyó kizárólagos tulajdonában lévő személygépkocsi). Ugyanakkor a hagyomány lehet az örökös részére előírt kötelezettség is, amely valamilyen vagyoni szolgáltatás teljesítésére szól (ez a kötelmi hagyomány), amelynek így tárgya lehet például valamely követelés elengedése vagy meghatározott pénzösszeg rendszeres nyújtása az örökös által harmadik személy részére. §

Dologi hagyomány esetén az öröklési illeték szempontjából a juttatott vagyontárgyat úgy kell tekinteni, mint ami az örökhagyóról közvetlenül szállt át a harmadik személyre, és értékét az örökség (hagyomány) illetékének alapjául szolgáló értékből le kell vonni. §

Kötelmi hagyomány esetén ugyanakkor nem a hagyományos szerzi meg közvetlenül a hagyomány tárgyát, hanem az örökös, és így a hagyományost az örökössel szemben követelés illeti meg a hagyomány vonatkozásában.

Meghagyás alapján történő vagyonszerzés

Az öröklési illeték tárgya a meghagyás alapján történő vagyonszerzés is. Meghagyásnak azt az esetet nevezzük, amikor az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt olyan kötelezettséggel terheli, amelynek követelésére más nem válik jogosulttá. §

Maga a kötelezettség lehet vagyoni és nem vagyoni szolgáltatás egyaránt, vagyis például valamely vagyontárgy átadása, vagy valamely vagyoni teherrel nem járó cselekvés elvégzése.

A kötelesrész

A kötelesrész célja, hogy az örökhagyó a legközelebbi hozzátartozói számára a hagyatékból akkor is biztosítson bizonyos mértékű részesedést, ha egyébként vagyonát, vagy annak túlnyomó részét valamely módon (pl. végrendelettel) más személy részére juttatta.

Kötelesrész az örökhagyó leszármazóját, házastársát (bejegyzett élettárs), valamint szülőjét illetheti meg, de csak akkor, ha az illető az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. §

Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki mint törvényes örökösnek jutna. § Három leszármazó esetében például a törvényes örökrész 1/3-1/3-1/3, a kötelesrész tehát a hagyaték 1/9-e.

Halál esetére szóló ajándékozás

A halál esetére szóló ajándékozás a végintézkedések egyik fajtája. Ebben az esetben az örökhagyó a vagyona egy részéről rendelkezik egy olyan személy részére, aki e juttatásban csak akkor részesülhet, ha az örökhagyót túléli. A halál esetére szóló ajándékozás azonban annyiban különbözik a végrendelettől, hogy míg az utóbbi egy egyoldalú nyilatkozat, addig a halál esetére szóló ajándékozásnál két fél olyan szerződéséről van szó, ahol az egyik fél az örökhagyó, míg a másik egy olyan személy, aki egyébként nem lenne az örökhagyó örököse. Amennyiben örökösnek minősülne, úgy nem halál esetére szóló ajándékozásról, hanem öröklési szerződésről lenne szó.

E szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy alaki követelményeire az öröklési szerződés alaki követelményei irányadók.

A halál esetére szóló ajándékozásnak tárgya lehet például olyan vagyontárgy, amely a hagyatékban szerepel, feltéve, hogy annak a megajándékozott részére történő juttatása nem minősíthető öröklésnek (tehát nem lehet az egész hagyaték, vagy annak meghatározott hányada), de lehet olyan vagyoni szolgáltatás is, amelyet az örökösnek kellene teljesítenie a megajándékozott részére. Mindezekre tekintettel a halál esetére szóló ajándékozás csak olyan juttatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetében dologi hagyománynak minősülne. §

Kinek és mikor kell öröklési illetéket fizetnie?

Öröklési illetéket a szerző félnek kell megfizetnie, azaz annak, aki az örökhagyó után örököl, illetve aki hagyományban részesül. §

Az Itv. öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseit a belföldön levő hagyatékra minden esetben alkalmazni kell, az azt megillető személy állampolgárságától függetlenül. A külföldön lévő hagyaték esetén ugyanakkor különbséget kell tenni aközött, hogy ingatlan hagyatékról, ingóhagyatékról, avagy külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogról van-e szó.

