Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A Központi Azonosítási Ügynök eSzemélyi Azonosítási funkciója tervezett karbantartás miatt 2019.03.22 20:00 órától 2019.03.22 21:00 óráig nem lesz elérhető. Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Középfokú oktatás

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. február 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A középfokú oktatásról szóló írások bemutatják az oktatási intézmények működését, a felvételi eljárást, illetve a diákok jogait és kötelezettségeit.

Cikk:

Középfokú iskolák

A középfokú iskolák típusai
A gimnázium
A szakgimnázium
A szakközépiskola
Hídprogramok
Szakiskola és a készségfejlesztő iskola

A középfokú iskolák típusai

A magyar köznevelés rendszerében a középfokú iskolák típusai

  1. a gimnázium,
  2. szakgimnázium,
  3. szakközépiskola,
  4. szakiskola,
  5. készségfejlesztő iskola. §

A fenti intézménytípusok közül a gimnáziumot, a szakgimnáziumot és a szakközépiskolát összefoglaló néven középiskolának nevezzük. Ezekben az intézményekben lehet érettségit szerezni. A szakgimnázium új intézmény típus és elnevezés, 2016. szeptember 1-jével lépett a korábbi szakközépiskola helyébe. Ugyanezen időponttól a szakiskolák szakközépiskolává, a speciális szakiskolák pedig szakiskolákká váltak a "Szakképzés a gazdaság szolgálatában" című szakképzés fejlesztési koncepció alapján. A változások nem csak elnevezésbeliek, az egyes intézményekben folyó nevelő-oktató munka, szakképzés tartalmában is átalakul felmenő rendszerben. A készségfejlesztő iskola a korábbi készségfejlesztő speciális szakiskolát váltotta fel, szintén az előbb említett reform következtében.

A gimnázium

A gimnázium négy, hat vagy nyolc - nyelvi előkészítő évfolyam esetében öt, hét vagy kilenc - évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény, ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. §

A gimnázium a tehetséggondozás speciális feladatának ellátására akkor működhet hat vagy nyolc évfolyammal, ha az ott folyó oktatás külön jogszabályban meghatározott emelt szintű követelményeknek megfelel. Ez a külön jogszabály a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Nevir.), melynek 134. §-a rögzíti azokat a feltételeket, amelyeknek a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumoknak meg kell felelniük. A gimnáziumi képzés a tizenkettedik évfolyamon az érettségi végzettséget igazoló érettségivel zárul. §

A szakgimnázium

Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégző tanuló továbbtanulási lehetőségként választhatja a szakgimnáziumot is. A szakgimnázium szakmai érettségi végzettség és ehhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére felkészítő, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyammal működő intézmény.

A szakgimnázium gimnáziumtól való eltérése abban rejlik, hogy szakmai érettségi végzettséget ad, illetve a 2016. szeptember 1-jén indult évfolyamok esetében az érettségi mellé egy szakirányú szakképesítés is szerezhető. A tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítést is folytathat. A szakmai érettségi vizsga az Nkt.-ban meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból áll és az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít (de külön szakképesítést nem ad). A 2016. szeptember 1-jével induló évfolyamok esetében szakképesítést is ad a szakmai érettségi vizsga.

A szakgimnázium a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit - a közismereti érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével - az ágazatokra előírt kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében a Kormány adja ki. A szakgimnázium a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. A szakgimnázium tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. §

A gimnáziumban, illetve a szakgimnáziumban kivételesen két tanítási nyelven is folyhat a nevelés-oktatás. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás az oktatásért felelős miniszter által kiadott rendeletekben foglalt különleges előírásokra épül. A külön jogszabály jelen esetben is a Nevir., melynek 136. §-a a két tanítási nyelvű középiskolai nevelés-oktatás feltételeit, 137. §-a pedig a nyelvi előkészítő évfolyammal induló középiskolai nevelés-oktatás feltételeit rögzíti. §

A szakközépiskola

A 2016. szeptember 1-jével indult új típusú szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből

  1. három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam, valamint
  2. további kettő, érettségi vizsgára felkészítő évfolyam. §

A szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon.

Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakközépiskolába történő felvétel feltétele:

  1. a tizennegyedik életév betöltése, és
  2. a szakközépiskolában szervezett Szakképzési Hídprogram szerinti tanév teljesítése.

A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakközépiskolában a szakközépiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik.

A szakközépiskolában, ha a művészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás is folyhat. §

Hídprogramok

A Köznevelési és Szakképzési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztést támogató pedagógiai tevékenységgel.

A Köznevelési Hídprogramban közreműködő intézményeket a Klebelsberg Központ jelöli ki. A Szakképzési Hídprogramban közreműködő intézményeket a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter - az általuk fenntartott szakképző iskolák tekintetében - az oktatásért felelős miniszter véleményének kikérésével és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével jelöli ki. §

Ha a tanköteles korú tanuló elvégezte az általános iskolát, tehát rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, akkor az általános iskola igazgatója kezdeményezi a Köznevelési Hídprogramba történő felvételét. A Köznevelési Hídprogram egy éves, és a végén a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tesz. §

Szakiskola és a készségfejlesztő iskola

A szakiskola és a készségfejlesztő iskola sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozik. A szakiskola a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtthaladásra képtelen tanulókat készíti fel szakmai vizsgára. A szakiskolában az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott.

A készségfejlesztő iskola pedig középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását, továbbá a szakképzésben részt venni nem tudó enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára nyújt a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket.

A készségfejlesztő iskolának négy évfolyama van, amelyből

  1. kettő közismereti képzést folytató évfolyam,
  2. kettő, az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását célzó gyakorlati jellegű évfolyam (a továbbiakban: gyakorlati évfolyam). §