Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Vámfizetés

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2015. október 2.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Ebben a témakörben a külföldre utazó vagy onnan hazatérő magánszemély és a vámhatóság kapcsolatának kérdéskörével foglalkozunk. Tisztázzuk azokat a fogalmakat, hogy mikor beszélhetünk vámkezelésről, mi tekinthető utasforgalomnak, ki számít utasnak. Foglalkozunk az utasforgalomban behozott áruk közterheivel: mikor kell a behozott termékek után vámot, jövedéki adót, környezetvédelmi termékdíjat, általános forgalmi adót fizetni és milyen esetekben van vámmentesség az utasforgalomban.

Cikk:

Vámkezelés utasforgalomban

Mikor beszélhetünk vámkezelésről?
Mi tekinthető utasforgalomnak?
Ki az utas?
Megérkezés az EU külső vámhatárára
Hogyan kell nyilatkozni a behozott árukról?
A vámhivatal vizsgálata
Mentességek
Cigaretta, alkohol, üzemanyag
Hogyan kell a vámot megfizetni?
Fizetési könnyítések
Jogorvoslati lehetőségek
A jogsértés következményei
Szabálysértés és elkövetésének jogkövetkezményei

Mikor beszélhetünk vámkezelésről?

Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozását követően része lett a vámuniónak is, ami azt jelenti, hogy a Közösség belső határain mindenfajta vámellenőrzés megszűnt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2004. május 1. után szabadon bonyolíthatjuk akár napi bevásárlásainkat is bármelyik közösségi tagállamban, az áruk mentesek mindenfajta importfizetési kötelezettség alól. Utasforgalomban történő vámkezelésről így kizárólag az Európai Unión kívüli, úgynevezett "harmadik országokból" történő behozatal esetén beszélhetünk. Vámkezelésről ennek megfelelően a továbbiakban csak az Európai Unió külső határai esetében beszélhetünk.

Mi tekinthető utasforgalomnak?

Az utasforgalom - vagy ahogyan a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 918/83/EGK rendelet fogalmaz a nem kereskedelmi jellegű import -:

  1. olyan áruknak a behozatala, amelyeket kizárólag az utas vagy családtagjai személyes használatára, illetve ajándékozási célra szánnak,
  2. jellegük és mennyiségük nem utal kereskedelmi célú felhasználásra, és
  3. behozataluk alkalmi jellegű.

Ki az utas?

Az utasforgalomban történő vámkezelés igénybe vételéhez nélkülözhetetlen annak tisztázása, hogy ki minősül utasnak. Azt, hogy vámjogi szempontból ki tekinthető utasnak, a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK Tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK rendelet rögzíti.

Ennek megfelelően utas:

  1. a Közösség területére belépő, de ott lakóhellyel nem rendelkező személy, illetve
  2. a Közösség területén lakóhellyel rendelkező, és a Közösség területét ideiglenesen elhagyó személy.

Megérkezés az EU külső vámhatárára

Függetlenül attól, hogy a behozott árukat terheli-e vám-, vagy egyéb fizetési kötelezettség, a határon jelentkezni kell a vámhivatalnál és a behozott árukat be kell jelenteni a vámhatóságnak a vámellenőrzés céljából. §

Hogyan kell nyilatkozni a behozott árukról?

A gyakorlatban a behozott áruk vámhatóságnak történő bejelentése árunyilatkozat adását jelenti. Ez a korábbi szabályokat megtartva történhet írásban vagy szóban, illetve az uniós Vámkódex immár lehetővé teszi az informatikai úton, valamint a bármely más, úgynevezett "ráutaló magatartással" történő árunyilatkozat-adást. Utasforgalomban, a szóban vagy bármely más módon történő árunyilatkozat adása a célszerű.

Szóbeli árunyilatkozatot gyakorlatilag a vámtisztviselő "Van valami elvámolni valója?" kérdésére adott "igen" vagy "nem" válaszunkkal adhatunk. Egyéb módon adott vámáru-nyilatkozatnak minősül a vámhatáron történő áthaladás, illetve, ahol ilyen van, az úgynevezett "zöld folyosó' igénybe vétele. Vámáru-nyilatkozatot egyéb módon csak akkor tehetünk, ha nincs vámköteles áru a poggyászunkban.

Fontos, hogy amennyiben egy későbbi ellenőrzés megállapítja, hogy a határon szóban vagy egyéb módon valótlanul nyilatkoztuk, hogy nincs nálunk vámköteles áru, viselnünk kell a jogkövetkezményeket.

A vámhivatal vizsgálata

A szóban, vagy írásban adott árunyilatkozat alapján a vámhivatal mérlegelésére van bízva, hogy tart-e vámvizsgálatot vagy sem. A vámvizsgálat keretében a vámhatóság megvizsgálhatja a rendelkezésre álló iratokat és a behozott árut, melyből akár mintát is vehet.

Fontos tudni, hogy a vámvizsgálat megkezdése után már nem módosíthatunk szóbeli, vagy írásbeli árunyilatkozatunkon.

