Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A Központi Azonosítási Ügynök eSzemélyi Azonosítási funkciója tervezett karbantartás miatt 2019.03.22 20:00 órától 2019.03.22 21:00 óráig nem lesz elérhető. Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Nyelvvizsga

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2015. március 10.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

PiktogramCímkék

?

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Tájékoztatjuk az olvasókat a hatályos jogszabályok értelmében létező nyelvvizsgaközpontokról, a vizsgák fajtáiról és magáról a nyelvvizsgáról.

Cikk:

Válasszon ügyleírást:

Nyelvvizsga menete

A nyelvvizsga típusai és fajtái
Az Oktatási Hivatal és a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület
Vizsgaközpont akkreditációja
Vizsgarendszer akkreditációja
Az akkreditációs díj
A vizsgaközpontok ellenőrzése
Ki és hol jelentkezhet nyelvvizsgára?
A nyelvvizsga díja, a vizsgáztatók
A nyelvvizsga-bizonyítvány
Fellebbezés a vizsga értékelése ellen

Államilag elismert nyelvvizsgának minősül az akkreditált, vizsgáztatási joggal felruházott szervezet által akkreditált vizsgarendszer szerint lefolytatott, a nyelvismeret tanúsítására szolgáló nyelvvizsga. §

A nyelvvizsga típusai és fajtái

A nyelvvizsga típusai:

  1. szóbeli, amennyiben a beszédértés és beszédkészség mérésére terjed ki,
  2. írásbeli, amennyiben az olvasott szöveg értésének készségére és az íráskészség mérésére terjed ki,
  3. komplex, amennyiben mind a szóbeli, mind az írásbeli készségek mérésére kiterjed. §

A nyelvvizsga fajtái:

  1. általános nyelvi, amennyiben a mindennapi élethelyzetekben történő idegennyelvi kommunikációhoz szükséges nyelvismeret meglétét minden készségben méri,
  2. szaknyelvi, amennyiben szakmai tevékenység során történő idegennyelvi kommunikációhoz szükséges szaknyelvi nyelvismeret meglétét minden készségben méri.

A nyelvvizsga egynyelvű és kétnyelvű is lehet, attól függően, milyen készségeket mér. Az egynyelvű nyelvvizsga kiegészítő vizsgával kétnyelvűvé tehető.

Bizonyítvány szóbeli vizsga, vagy írásbeli vizsga, valamint egy vizsgaidőszakban, ugyanannál a vizsgaközpontnál tett írásbeli és szóbeli vizsga sikeres letétele esetén adható ki. A szóbeli és írásbeli típusú vizsgabizonyítványok együttesen a komplex nyelvtudást igazoló vizsgabizonyítvánnyal lehetnek egyenértékűek, függetlenül a két vizsgacselekmény között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól. Ugyanazon nyelvből tett részvizsga-bizonyítványok egyesíthetők. A különböző szintű részvizsgák az egyesíteni kívánt részvizsgák közül az alacsonyabb szintűvel egyenértékű komplex vizsgává egyesíthetők. Szaknyelvi részvizsgák csak azonos szakmai tartalom, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben meghatározott képzési területen belül egyesíthetők. Részvizsgák egyesítéséről, kérelemre, az Oktatási Hivatal hatósági bizonyítványt ad ki. A hatósági bizonyítvány csak az eredeti részvizsga-bizonyítványokkal együtt érvényes. §

A nyelvvizsga minden nyelvi készséget teljes körűen mér. Nyelvvizsga az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretében (KER) ajánlott hatfokozatú rendszer következő négy szintjén tehető:

  1. A2 (belépőfok),
  2. B1 (alapfok),
  3. B2 (középfok),
  4. C1 (felsőfok). §

Az Oktatási Hivatal és a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület

Az Oktatási Hivatal nyelvvizsgáztatással kapcsolatos feladatai körében:

  1. kidolgozza és közzéteszi az Akkreditációs Kézikönyvben az akkreditációhoz benyújtandó dokumentumok leírását, továbbá a nyelvtudásmérés módszertani útmutatóját,
  2. felülvizsgálja a Kézikönyvet évente egyszer, szükség esetén módosítja azt,
  3. elbírálja a vizsgaközpont, a vizsgahelyek, a vizsgarendszer létesítésére és a vizsgarendszer új nyelvvel, új szinttel történő bővítésére irányuló akkreditációs kérelmet, valamint a vizsgaközpont akkreditációjának megújítására vonatkozó kérelmet és
  4. ellenőrzi a vizsgaközpontok működését.

