Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A Központi Azonosítási Ügynök eSzemélyi Azonosítási funkciója tervezett karbantartás miatt 2019.03.22 20:00 órától 2019.03.22 21:00 óráig nem lesz elérhető. Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Felsőoktatás

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. március 10.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Tekintettel arra, hogy manapság minden jogállam alapvető jognak tekinti a felsőfokú oktatásban való részvétel lehetőségének megteremtését, a magyar jogrendszer is biztosítani hivatott az állampolgárok azon jogát, hogy az általa választott felsőoktatási intézményben és szakon felsőfokú tanulmányokat folytasson. Bemutatjuk a felsőoktatásban folyó képzés rendszerét, a kreditrendszert, a jelentkezéssel és felvétellel kapcsolatos tudnivalókat. Továbbá írunk a hallgatói szervezetekről, a hallgatói hitelrendszerről és a költségtérítésekről.

Cikk:

Jelentkezés és felvétel

A felsőoktatási intézménybe történő felvétel feltételi
A felvételi eljárás megindítása: a jelentkezési lap
Elektronikus felvételi (e-felvételi)
A felvételi pontszámok
Többletpontok
A felvételi
Jogorvoslati lehetőségek

A felsőoktatási intézménybe történő felvétel feltételi

A felsőoktatási felvételi eljárásról a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szól.

Minden magyar állampolgárnak joga van arra, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint az általa választott felsőoktatási intézményben és szakon felsőfokú tanulmányokat folytasson, A jelentkező egy felvételi eljárásban - függetlenül a korábban megszerzett végzettségeitől, szakképzettségeitől és szakképesítéseitől - legfeljebb öt meghirdetésre - felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, szakképzésre, képzési helyre és munkarendre - jelentkezhet, amelyeken belül megjelölhető több finanszírozási forma.

A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése, intézményi előírás esetén, emellett egészségügyi, illetve pályaalkalmassági követelményeknek is meg kell felelni. Felsőfokú szakképzésre történő jelentkezéshez a felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételi kérelem elfogadásához milyen érettségivizsga-eredmény és milyen középiskolai tanulmányi eredmény elérésére van szükség. A felsőfokú szakképzésre történő jelentkezés szakképesítés meglétéhez is köthető. §

Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése, továbbá feltétele lehet meghatározott szintű nyelvtudás, illetve egészségügyi-, szakmai-, pályaalkalmassági vizsgálat. A felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel a Kormány rendeletben határozza meg a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez egyes alapszakok esetében az érettségi vizsga teljesítésével kapcsolatos követelményeket, továbbá az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények - a kormányrendeletben foglaltak szerint - szakonként egységes alkalmassági, szóbeli felvételi vizsgakövetelményeket határozhatnak meg. §

A nem a többszintű érettségi vizsgarendszerben tett közismereti érettségi vizsgatárgyaknak a felvételi eljárás időpontjában hatályos közismereti érettségi vizsgatárgyakkal való megfeleltetését az érettségi vizsga letételének időpontjában hatályos és a felvételi jelentkezés időpontjában hatályos vizsgakövetelmények szakmai tartalmának összevetése alapján az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) állapítja meg. A Hivatal köteles a tantárgyi megfeleltetésre, amennyiben a vizsgakövetelményeknek legalább 75 százaléka megegyezik, illetve az elutasításra, amennyiben az egyezés nem éri el az 50 százalékot. A megfeleltetett érettségi vizsgatárgyak jegyzékét a Hivatal a felvételi eljárás honlapján közzéteszi. §

Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett. §

Szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. Szakirányú továbbképzés esetében felvételi előfeltételként meghatározott munkakör betöltése, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat, további szakképzettség megléte is kiköthető. §

Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel, valamint legalább egy "C" típusú középfokú államilag elismert - középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex - vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik. §

A felsőoktatási intézmény a vele hallgatói jogviszonyban nem álló felsőfokú végzettségű személyeket - részismereti képzés céljából - hallgatói jogviszony keretében, az intézmény bármely kurzusára, moduljára - külön felvételi eljárás nélkül - önköltséges képzésre felveheti. §

A felsőoktatási intézmény adatszolgáltatása alapján a Hivatal gondoskodik

  1. a februárban induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év október 15. napjáig,
  2. a szeptemberben induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év december 31. napjáig

a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató elektronikus formában történő közzétételéről.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hivatal a Tájékoztató teljes tartalmát a felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján mindenki számára hozzáférhető formában közzéteszi.