Mentességek

A tagállamok a 2007/74/EK irányelv 4. cikke szerint 2008. december 1-jétől értékhatárok vagy mennyiségi korlátok alapján mentesítik a hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa) és a jövedéki adó alól az utasok személyi poggyászában behozott termékeket, amennyiben a behozatal nem kereskedelmi jellegű.

A mentességek alkalmazásának céljából személyi poggyásznak tekintendő azon csomag egésze, amelyet az utas belépéskor a vámhatóságnak be tud mutatni, illetve az a csomag, amelyet később mutat be ugyanazon hatóságnak, feltéve hogy igazolni tudja, hogy azt induláskor a szállító vállalkozás kísérőpoggyászként regisztrálta (5. cikk).

A tagállamok mentesítik a héa és a jövedéki adó alól azon termékek importját, amelyek összértéke nem haladja meg személyenként a 300 EUR-t; ez alól kivételt képeznek a dohány- és alkoholtartalmú termékek.

A légi és tengeri utasok esetében az értékhatár 430 EUR.

A tagállamok a 15 év alatti utasok esetében az értékhatárt a közlekedés módjától függetlenül alacsonyabb összegben is meghatározhatják. Az értékhatár azonban nem lehet 150 EUR-nál alacsonyabb.

Az értékhatár alkalmazásához egy termék értéke nem osztható meg.

Az utas által ideiglenesen importált vagy az ideiglenes exportot követően újra behozott személyi poggyász értékét, valamint az utas személyes szükségleteinek kielégítéséhez szükséges gyógyszerkészítmények értékét nem lehet figyelembe venni a fent említett mentesség alkalmazásánál (7. cikk).

Cigaretta, alkohol, üzemanyag

A tagállamok mentesítik a dohánytermékek alábbi típusait is a héa és a jövedéki adó alól az alábbi magasabb vagy alacsonyabb mennyiségi korlátoknak megfelelően:

  1. Légi utasok esetében:
    • 200 db cigaretta, vagy
    • 100 db szivarka, (A szivarka legfeljebb 3 g súlyú szivar.) vagy
    • 50 db szivar, vagy
    • 250 g fogyasztási dohány.
  2. Egyéb módon utazók esetében
    • 40 db cigaretta, vagy
    • 20 db szivarka, (A szivarka legfeljebb 3 g súlyú szivar.) vagy
    • 10 db szivar, vagy
    • 50 g fogyasztási dohány.

A mentesség minden utas esetében a dohánytermékek bármilyen kombinációjára azzal a kikötéssel alkalmazható, hogy az egyes keretek esetében felhasznált százalékok összege nem haladhatja meg a 100%-ot (8. cikk).

A tagállamok mentesítik a csendes bortól és sörtől eltérő alkoholt és alkoholtartalmú italokat a héa és a jövedéki adó alól, az alábbi mennyiségi korlátok szerint:

  1. 1 liter 22 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú alkohol és alkoholtartalmú ital, vagy
  2. 2 liter 22 térfogatszázaléknál nem nagyobb alkoholtartalmú alkohol és az alkoholtartalmú ital ide nem értve a szőlőbort és sört,
  3. 4 liter szőlőbor,
  4. 16 liter sör.

A mentesség minden utas esetében az említett alkohol és alkoholtartalmú italok bármilyen kombinációjára azzal a kikötéssel alkalmazható, hogy az egyes keretek esetében felhasznált százalékok összege nem haladhatja meg a 100%-ot (9. cikk).

Cukorból személyenként és évente összesen a hazai átlagfogyasztásnak megfelelő 20 kg hozható be vámmentesen. A közös háztartásban lakók az utas nyilatkozata alapján a vámmentesen behozható mennyiség tekintetében figyelembe vehetők.

A mentességek nem alkalmazhatók 17 éven aluli utasok esetében (10. cikk).

A tagállamok mentesítik mindenfajta motoros jármű esetében a héa és a jövedéki adó alól a gépjárművek szabványos üzemanyagtartályában található üzemanyagot, továbbá a 10 litert meg nem haladó mennyiségű, hordozható tartályban szállított üzemanyagot (11. cikk).

Hogyan kell a vámot megfizetni?

Utasforgalomban a vámtartozás és nem közösségi adó és díj megfizetése alapesetben az ún. vámjegy igénybe vételével történik.

Amennyiben az EK végrehajtási rendeletben foglaltak szerint szóbeli árunyilatkozat megtételére is lehetőség van, és az így bejelentett áru után vámfizetési, valamint nem közösségi adó- és díjfizetési kötelezettség keletkezik, a vámhatóság köteles az érintett személy részére a vámtartozás, és nem közösségi adó és díj megfizetéséről elismervényt Vámjegyet adni.

Ennek legfontosabb feltételei:

  1. a behozott áruk összértéke nem haladja meg a 700 eurót,
  2. az utas ebben a formában kíván árunyilatkozatot adni,
  3. az utasnak nincs feladott poggyásza,
  4. az áru vámeljárás alá vonásához államigazgatási szerv engedélye nem szükséges. §

A megállapított vámérték alapján a vámhivatal szóban közli a fizetendő vám és nem közösségi adó és díj összegét, és ha ezt elfogadjuk, a vámhivatal kiállítja a vámjegyet, melyen igazolja a vám és a nem közösségi adók és díjak megfizetését. Vámjegy alkalmazása esetén a vámtétel egységesen 2,5%-os.