Az öröklési illetékkel kapcsolatos rendelkezések nem alkalmazhatók a külföldön található ingatlanhagyatékra. A magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra, illetőleg a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jog esetén pedig csak akkor alkalmazhatók, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli. §

Az öröklési illetéket csak annak kell fizetnie, aki a hagyatéki vagyonból valóban részesedik. Az öröklésről történő ingyenes lemondás (ha a lemondás ellenérték fejében történt, akkor ez alapján kell az illetéket megfizetni), és az örökség (hagyomány) visszautasítása esetében öröklési illetéket nem kell fizetni. §

Ugyancsak nem kell illetéket fizetnie annak az örökösnek, aki a hagyatéki eljárás során más örökös javára ingyenesen átengedte az örökséget, vagy hagyatéki osztályos egyezség keretében örökrészét engedte át ingyenesen. Az átengedett vagyonrész után az azt átvevő örököstársat terheli az öröklési illeték megfizetésének kötelezettsége. Ha az átengedés visszterhesen történt, az örökös terhére öröklési, az örökrészt megszerző terhére visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni. §

Lemondás az öröklésről

Az a személy, aki a törvényes öröklés szabályai alapján lenne jogosult az öröklésre, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben lemondhat az örökléséről. Ez a lemondás vonatkozhat az egész örökségre, de akár annak meghatározott részére is. §

A lemondás egyben a kötelesrészről való lemondást is jelenti - hacsak a felek a szerződésben erre vonatkozóan eltérően nem állapodtak meg -, továbbá kiterjed mindarra a vagyonra is, amellyel utóbb - a lemondást követően - a lemondó hányada (pl. az örökhagyó vagyonszerzése folytán) növekszik. § A lemondás azonban csak akkor hat ki a lemondó leszármazóira is, amennyiben a létrejött megállapodás így rendelkezik, vagy ha a lemondás a kötelesrészt elérő mértékű visszteher (ellenérték) fejében. §

Az öröklésről való lemondás tehát történhet ingyenesen, de történhet visszterhesen is. Az öröklésről való ingyenes lemondás esetében illetéket nem kell fizetni. Ha viszont a lemondás ellenérték fejében történik, úgy az nem mentes az illetékfizetés alól, de az ellenérték alapulvételével nem öröklési, hanem ajándékozási illetéket kell fizetni. §

Az örökség visszautasítása

A törvény lehetőséget biztosít az örökös számára, hogy az öröklés megnyílta után az örökséget visszautasítsa. § A visszautasítás joga mind a törvényes, mind a végrendeleti, mind pedig a szerződéses örököst megilleti.

Az örökség visszautasítását nem azonos az örökségről való lemondással. A visszautasítás az örökhagyó halálát követően történik, míg lemondás csak az örökhagyó életében lehetséges, arról az örökhagyóval kötött szerződés rendelkezik. Emellett a lemondás az örökség egy részére is kiterjedhet, míg az örökség visszautasítására főszabályként - egyetlen kivétellel - csak az egész örökség tekintetében kerülhet sor. §

Az az örökös (vagy hagyományos), aki az öröklés megnyílta után az örökséget (hagyományt) visszautasítja, nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére. §

Rendelkezés a megnyílt örökségről

Az örökös a hagyatékot elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül szerzi meg. § Az örökség megszerzésével az örököst illetik meg az örökséggel összefüggő jogok, ugyanakkor őt terhelik az ahhoz fűződő kötelezettségek is.

