Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben (a továbbiakban: OGYÉI) 2019. április 20. 14:00 órától április 23. 07:30 óráig az elektronikus ügyintézés az informatikai rendszerek karbantartása miatt szünetel.

Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük

MORZSÁK

TARTALOM:Érettségi

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. február 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az érettségi vizsga témakörének feldolgozásakor olvasóink megismerkedhetnek a Bolognai folyamat eredményeként 2005. május-júniusától megvalósuló kétszintű érettségi rendszer legújabb szabályozási rendszerével, ezen belül az érettségi vizsga fajtáival, részeivel, tantárgyaival, menetével.

Cikk:

Érettségi vizsga menete

Ki és hogyan jelentkezhet érettségi vizsgára?
Mit kell csatolni a jelentkezési laphoz?
Kell-e fizetni az érettségiért?
Az írásbeli vizsga
Hogyan kell a felügyeletet kialakítani a vizsga alatt?
Mit kell tenni a leadott dolgozatokkal?
Mit kell tenni szabálytalanság esetén?
Mi a teendő, ha a diák önhibáján kívül marad le a vizsgáról?
Meg lehet nézni a kijavított dolgozatot?
Mettől meddig tart és nyilvános-e a szóbeli vizsga?
Hogyan zajlik a szóbeli vizsga?
Hogyan értékelik a teljesítményt?

Ki és hogyan jelentkezhet érettségi vizsgára?

Érettségi vizsgára csak akkor lehet jelentkezni, ha a tanuló az adott tantárgyból teljesítette az iskola helyi tantervében előírt követelményeket, azaz kapott valamilyen év végi osztályzatot és ez benne van a bizonyítványában. §

Az érettségi vizsgára jelentkező - függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi vizsgára készült fel a középiskolában - szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja. Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten lehet érettségi vizsgát tenni.

Az érettségi vizsgára történő jelentkezést a vizsgabizottságot működtető intézménybe lehet benyújtani.

Érettségi vizsgára lehet jelentkezni:

  1. tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abban a középiskolában, szakképzési centrumban, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, illetve, ha az nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, szakképzési centrumban;
  2. tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése után abban a középiskolában, szakképzési centrumban, amellyel a tanulói jogviszony fennáll, illetve, ha az nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, szakképzési centrumban vagy a kormányhivatalnál;
  3. a tanulói jogviszony megszűnését követően bármelyik, az adott vizsgatárgyból vizsgát szervező, vizsgabizottságot működtető intézményben.

A tanulói jogviszony megszűnése után rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgára, a rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgát követően pótló vizsgára, a rendes, a pótló érettségi vizsgát követően javítóvizsgára az eltelt időtől függetlenül jelentkezni lehet. Az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszakban érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni. §

Az érettségi vizsgára történő jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lappal történhet. A jelentkezési lapot május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-éig, október-novemberi vizsgaidőszak esetén szeptember 5-éig lehet benyújtani a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójához. §

Ezen a formanyomtatványon - a személyes adatokon kívül - fel kell tüntetni

  1. a kötelező vizsgatantárgyakat,
  2. a kötelezően és a szabadon választható vizsgatantárgyakat,
  3. a vizsga szintjét és fajtáját,
  4. azt, ha a vizsgázó az adott vizsgatárgyból nemzetiségi nyelven vagy célnyelven kíván vizsgázni,
  5. azt, hogy a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló akar-e az érintett tantárgyak helyett másikat választani, igényli-e a hosszabb felkészülési időt, kíván-e az írásbeli vizsgán segédeszközt használni (például írógépet, számítógépet), illetőleg felcseréli-e a szóbeli vizsgát írásbelire vagy az írásbelit szóbelire. §

A 2016. szeptember 1-jével indult új típusú szakközépiskolában az érettségi vizsgára felkészítő évfolyamokat követő érettségi vizsgára való jelentkezéskor igazolni kell, hogy a jelentkező rendelkezik iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel.

A vizsgázónak, ha rendes érettségi vizsgáját középiskolai tanulmányainak teljes befejezése után, tanulói jogviszonyon kívül teszi, és iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel rendelkezik, a vizsgára való jelentkezéskor nyilatkoznia kell arról, hogy kötelezően választandó vizsgatárgyból kíván-e érettségi vizsgát tenni. Ezt a nyilatkozatát az adott vizsgaidőszakban nem változtathatja meg. §

Mit kell csatolni a jelentkezési laphoz?