A Felvételi Tájékoztató - többek között - tartalmazza

  1. azt a hallgatói kapacitást, amelyet a felsőoktatási intézmény - a különböző finanszírozási formákban együttesen - szakonként, az adott évben meghirdet,
  2. az adott szak munkarendjére, a képzés szervezésére, finanszírozási formájára (állami ösztöndíjas vagy önköltséges) vonatkozó információkat,
  3. a képzés időtartamát félévekben kifejezve,
  4. a képzés során megszerzendő kreditek számát,
  5. a jelentkezési kérelemhez csatolandó dokumentumok felsorolását,
  6. a jelentkezők rangsorolásának elveivel, a rangsorolás módjával kapcsolatos információkat,
  7. a pontozási rendszerrel és a többletpontokkal kapcsolatos információkat. §

A felvételi eljárás megindítása: a jelentkezési lap

A felvételi eljárás a jelentkezési lap benyújtásával kezdődik. A jelentkezési lapon közölni kell a személyes adatokat, a jelentkezési helyeket, és azok elbírálási sorrendjét.

A jelentkezési lapot

  1. az erre a célra rendszeresített, a Hivatal által e célra biztosított informatikai rendszer segítségével kitöltött elektronikus nyomatványon, azt kinyomtatva, aláírva, postai úton könyvelt küldeményként beküldve vagy
  2. ügyfélkapun keresztül történő hitelesítéssel

lehet benyújtani. §

A jelentkezési lapok beadásának határideje

  1. a februárban induló képzésekre történő jelentkezés esetében - minden képzési szintre vonatkozóan - a képzés indítását megelőző év november 15. napja;
  2. a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés (a továbbiakban: általános felvételi eljárás) esetén a képzés indítása szerinti év február 15. napja.

A jelentkező egy felvételi eljárásban - függetlenül a korábban megszerzett végzettségeitől, szakképzettségeitől és szakképesítéseitől - legfeljebb hat meghirdetésre - felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, szakképzésre, képzési helyre és munkarendre - jelentkezhet, amelyeken belül megjelölhető több finanszírozási forma. §

A jelentkezési lapon meg kell jelölni:

  1. hogy magyar állami ösztöndíjjal vagy magyar állami részösztöndíjjal támogatott vagy önköltséges formára kéri a felvételét a jelentkező, valamint
  2. a kiválasztott felsőoktatási intézményt, kart, a szakot, a képzés formáját, és a jelentkezések sorrendjét.

A jelentkező az általa meghatározott jelentkezési sorrendet a felvételi eljárás során a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül - elektronikus úton - egy alkalommal módosíthatja. §

A jelentkezési sorrend gondos mérlegelésének fontosságát mutatja, hogy nem vehető fel a jelentkező az adott felsőoktatási intézménybe, ha a jelentkezési lapján az általa megjelölt sorrendben előrébb szereplő felsőoktatási intézménybe már felvették. A jelentkezési laphoz csatolni kell:

  1. az érettségi bizonyítványt (és ha van az érettségi tanúsítványt),
  2. amennyiben van, felsőfokú végzettséget igazoló okiratokat,
  3. a többletpontokat és egyéb kedvezményeket megalapozó dokumentumok másolatát, valamint
  4. a felvételi eljárással kapcsolatos díjak befizetésének igazolását.

A külföldön szerzett iskolai végzettséget tanúsító okiratot el kell ismertetni, illetve honosíttatni kell.

Nem vehet részt a felvételi eljárásban az a jelentkező, aki a fenti adatokat hiánypótlásra felhívás ellenére sem pótolja. A hiánypótlás elmaradásának jogkövetkezményeire a jelentkezők figyelmét fel kell hívni.

Elektronikus felvételi (e-felvételi)

A magyarországi központi felsőoktatási felvételi eljárásra történő jelentkezés elektronikusan történik honlapunk E-felvételi szolgáltatásán keresztül. Az ún. e-felvételi létrehozásának célja a felvételi eljárás menetének egyszerűsítése és korszerűsítése volt, bárki számára lehetővé téve a minél gyorsabb és kevesebb hibalehetőséget magában rejtő ügyintézést. Az e-felvételi egyszerű, kényelmes, gyors és nagy előnye, hogy kiszűri az olyan hibákat, amelyeket kitöltés közben a papíron jelentkezők meglehetősen nagy számban vétenek.

Az e-felvételiben lehetőség van a szükséges dokumentumokat elektronikus úton csatolni a jelentkezéshez. A felsőoktatási intézmények által mellékletként kért különböző dokumentumok szintén feltölthetők elektronikus formában az e-felületre, így ezeket sem postán kell elküldeni.

Az e-felvételi lehetősége a www.felvi.hu-n vehető igénybe.

Az e-felvételi rendszerben számos segítő funkció támogatja az e-felvételizőt a jelentkezési lap kitöltésében súgók, útmutatók, hírlevelek, keresők formájában. (Ez utóbbira példa a város vagy az OM kód-kereső, de pl. a tantárgyak nevei is listából választhatók.) Az automatikusan érvényesíthető formai korrekciókat (pl. nem lehet nem létező jelentkezési helyre jelentkezni) begépelés után a rendszer saját maga elvégzi, amennyiben a hiba érdemi - de ellenőrizhető és informatikailag kezelhető -, arról az e-felvételiző értesítést kap. Az e-felvételi legnagyobb előnye tehát a felvételi szabályokra épülő feltételrendszer, amely nem engedi meg a hibás kitöltést.