Az Oktatási Hivatal dönt első fokon akkreditációs kérelmekről, végzi a külföldön szerzett nyelvvizsga-bizonyítványok honosítását, vezeti a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartását, amely a nyelvvizsgára és a bizonyítványra vonatkozó adatok tekintetében ún. közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Kezeli az akkreditációs bevételeket, amelyekből fedezi a nyelvvizsgáztatással kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges kiadásait.

A nyelvvizsga letételét közhitelesen igazoló bizonyítványok és nyelvvizsga-anyakönyvek országosan egységes, papír alapú és elektronikus formanyomtatványát az Oktatási Hivatal dolgozza ki és bocsátja a vizsgaközpontok rendelkezésére. A bizonyítványok előállításának költségeit a vizsgaközpontok viselik.

Az Oktatási Hivatal rendszeresen, de évente legalább kétszer szakmai egyeztetés céljából összehívja az akkreditált vizsgaközpontok képviselőit.

A nyelvvizsgáztatással kapcsolatos feladatok ellátása során szakértőként ki kell rendelni a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testületet. A Testület legalább öt, legfeljebb kilenc tagból áll, tagjait a Hivatal a honlapján meghirdetett nyilvános pályázat útján választja ki. A pályázat lebonyolításának részleteiről és a szakértők kiválasztásának eredményéről a Hivatal a honlapján tájékoztatást ad. §

Vizsgaközpont akkreditációja

Államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló nyelvvizsgáztatásra és az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kibocsátására csak akkreditált vizsgaközpont jogosult.

Az a vizsgaközpont akkreditálható, amely

  1. rendelkezik papír alapú vagy számítógépes nyelvvizsgák lefolytatásához szükséges tárgyi feltételekkel,
  2. vizsgarendszere megfelel az akkreditáció feltételeinek, és
  3. angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol nyelv vizsgáztatása esetén nyelvenként legalább öt, egyéb nyelvekből legalább három nyelvvizsgáztatásra alkalmas személy vizsgáztatóként való alkalmazását igazolja. §

A vizsgaközpont feladatai, illetve működésére vonatkozó szabályok:

  1. minden akkreditált nyelvéből, minden szinten, évente legalább egyszer hirdet vizsgát;
  2. egy-egy készség mérésére irányuló feladat, változatlan formában, évente legfeljebb egy vizsgaalkalommal használható fel a beszédkészség mérésére irányuló feladat kivételével;
  3. a vizsgák követelményrendszeréről, lebonyolításáról nyomtatott formában és elektronikus felületen folyamatosan tájékoztatja a vizsgázókat, honlapján nyelvenként és szintenként legalább egy minta-feladatsort közzétesz;
  4. vizsgarendszereit folyamatosan fejleszti;
  5. teljes körűen dokumentálja a vizsgával kapcsolatos eseményeket, beleértve az elektronikus nyelvvizsga-anyakönyvek vezetését és a vizsgabizonyítványok elkészíttetését is;
  6. a fogyatékos személyek számára a fogyatékosságának megfelelő vizsgakörülményeket teremt, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében;
  7. képzi, és évente legalább egyszer továbbképzi a vizsgáztató személyeket;
  8. vizsgaszabályzatában meghatározza a vizsga szabályainak megsértéséhez fűződő következményeket. §

A vizsgaközpont a nyelvvizsgát a vizsgaközponton kívül is megszervezheti. Ebben az esetben a központtól eltérő vizsgahelyeket szintén akkreditációs eljárás alá vonja az Oktatási Hivatal. Számítógépes nyelvvizsga esetén az akkreditációs eljárás kiterjed a számítógépes környezet alkalmasságának a vizsgálatára is.

Vizsgarendszer akkreditációja

Az akkreditált vizsgarendszer:

  1. legalább három szinten egy, az adott szintre kidolgozott nyelvvizsgával a négy nyelvi alapkészséget méri, és elkülönülten értékeli;
  2. vizsgáinak belső érvényességét és megbízhatóságát minden vizsga alkalmával dokumentációval támasztja alá;
  3. az akkreditáció iránti kérelmet benyújtó vizsgaközpont szellemi alkotása, saját fejlesztésű, eredeti és a célcsoport igényeinek megfelelő, valamint
  4. értékelési rendszere illeszkedik az alkalmazott mérési eszközökhöz.