Annak, aki a rá eső örökséget (vagy annak egy részét) a hagyatéki eljárás során más örökösnek ingyen átenged, az átengedett rész után öröklési illetéket nem kell fizetnie. Az így átengedett örökséget (vagy annak egy részét) megszerző más örökös azonban öröklési illetéket fizet, mégpedig úgy, mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá. Ha azonban az átengedés nem ingyenesen, hanem visszteher (ellenérték) fejében történik, az örökös terhére öröklési, az örökrészt megszerző terhére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni. §

Speciális szabály érvényesül abban az esetben, ha az ingatlan és a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képező ingó hagyatékot (vagy annak egy részét) az azt terhelő adósság fejében az örökhagyó hitelezője szerzi meg (veszi át). Ilyenkor ugyanis az átvett rész után - az örökös terhére - öröklési illetéket nem lehet kiszabni, a hagyatéki hitelező terhére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell megállapítani. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható, ha a hagyatéki hitelező egyben az örökhagyó örököse is. §

Hagyatéki osztályos egyezség

Ha az örökösök a megnyílt örökségre nézve maguk között megállapodnak, és osztályos egyezséget kötnek, akkor mindegyik örökös csak a neki jutott örökrész értéke után köteles öröklési illetéket fizetni. Az az örökös azonban, aki a hagyatékból a törvény vagy végrendelet szerint ráesőnél nagyobb értékű örökrészt ellenszolgáltatás fejében kapott, az örökrészen felül átvett rész értéke után visszterhes vagyonátruházási illetéket köteles fizetni, azt az örököst pedig, aki a vagyontárgyat ellenszolgáltatás fejében átengedte, öröklési illeték fizetésére köteles. §

Az öröklési illeték alapja és mértéke

Az öröklési illeték összegét az illetékalap és az illeték mértékének ismeretében határozzák meg, a kettő összeszorzásával.

Az öröklési illeték alapja

Az öröklési illeték összegének kiszámításánál az egy-egy örökösnek, hagyományosnak jutott örökség tiszta értékét kell illetékalapnak tekinteni. § Az örökség tiszta értéke a megszerzett, illetékfizetési kötelezettség alá eső vagyon meghatározott törvényi szempontok szerint csökkentett forgalmi értéke. Tehát a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozásokat §, illetőleg az egyéb terhek értékének egy-egy örökösre eső részét. § A hagyatékhoz kell számítani az örökhagyóra szállt, de neki még át nem adott örökséget (hagyományt) is. Az örökhagyóra szállott örökség után ebben az esetben külön meg kell fizetni az öröklési illetéket az első és a további örökhagyó közötti rokonsági viszonynak megfelelően. Ezt az illetéket az örökösök örökrészeik arányában kötelesek állni. §

Speciális szabályok az illetékalap kiszámításánál

Ha a hagyatékban gépjármű, illetőleg pótkocsi is van, ennek értékét az egyéb hagyaték tiszta értékének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. § A gépjárművet, pótkocsit terhelő haszonélvezeti jogot is az Itv. 15. §-a szerint kell számításba venni.

Kötelesrész esetén a kiadásra kötelezett örökös örökrészének értékét csökkenteni kell a kötelesrész értékével. Annak az örökösnek, aki a kötelesrészre jogosult követelését a hagyatékhoz nem tartozó készpénzzel vagy más ellenszolgáltatással elégíti ki, visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie, míg a kötelesrészre jogosultat öröklési illetékfizetési kötelezettség terheli. §

A hagyatéki tartozás

Hagyatéki tartozásnak minősülnek:

  1. az örökhagyót terhelő tartozások;
  2. az örökhagyó halála folytán felmerülő tartozások;
    • az örökhagyó illő eltemetésének költségei (a helyi szokásoknak megfelelő temetési szertartás, koporsó, sírhely, urnafülke, halotti tor, síremlék költségei, de például a gyászruhák költségei nem),
    • a hagyaték megszerzésével (pl. előzetes bizonyítás költségei, egy esetleges hagyatéki per illetéke), biztosításával (pl. a hagyatéki eljárást megelőző bírói letétbe helyezés költsége) és kezelésével (pl. végrendeleti végrehajtó felmerült költségei) járó szükséges költségek, valamint a hagyatéki eljárás költségei (ahova nem sorolható az öröklési illeték);
  3. az örököst terhelő tartozások, azaz
    • a kötelesrészen alapuló kötelezettségek,
  4. a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek. §