A felvételi pontszámok

A felvételi eljárás célja a felsőfokú tanulmányokra legalkalmasabb jelentkezők kiválasztása. A felvételi eljárás során a jelentkezők alkalmasságát, jártasságát, felkészültségét vizsgálják

Alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi összpontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (a továbbiakban: tanulmányi pontok) és az érettségi eredmények alapján kapott pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével, mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával.

A két számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.

A felsőoktatási intézményekben a felvételizők teljesítményét egymással összehasonlítható, egységes rendszer (többletpontok nélküli 400-as pontrendszer) és pontszám (tanulmányi, plusz érettségi pontok, vagy érettségi pontok kétszerese és a többletpontok) alapján értékelik.

A 400-as pontszám 200 tanulmányi és 200 érettségi pontból tevődik össze.

A felvételi eljárás során a felsőoktatási intézmények által a képzési területnél meghatározott érettségi vizsgatantárgyak százalékos eredménye alapján kiszámolt pontok (érettségi pontok) összértéke legfeljebb 200 pont lehet.

A tanulmányi pontszám öt tantárgy:

  1. magyar nyelv és irodalom,
  2. történelem,
  3. matematika,
  4. egy legalább 2 évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),
  5. egy legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy utolsó - tanult - két év, vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy utolsó (tanult) év végi osztályzatának kétszerese, és az érettségi tárgyak százalékos eredményének átlaga alapján számolják ki, maximum 200 pont szerezhető.

A felsőoktatási intézményekben eltérő lehet az államilag támogatott és az önköltséges képzésen az adott szak felvételi pontszáma, de a megállapított felvételi pontszámot elérő jelentkezőt fel kell venni, míg a ponthatár alatt teljesítők közül senki nem vehető fel. §

Többletpontok

A felvételi eljárás során egyebek mellett többletpont adható:

  1. a legalább 45%-os emelt szintű érettségi vizsgáért érettségi vizsgatárgyanként 50 többletpont, legfeljebb 100 többletpont (tehát maximum két érettségi vizsgatárgy vehető figyelembe e tekintetben);
  2. középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga esetén 28 vagy felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga esetén 40 többletpont;
  3. az esélyegyenlőség biztosítása érdekében (azaz hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért) legfeljebb 40 többletpont;
  4. Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak 30, az első díjasoknak 20 többletpont;
  5. az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén elért helyezés alapján
    • az 1-10. helyezett számára 100 többletpont,
    • a 11-20. helyezett számára 50 többletpont,
    • a 21-30. helyezett számára 25 többletpont,
    • a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián való részvétel esetén 50 többletpont;
  6. emelt szintű vagy felsőfokú OKJ-s bizonyítványért a szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 24 pont;
  7. az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért 1-3. helyezésért 30 pont;
  8. a művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, az oktatásért felelős minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 20 pont.

Az emelt szinten teljesített érettségi vizsgákért, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 24. §-ában meghatározottak alapján és egyéb, a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 20-21. §-aiban meghatározottak alapján összesen legfeljebb 100 pont szerezhető. §

A felvételi

A felsőoktatási intézmények által szervezett felvételi vizsga szerepét az érettségi vizsga vette át.

A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése. A felsőoktatási intézmény a felvételt ésszerű és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező, egészségügyi, szakmai vagy pályaalkalmassági követelményekhez - egészségügyi, szakmai alkalmassági, pályaalkalmassági vizsgálat, illetve vizsga teljesítéséhez -, a középiskolai tanulmányok során, illetve az érettségi vizsgán elért meghatározott eredményekhez, szakképesítés meglétéhez kötheti.

A pedagóguspályára jelentkezőknek a felvételi eljárás keretében alkalmassági vizsgán kell részt venniük.

  1. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: orvosi vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az egyén testi adottságai és egészségi állapota alapján képes-e felkészülni a választott tevékenység ellátására, ennek során nem kerül-e veszélybe egészsége.
  2. Szakmai alkalmassági vizsga: a felsőoktatási intézmény által meghatározott ellenőrzési forma, amely a választott szakképzettség ellátásához szükséges képességeket vizsgálja, azt hogy rendelkezik-e az egyén a felkészülési (képzési) szakasz eredményes elvégzéséhez optimálisan kifejleszthető képességekkel.

Jogorvoslati lehetőségek

Az elsőfokú döntéssel szemben a jelentkező a közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezéssel élhet.