Az akkreditált vizsgarendszer új vizsganyelvvel, vizsgaszinttel bővíthető az Akkreditációs Kézikönyvben meghatározottak szerint. Ha a vizsgaközpont a vizsgarendszer bármely elemét meg kívánja változtatni, az Oktatási Hivatalhoz erre irányuló kérelmet nyújt be. Ha a Hivatal a meghatározott határidőn belül nem hoz döntést, akkor az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása. §

Az akkreditációs díj

Az akkreditációs eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell az Oktatási Hivatal számlájára fizetni. Az egyszeri akkreditációs díj összegét a kérelem tárgya alapján a 12/2013. (II. 12.) EMMI rendelet 2. melléklete határozza meg, az alábbiak szerint:

Az akkreditációs díj az alábbiak szerint alakul:

Vizsgarendszer akkreditációja legfeljebb két nyelvből

  1. 1570000 Ft elsőfokú eljárásban;
  2. 50000 Ft másodfokú eljárásban.

Vizsgarendszer bővítése további nyelvvel

  1. 670000 Ft elsőfokú eljárásban;
  2. 30000 Ft másodfokú eljárásban.

Vizsgahely akkreditációja

  1. 390000 Ft elsőfokú eljárásban;
  2. 30000 Ft másodfokú eljárásban. §

A jogerős akkreditációs határozatot az Oktatási Hivatal honlapján közzé kell tenni. Az akkreditáció két érve szól.

A vizsgaközpontok ellenőrzése

Az Oktatási Hivatal - valamint az általa kirendelt szakértő - a vizsgaközpontokat, vizsgarendszereket, vizsgahelyeket a munkaterve alapján ellenőrzi.

Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során

  1. betekinthet a vizsgaközpont és vizsgahely szakmai működésére vonatkozó irataiba, valamint a vizsgákon felhasznált írásbeli feladatlapokba,
  2. részt vehet a vizsgákon, és

kérdéseket tehet fel a vizsgáztatóknak.

Ha a Hivatal az ellenőrzés során megállapítja, hogy az akkreditált vizsgaközpont, a vizsgarendszer egésze, illetve annak egy része vagy a vizsgahely nem felel meg a jogszabályokban és az Akkreditációs Kézikönyvben foglalt előírásoknak, a vizsgaközpontot határidő kitűzésével felhívja a jogszabálysértés megszüntetésére.

A Hivatal a vizsgaközpont akkreditációját legfeljebb három hónapra felfüggeszti, ha a vizsgaközpont a felhívásban foglaltaknak határidőn belül nem tesz eleget, az ellenőrzés eredményes lefolytatását akadályozza, ismételt vagy súlyos jogszabálysértést követ el.

A Hivatal az akkreditációt visszavonja a vizsga eredményére közvetlenül kiható, súlyos és ismételt szabálysértés esetén.

A felfüggesztésről, illetve a visszavonásról szóló határozatban a Hivatalnak rendelkeznie kell a visszavonás, illetve a felfüggesztés miatt szükséges pénzügyi, jogi és szervezési kérdések rendezésének módjáról. Az akkreditáció felfüggesztéséről, visszavonásáról szóló jogerős határozatot az Oktatási Hivatal honlapján közzé kell tenni. §

Ki és hol jelentkezhet nyelvvizsgára?

Nyelvvizsgára minden magyar és nem magyar állampolgárságú jelölt jelentkezhet attól az évtől kezdve, amelyben betölti 14. életévét.

A magyar állampolgárságú vizsgázó bármely akkreditált, a vizsgázó által választott idegen nyelvből, a nem magyar állampolgárságú vizsgázó bármely akkreditált, idegen nyelvből és magyar nyelvből vizsgáztatási joggal rendelkező akkreditált vizsgaközpontnál jelentkezhet nyelvvizsgára. A jelentkezés meghatározott fajtájú, típusú és szintű vizsgára történik. A jelentkező a vizsgaközpont bármely olyan vizsgahelyén tehet vizsgát, amely az akkreditációs eljárásán során vizsgahelyként megfelelt. §

A nyelvvizsga díja, a vizsgáztatók

A nyelvvizsgáért vizsgadíjat kell fizetni, melyet a vizsgaközpont állapít meg. Az összeg függ a vizsga típusától és fokától.

A nyelvvizsgáztatás az akkreditált vizsgaközpont által delegált bizottság előtt történik, amely legalább két tagból áll. Nem lehet a vizsgabizottság tagja, a vizsgázó - Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti - hozzátartozója, illetve aki a jelentkező nyelvvizsgára történő felkészítésében részt vett.