A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. A kiegészítő és az ismétlő, valamint a tanulói jogviszony megszűnése után a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt. A tanulói jogviszony megszűnése után - a jelentkezési lap benyújtásakor - a jelentkezőnek igazolnia kell a személyazonosságát, továbbá be kell mutatnia a középiskolai bizonyítványát és az iskola vagy annak jogutódja által az egyes tantárgyakra, tantárgyrészekre vonatkozó mentesítésről szóló igazolást. A pótló-, javítóvizsgára, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi törzslapkivonatát is. Abban az esetben, ha az érettségi vizsga nem ingyenes, a jelentkezési laphoz csatolni kell a térítési díj, tandíj, vizsgáztatási díj befizetésének igazolását. §

Kell-e fizetni az érettségiért?

A köznevelési intézmény fenntartójától függetlenül térítésmentes az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig, valamint az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és pótló vizsgája. § Ha a tanuló az első javító- vagy pótló vizsgán megbukik, akkor a második vagy további javító vagy pótló vizsgáért térítési díjat kell fizetnie.

Szintén térítési díjköteles

  1. az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után tett érettségi vizsga,
  2. az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája,
  3. a nem tanköteles tanuló számára az érettségi vizsga, ha a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt egy adott évfolyamot második alkalommal ismétel meg. §

Az írásbeli vizsga

A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli vizsgája központi feladatlapok megoldásából áll.

A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli központi feladatlapjait, továbbá a feladatok megoldásához szükséges segédanyagokat és a javítási, értékelési útmutatókat az Oktatási Hivatal készítteti el. Az ágazati szakmai vizsgatárgyak esetén az írásbeli központi feladatlapokat és útmutatókat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal készítteti el és adja át az Oktatási Hivatalnak. §

Az írásbeli vizsgán a feladatok megoldására, illetve kidolgozására tantárgyanként legfeljebb három óra (180 perc) áll rendelkezésre, ha középszintű vizsgáról van szó. Emelt szintű vizsga esetén, illetőleg - a szinttől függetlenül - magyar nyelv és irodalomból, valamint az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalomból ugyanez az idő négy óra (240 perc). A vizsgaleírás és a részletes követelményrendszer azonban ettől eltérő időt is megállapíthat, de az sem lehet rövidebb két óránál (azaz 120 percnél). §

Hogyan kell a felügyeletet kialakítani a vizsga alatt?

Az írásbeli érettségit csak olyan épületrészben lehet megtartani, amelynek felügyelete megfelelően biztosítható. A teremben az ülésrendet a felügyelő tanár alakítja ki a nap elején úgy, hogy a vizsgázók egymást ne segíthessék, és ne is zavarhassák. Az ültetést követően az érettségizők kapnak egy borítékot, amelyen rajta van a nevük. Ebbe a borítékba kell majd beletenniük a megoldott feladatlapokat, a piszkozatot és minden egyéb papírt, még azt a lapot is, amelyen számoltak. §

A feladatlapok kiosztását követően a vizsgázónak semmiféle segítséget vagy útbaigazítást nem lehet adni, csak azokra az utasításokra hagyatkozhatnak, amelyek a lapon szerepelnek. Az írásbeli ideje alatt folyamatosan gondoskodni kell arról, hogy mind a teremben, mind pedig a folyosón legyen felügyelő tanár. Feladatuk megakadályozni, hogy az érettségiző bármiféle segítséget igénybe vegyen akár társaitól, akár mástól. §

Mit kell tenni a leadott dolgozatokkal?

Az írásbeli munka befejezése után a vizsgázó a vizsgadolgozat üresen maradt részeit, valamint a piszkozatlapokat áthúzza, a felhasznált pótlapok számát felírja a vizsgadolgozat címlapjára. A megoldást tartalmazó vizsgadolgozatot, a piszkozatlapokat is tartalmazó áthúzott pótlapokkal együtt belehelyezi a nevével ellátott borítékba, és a borítékot nyitva átadja a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár - a vizsgázó jelenlétében - ellenőrzi a pótlapok számát, és azt, hogy a vizsgadolgozat üresen maradt részeit és a piszkozatlapokat a vizsgázó áthúzta-e. Ezt követően a vizsgázó jelenlétében leragasztja a borítékot. A felügyelő tanár a jegyzőkönyvben feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja. A vizsgázó a boríték lezárása után távozik a vizsga részére elkülönített épületrészből. §

Mit kell tenni szabálytalanság esetén?