A Vámjegy igénybe vételéhez fűződő fontos következmény, hogy utóbb már nem vitatható sikerrel a vámhatóság által megállapított vámérték és a kiszabott vám összege, ugyanis a Vámjegy B. rovatában lemondunk fellebbezési jogunkról. §

Ha a vámeljárást kezdeményező a megállapított összeget elfogadja, a vámot és a nem közösségi adókat és díjakat az alsó fokú vámszerv a Vámjegyen írásban is közli. A vámeljárás lefolytatásának elfogadását az ügyfél a Vámjegy "B" rovatában aláírásával igazolja. A fizetendő vámot - az utas személyi poggyászában található cigaretta, szivar, szivarka és fogyasztási dohány kivételével - az alsó fokú vámszerv egy összegben, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet szerinti átalányvámtétel alkalmazásával, míg az utas személyi poggyászában található cigaretta, szivar, szivarka és fogyasztási dohány esetén az általános vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámtétel alkalmazásával állapítja meg. A nem közösségi adókat és díjakat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell megállapítani. §

Amennyiben a megállapított vámértékkel vagy a szóban közölt vám, és nem közösségi adó és díj mértékével nem értünk egyet, a vámeljárást írásban kell kezdeményezni. §

Fizetési könnyítések

A Közösségi Vámkódex lehetővé teszi, hogy a vámhatóság fizetési könnyítést (halasztott fizetést, részletfizetést) engedélyezzen. A könnyítés feltétele ugyan a vámteherrel azonos összegű biztosíték nyújtása és kamat megfizetése, azonban ha a biztosíték nyújtása, illetve a kamat megfizetése súlyos gazdasági vagy szociális nehézséget okozna, kérhető ezek mellőzése.

Jogorvoslati lehetőségek

A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál nyújtják be, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezést megküldi az első fokú döntést hozó hatóság részére. Elkésettség címén a fellebbezés nem utasítható el, ha a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőben a fellebbezést az elbírálására jogosult hatóságnál terjeszti elő.

Az írásbeli árnyilatkozattal kért vámkezelésről a Vámhivatal elsőfokú határozatot hoz, amely határozat a vámteherre vonatkozóan azonnal végrehajtható. Az első fokú vámhatározat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet fellebbezést benyújtani, a határozatot hozó vámszerv felettes szervéhez (ez a gyakorlatban általában az illetékes regionális parancsnokság) címezve. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál nyújtják be, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezést megküldi az első fokú döntést hozó hatóság részére. Elkésettség címén a fellebbezés nem utasítható el, ha a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőben a fellebbezést az elbírálására jogosult hatóságnál terjeszti elő. § A fellebbezés a vámteher megfizetésére nem nyújt halasztást.

Az első fokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha e törvény másként nem rendelkezik, és a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A gazdálkodó szervezet - ide nem értve az egyéni vállalkozót - által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 500 000 forint, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 15 000 forint. §

Amennyiben a fellebbezést elbíráló felettes szerv a fellebbezést elutasítja, a másodfokú határozat bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető.

A keresetlevelet az első fokú közigazgatási határozatot hozó Vámhivatalnál vagy az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes bíróságnál a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani.

A jogsértés következményei

A vámhatóság a vámjogszabályok megtartása érdekében akár utólag is ellenőrizheti a vámkezelés körülményeit, a benyújtott okmányokat.

A feltárt esetleges jogsértésnek - a közterhek pótlólagos megfizetésén túl - szabálysértési, súlyosabb esetben akár büntetőjogi következménye is lehet.

Szabálysértés és elkövetésének jogkövetkezményei

Vámszabálysértés:

Aki nem közösségi árut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámtartozás, a nem közösségi adók és díjak, illetve a biztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, feltéve, hogy a vagyoni hátrány a százezer forintot nem haladja meg, úgyszintén, aki e cselekmények bármelyikét megkísérli, szabálysértést követ el.

Aki a vámszabálysértést a vagyoni hátrány mértékére tekintet nélkül gondatlanul követi el, szabálysértést követ el. A szabálysértés miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve is szabhat ki helyszíni bírságot. A vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el. §

Vámszabálysértés elkövetőjének segítése:

Aki a vámszabálysértés elkövetőjének segítséget nyújt azáltal, hogy a vámszabálysértésből származó haszon elérésében közreműködik, vagy elősegíti, hogy az elkövető a szabálysértési eljárás alól mentesüljön, szabálysértést követ el. A szabálysértés miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve is szabhat ki helyszíni bírságot. §

Vámorgazdaság:

Aki vámszabálysértésből származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik - értékre tekintet nélkül -, szabálysértést követ el. A szabálysértés miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve is szabhat ki helyszíni bírságot. §