Egyéb hagyatéki terhek

A hagyatéki terhekhez kell számítani a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját is. § Azokat a hagyatéki terheket, amelyek a hagyatékba tartozó egyes illetékfizetési kötelezettség alá eső vagyontárgyakhoz kapcsolódnak, az adott vagyontárgy forgalmi értékéből kell levonni. Azokat a hagyatéki terheket, amelyek az örökség egészét terhelik, az illetékfizetési kötelezettség alá eső és az illetékfizetési kötelezettség alá nem eső vagyon arányában kell számításba venni. A vagyoni értékű jogból álló terheket az Itv. 72. §-a szerint kell számításba venni. §, § Ebben az esetben az illeték alapját a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezet, használat törvény szerint számított értéke közötti különbözetnek megfelelően kell megállapítani.

Az adósság és más teher fennállását és összegét az örökös (hagyományos) köteles igazolni, de az örökhagyó eltemetésének szokásos költségei bizonyítás nélkül is elfogadhatók. §

Az öröklési illeték mértéke

Az öröklési illeték általános mértéke az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség tiszta értékének (illeték alapja) 18%-a. §

Az illeték mértékére vonatkozó speciális szabályok

Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az öröklési és ajándékozási illeték mértéke 9%. §

Mentesség az öröklési illeték alól

Mentes az öröklési illeték alól:

  1. a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány);
  2. az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője12 által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint;
  3. az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része. Az értékhatár megállapításánál a más címen illetékmentes ingóságot, továbbá az örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni;
  4. az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményből a kulturális javakra vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárás keretében a volt tulajdonos örökösének visszaadott vagyontárgyra vonatkozó, a visszaadás időpontját megelőzően beállt öröklés;
  5. a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át (lakóházépítési szándékáról az örökös legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az adóhatóságnál);
  6. az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése
  7. az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint túlélő házastársa (bejegyzett élettárs) által megszerzett örökrész.

Az illeték mértéke gépjármű és pótkocsi után

Amikor valaki gépjárművet vagy pótkocsit örököl, akkor az illeték mértéke a gépjármű vagy pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese. §

Ennek megfelelően az illeték a következők szerint alakul:

Az illeték mértékét a jármű hajtómotorjának - kilowattban kifejezett - teljesítménye, és a jármű gyártástól számított kora alapján kell kiszámítani:

  1. ha 0-40 kW a jármű hajtómotorjának a teljesítménye, akkor 0-3 éves jármű esetén 550 Ft/kW, 4-8 éves jármű esetén 450 Ft/kW, 8 év feletti jármű esetén 300 Ft/kW;
  2. ha 41-80 kW a jármű hajtómotorjának a teljesítménye, akkor 0-3 éves jármű esetén 650 Ft/kW, 4-8 éves jármű esetén 550 Ft/kW, 8 év feletti jármű esetén 450 Ft/kW;
  3. ha 81-120 kW a jármű hajtómotorjának a teljesítménye, akkor 0-3 éves jármű esetén 750 Ft/kW, 4-8 éves jármű esetén 650 Ft/kW, 8 év feletti jármű esetén 550 Ft/kW;
  4. ha 120 kW feletti a jármű hajtómotorjának a teljesítménye, akkor 0-3 éves jármű esetén 850 Ft/kW, 4-8 éves jármű esetén 750 Ft/kW, 8 év feletti jármű esetén 650 Ft/kW.

