Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A Központi Azonosítási Ügynök eSzemélyi Azonosítási funkciója tervezett karbantartás miatt 2019.03.22 20:00 órától 2019.03.22 21:00 óráig nem lesz elérhető. Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Felnőttképzés

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2015. március 10.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A felnőttképzés olyan iskolarendszeren kívüli képzés, amelyben a résztvevők nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, hanem képzési jogviszony jön létre, gondoljunk csak például az egyes munkaügyi központok által szervezett átképzésekre.

Cikk:

Felnőttképzési tevékenység

A felnőttképzés fogalma
A felnőttképzés irányítása és intézményrendszere

A felnőttképzés fogalma

A felnőttképzés az iskolarendszeren kívüli képzést jelenti, mely szolgáltatásként, piaci alapon valósul meg.

A rendszer működésének legfontosabb tapasztalata és egyben problémája, hogy sem a piaci mechanizmusok, sem a jogi szabályozás (az akkreditáció), sem a résztvevő (különösen a támogatott felnőtt), de a vizsgarendszer sem kényszeríti ki a minőségi képzést még a támogatott tanfolyamok esetében sem. Ennek "eredményeképpen" bizonytalanná válhat a felnőttképzési rendszerben megszerzett bizonyítvány mögötti tudás, annak hasznosítását illetően is.

A felnőttképzés minősége emelésének kulcsa kizárólag a képző intézmények működésében, színvonalas oktató munkájában rejlik. E célt szolgálta a felnőttképzési akkreditáció rendszere, amely azonban egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az akkreditáció önmagában nem más, mint egy ígérvény arra vonatkozóan, hogy az intézmény működését és képzéseit magasabb minőségi elvárásoknak megfelelően fogja folytatni. Ez az ígérvény azonban döntő mértékben "papírok gyártásával" is teljesíthető, és a rendszerben nincs olyan kényszerítő vagy ösztönző mechanizmus, mely a tartalmi minőségi működésre, működtetésre késztetné az intézményeket. Ennek alapvető oka a szabályozás hiányossága. A jogszabályokban meghatározott intézmény-akkreditációs követelményrendszer - néhány kivételtől eltekintve - túl általános volt, nem differenciált, nem felel meg a képzések jellegének, feltételrendszerének, nem a tartalmi működéshez kötött, nem mérhető és ezért nehezen értékelhető elvárásokat állít a képző intézmények elé.

Az új felnőttképzési törvény csak azon képzők működését szabályozza, amelyek államilag elismert végzettségekre felkészítő (OKJ szerinti szakképesítés, illetve általános nyelvi képzés), valamint állami, uniós forrásból támogatott képzéseket valósítanak meg (utóbbiakba nem tartoznak bele azok a képzések, melyeket külön jogszabályok szabályoznak, például az un. "hatósági képzések", ezekre a képzésekre támogatás igénybevétele esetén sem terjed ki az új törvény).

E képzéseket a törvény szabályozási szempontból négy nagy körre osztja: OKJ szerinti szakképzések (1. képzési kör), támogatott egyéb szakmai képzések (2. képzési kör), általános nyelvi képzés és támogatott nyelvi képzések (3. képzési kör), egyéb támogatott általános képzések (4. képzési kör), (a négy képzési kör összefoglalóan: felnőttképzésben szabályozott képzések).

Az új törvény tehát kizárólag az államilag elismert végzettségre irányuló (OKJ, KER szerinti nyelvi), és a támogatásban részesített képzésekre vonatkozik.

Azok a képző intézmények, melyek nem rendelkeznek felnőttképzési intézményakkreditációval és nem rendelkeznek hatósági engedéllyel - nem tartoznak az új felnőttképzési törvény hatálya alá, a fenti négy képzési körbe tartozó képzéseket nem folytathatnak. Ezen képzők kizárólag az eddigiekben meghatározott képzési körhöz (1-4.) nem tartozó képzési programokat bonyolíthatnak 2013. szeptember 1-jétől, melyhez külön engedély vagy előzetes bejelentés nem szükséges, azonban a képzés befejezését követő statisztikai jelentési kötelezettség rájuk is vonatkozik (OSAP, https://osap.nive.hu).

A törvény hatálya alá nem tartozó képzésekre (tehát nem OKJ-s, nem általános nyelvi, és nem támogatott) a fogyasztóvédelem általános szabályai érvényesek.

A felnőttképzés irányítása és intézményrendszere

A felnőttképzés szakmai, ágazati irányítását ellátó szakminiszter a felnőttképzési tevékenység ellátása érdekében különböző testületeket, szervezeteket tart fenn.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács a miniszter felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületeként működik. §

A törvény a Kormánynak ad felhatalmazást a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárás és követelményrendszer részletes szabályai, a kérelem és bejelentés adattartalma és benyújtásának részletes szabályai, a vagyoni biztosíték formái, mértéke és felhasználásának szabályai, meghatározására. Ezen felhatalmazás alapján született meg a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet. §

Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv látja el a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatokat. A Kormány állami szakképzési és felnőttképzési szervként a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt jelölte ki. §