Abban az esetben, ha a felügyelő tanár valamilyen szabálytalanságot észlel az írásbeli vizsgán, akkor elveszi a feladatlapot és ráírja az elvétel idejét, illetve azt, hogy mit észlelt, majd aláírja és visszaadja az érettségizőnek, aki folytathatja tovább a munkát. Egyidejűleg - a folyosón lévő felügyelő tanár útján - értesíti az igazgatót. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a felügyelő tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. § Ha az érettségiző az emelt szintű írásbeli vizsga során követ el valamilyen szabálytalanságot, akkor erről az Oktatási Hivatalt feltétlenül értesíteni kell.

Mi a teendő, ha a diák önhibáján kívül marad le a vizsgáról?

A vizsgázó pótlóvizsgát tehet, ha az írásbeliről önhibáján kívül (fel nem róható okból) elkésik, el sem megy a vizsgára vagy engedéllyel eltávozik a vizsgáról, mielőtt még befejezné azt. Ilyen körülmény lehet például az, ha a vizsga napjára belázasodik, vagy a vizsgára menet balesetet szenved, vagy lerobban a busz, amellyel érkezne. Ebben az esetben az igazgató engedélyezheti, hogy még ugyanazon a vizsganapon vagy ugyanabban a vizsgaidőszakban megtehesse a pótló vizsgát. Az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának módját, ugyanis ha például az írásbeli vizsga letételére az adott vizsgaidőszakban már nincs lehetőség, akkor az az igazgató döntése alapján szóbeli vizsgával is kiváltható. Az igazgató ahhoz is hozzájárulhat, hogy a vizsga megszakításáig a már megoldott feladatokat vegyék figyelembe az értékelésnél. Ha a tanuló önhibájából eredő ok miatt - vagyis ha például úgy dönt, hogy mégsem vizsgázik le - nem megy el a vizsgára vagy elkésik, illetve onnan engedély nélkül eltávozik, akkor javítóvizsgát kell tennie. §

Meg lehet nézni a kijavított dolgozatot?

Az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket - az igazgató rendelkezése szerint - meg kell téríteni.

A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot - nyolc órát - kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig - tizenhat óráig - adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. Észrevétel kizárólag az útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére. §

Ha a tanuló emelt szintű írásbeli vizsgát tett, akkor a feladatlapok javításáról, értékeléséről a kormányhivatal gondoskodik az általa felkért szakértő által. Minden írásbeli feladatlapot ugyanis szakértőnek kell kijavítani, aki értékeli az érettségiző teljesítményét. § Ha a vizsgázó a kijavított feladatlapokra valamilyen észrevételt tett, akkor az igazgató megküldi a kormányhivatalnak, ahol ezt az észrevételt egy másik, a dolgozat javításában közre nem működő szakértővel vizsgáltatják meg.

Mettől meddig tart és nyilvános-e a szóbeli vizsga?

A vizsgáztatást reggel nyolckor lehet elkezdeni, és legkésőbb este hat óráig tarthat. Az érettségizőnek legalább fél órával hamarabb meg kell érkeznie oda, ahol az ő csoportja vizsgázik. § A szóbeli vizsga általában nyilvános, de az elnök a nyilvánosságot hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, sőt ki is zárhatja.

Hogyan zajlik a szóbeli vizsga?

A szóbelin a vizsgázónak húznia kell egy tételt, majd a rendelkezésére álló idő alatt a tétel kidolgozásával átgondolja, amit a tételről mondani szeretne. Minden érettségizőnek - az idegen nyelv kivételével - tantárgyanként harminc perc gondolkodási ideje van. Ez idő alatt készíthet magának jegyzetet, vázlatot, de a felkészülési idő letelte után szóban is el kell mondania mindazt, amit a tétellel kapcsolatban tud. §