A lóerőben számított érték esetén a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani és az eredményt kerekíteni. §

Pótkocsi esetében, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg, 9.000 Ft, minden más esetben 22.000 Ft az illeték mértéke. §

Ha gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának meghatározott hányadát szerzi meg valaki - ideértve a haszonélvezeti, használati jog meghatározott hányadának szerzését is - a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni. §

A gépjármű és a pótkocsi meghatározása

Illetéket minden olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz után fizetendő, amelyet beépített erőgép (motor) hajt, és amelynek nyilvántartásba vétele jogszabály alapján kötelező. Nem tartozik ebbe a körbe a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár. §

Az illetékfizetés szempontjából pótkocsinak minősül minden olyan jármű, amely gépjárművel történő vontatásra készült, a teher- és a sátras utánfutó, a félpótkocsi, a lakópótkocsi, melyek csak akkor vehetnek részt a közlekedésben, ha hatósági nyilvántartásban szerepelnek. §

Az öröklési illeték megfizetése és a mulasztás következményei

Az öröklési illetéket kiszabás alapján, pénzben kell megfizetni. § A kiszabás fizetési meghagyásban történik. A fizetési meghagyás olyan határozat, amely többek között tartalmazza a kiszabott illeték összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat is. §

A fizetési meghagyás alapján fizetendő öröklési illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 15. napon válik esedékessé. §

A kiskorú örökös az öröklési (és az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket) a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt. §

Az öröklési illeték meg nem fizetésének jogkövetkezménye mulasztási bírság, illetve késedelmi pótlék lehet. §, §

A mulasztási bírság

Az öröklési illeték fizetésére kötelezett személy terhére, ha a vagyonszerzésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja, illetve azt késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, az illetékfizetési kötelezettségtől függetlenül az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott mértékű mulasztási bírságot állapítanak meg. A mulasztási bírság összege magánszemély esetében 200.000 Ft-ig, egyéb örökösöknél 500.000 Ft-tig terjedhet. §

A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság - erre vonatkozó határidő meghatározásával - teljesítésre hív fel, ha e határidőt a kötelezett elmulasztja, az adóhatóság újabb határidő megállapítása mellett a kiszabott bírság kétszeresének megfizetésére kötelezi az illeték fizetésére kötelezett személyt. §, §

A késedelmi pótlék

A fizetési meghagyásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után késedelmi pótlékot kell fizetni. § A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Az állami adó- és vámhatóság a 2000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő. § Nem kell késedelmi pótlékot fizetni a késedelmi pótlék után, valamint arra az időszakra, amelyre a kötelezett a késedelmét igazolta, de igazolásnak csak akkor van helye, ha azt elháríthatatlan külső ok idézte elő. §

A késedelmi pótlék lakóház építésére alkalmas telek öröklése esetén

Nem kell öröklési illetéket fizetnie annak, aki a lakóház építésére alkalmas telektulajdont (tulajdoni hányadot), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jogot örököl, azzal a feltétellel, ha az ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Amennyiben az örökös nyilatkozik az állami adóhatóságnál a lakóházépítési szándékáról, de a lakóház mégsem épül meg határidőre, a még meg nem fizetett illetéket az eredeti, négy évvel korábbi esedékességtől számítottan késedelmi pótlékkal együtt kell teljesíteni. §, § A 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot. Az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli, ha

  1. megkeresésére az építésügyi hatóság arról tájékoztatja, hogy határidőn belül - a vagyonszerző nevére szóló - jogerős használatbavételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette; vagy
  2. a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határidőn belül kiadott - a vagyonszerző nevére szóló - jogerős használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja. §

A telkek utólagos egyesítése esetén: Amennyiben a vagyonszerző több telket örökölt, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.

A telek utólagos megosztása esetén: Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. §

Jogutódlás esetén: A lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakulása, egyesülése, szétválása vagy magánszemély vagyonszerző halála esetén a lakóház felépítését az ingatlant megszerző jogutód, örökös is teljesítheti.

A felfüggesztett illeték törlésének további, speciális esete: Az állami adóhatóság a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül felépült lakóház tulajdonosa, a lakóházon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottja felfüggesztett illetékét abban az esetben is törli, ha a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány a tulajdonjogot és - vagyoni értékű jog szerzése esetén - a vagyoni értékű jogot egyidejűleg megszerzők egyike nevére szól. §