A sajátos nevelési igényű, és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő diákok részére - amennyiben ezt a vizsgázó kéri, és az igazgató engedélyezte - a gondolkodási időt húsz perccel meg kell hosszabbítani, sőt azt is engedélyezni kell, hogy a szóbeli helyett írásbeli vizsgát tegyen. Ez utóbbi esetben a tételhúzást követően egy külön helyiségben, felügyelő tanár mellett kell az érettségizőnek megírnia a dolgozatát. Ha a tanuló azt kérte, hogy írásbeli vizsgát tehessen a szóbeli helyett, de az adott tantárgyból írásban és szóban is kell vizsgázni, akkor mindig két tételt kell húznia. §

Középszintű vizsga esetén a feleltetés tantárgyanként maximum tizenöt perc lehet, emelt szintű vizsgán pedig nem lehet több húsz percnél. § Ugyanezek az időkorlátok vonatkoznak a gyakorlati vizsgára is, ha a vizsgafeladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, illetőleg előadni (például az éneklés vagy a tornagyakorlat esetében).

A felelet során a tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét az érettségiző szabadon választja meg, de mindig önállóan, útbaigazítás nélkül mondja el, amit a tételről tud, ám ha túllépi az időkeretet, vagy ha súlyos hibát vét, a feleletét félbe lehet szakítani. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni, és a vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket csak azt követően tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt, illetve súlyosan tévedett. §

Abban az esetben, ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12%-át, a bizottság elnöke egyszer póttételt húzat vele. Ekkor a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. §

A jogszabály rögzíti, hogy a vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. §

Hogyan értékelik a teljesítményt?

A lebonyolított kétszintű érettségi szabályai értelmében a vizsgázó teljesítményét a vizsga befejezését követően osztályzatokban értékelik, amelyet a vizsgázó által elért pontszámok alapján átszámított százalékos teljesítmény szerint határoznak meg.

Amennyiben egy tantárgy több vizsgarészből (például szóbeli és írásbeli rész) áll (magyar nyelv és irodalom), akkor hiba nélküli megoldás esetén 150 pont (írásbeli 100 pont, szóbeli 50 pont) érhető el. Ilyen esetekben a kettes osztályzat eléréséhez minimum az kell, hogy az érettségiző minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot, azaz írásbelin legalább 12, szóbelin 6 pontot érjen el. Ha a vizsgázó minden vizsgarészből csak 12-12%-ot ér el a pontszámok alapján, akkor az elégséges osztályzat még nincs meg. A lényeg, hogy a végső érdemjegyet az összpontszám alapján megállapított százalékos eredmény (és nem a vizsgarészek százalékainak az összeadása) határozza meg. Ha pl. valaki az írásbelin 13%-ot (13 pont) ért el, a szóbelin közel 50 %-ot (24,5 pont) el kell érnie, hogy összesítésben 37,5 pontja, azaz 25%-os teljesítménye legyen, ami már elégséges osztályzatot jelent. §

A középszintű matematika esetén, ahol csak írásbeli vizsgarész van, a fenti szabály annyiban változik, hogy ha a vizsgázó teljesítménye nem éri el a 12%-ot, elégtelen osztályzatot kap, ha eléri a 12%-ot, de nem éri el a 25%-ot, szóbeli vizsgát kell tennie. §

Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

  1. 80-100% elérése esetén jeles (5),
  2. 60-79% elérése esetén jó (4),
  3. 40-59% elérése esetén közepes (3),
  4. 25-39% elérése esetén elégséges (2),
  5. 0-24% elérése esetén elégtelen (1). §

Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

  1. 60-100% elérése esetén jeles (5),
  2. 47-59% elérése esetén jó (4),
  3. 33-46% elérése esetén közepes (3),
  4. 25-32% elérése esetén elégséges (2),
  5. 0-24% elérése esetén elégtelen (1). §

A vizsgázónak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelező vizsgatárgyakból és még legalább egy választott vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kell elérnie. A vizsgázónak javító érettségi vizsgát kell tennie abból a kötelező vizsgatárgyból, amelyből nem szerzett legalább elégséges (2) osztályzatot. §

Az egész érettségi vizsgát a vizsgabizottság az eredményhirdető értekezleten zárja le. Ekkor ismerteti az elnök a vizsgázókkal a bizottság mindezidáig nyilvánosságra nem hozott döntéseit és kihirdeti a bizottság tagjainak jelenlétében az érettségi vizsga eredményét, amelyet megelőzően röviden elemzi, értékeli azt. Az eredményhirdetés mindig nyilvános, így ezen már a szülők, hozzátartozók is részt vehetnek. §