Akkreditált vizsgaközpontban vizsgáztatóként az foglalkoztatható, aki

  1. az adott nyelvből
    • Magyarországon szerzett,
    • az adott nyelvet hivatalos nyelvként használó országban kiállított és Magyarországon elismert, vagy
    • az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országban kiállított és Magyarországon elismert egyetemi szintű
  2. nyelv- és irodalom szakos tanári, főiskolai szintű nyelv- és irodalom szakos tanári, nyelvtanári szakképzettséget igazoló oklevéllel vagy idegennyelv-szakos tanári szakképzettséget igazoló mesterfokozattal rendelkezik,
  3. az oklevél kiállítását követően legalább hároméves nyelvoktatási, és a nyelvoktatás területén szerzett legalább hároméves vizsgáztatási vagy vizsgafejlesztési tapasztalatot tud igazolni, valamint
  4. részt vett az adott nyelvvizsgarendszer vizsgáztatásra felkészítő tanfolyamán, amelynek a KER megismerése kötelezően része.

Azon nyelvek esetében, amelyekből Magyarországon nincs nyelvtanárképzés, vizsgáztató lehet,

  1. rendelkezik felsőfokú pedagógiai szakképzettséggel,
  2. rendelkezik az adott nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1 szintű) nyelvvizsgával, a nyelvoktatás területén szerzett legalább egyéves vizsgáztatási vagy vizsgafejlesztési és kétéves nyelvoktatási tapasztalattal, valamint
  3. igazolja, hogy részt vett az adott nyelvvizsgarendszer vizsgáztatásra felkészítő tanfolyamán, amelynek a KER megismerése kötelezően része.

Szaknyelvi vizsgák esetében vizsgáztató - előzőekben felsorolt feltételektől eltérően - az is lehet, aki

  1. rendelkezik az adott nyelvet hivatalos nyelvként használó országban és az adott nyelven folyó képzésben szerzett és Magyarországon elismert, vagy Magyarországon szerzett, a szaknyelvi vizsgarendszernek megfelelő szakirányú oklevéllel,
  2. rendelkezik államilag elismert vagy azzal egyenértékű felsőfokú általános vagy szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, vagy igazolja magas szintű szaknyelvi ismereteit, valamint
  3. igazolja, hogy részt vett az adott nyelvvizsgarendszer vizsgáztatásra felkészítő tanfolyamán, amelynek a KER megismerése kötelezően része. §

A nyelvvizsga-bizonyítvány

A vizsgázóval az írásbeli, szóbeli vagy komplex vizsga eredményét a vizsgaközpont a vizsga időpontját követően, legkésőbb 30 napon belül közli. A vizsgázó, valamint törvényes képviselője minden írásban teljesített nyelvvizsga-feladatát, a feladatok megadásával és az értékelési útmutatóval egyetemben, valamint szóbeli teljesítményének értékelését a vizsga eredményéről szóló döntés közlésétől számított tizenöt napig megtekintheti, és saját megoldásairól kézzel másolatot készíthet. A másolat készítését úgy kell biztosítani, hogy az az értékelő személyes adataihoz történő hozzáférést ne tegye lehetővé. A betekintésre, valamint a nyelvvizsga-feladatok másolására adott idő nem lehet kevesebb negyvenöt percnél. § A vizsgaközpont legkésőbb a vizsgaesemény időpontjától számított 60 napon belül köteles a bizonyítványt a vizsgázó rendelkezésére bocsátani.

A vizsgaközpont a vizsgáról az Oktatási Hivatal elektronikus felületén nyelvvizsga-anyakönyvet állít ki. A nyelvvizsga-anyakönyvet a vizsgaközpont a vizsga időpontja előtt legalább 10 nappal nyitja meg. A nyelvvizsga-anyakönyvet a vizsgaközpont folyamatosan tölti fel a vizsgára történő beosztás, a vizsgáztató és értékelő személyek és a vizsga értékelésének adataival. A vizsgázónak a vizsgára történő beosztását a vizsgaközpont legkésőbb a vizsgát megelőző 10. napon rögzíti, és erről egyidejűleg a vizsgázót értesíti. Az elektronikus nyelvvizsga-anyakönyvet a vizsga időpontjától számított legfeljebb 90 napon belül le kell zárni. Bizonyítványt a Hivatal csak teljes egészében kitöltött, szabályos nyelvvizsga-anyakönyv alapján állít ki. A nyelvvizsga-anyakönyv alapján a nyelvvizsga-bizonyítványról az Oktatási Hivatal hatósági igazolványt adhat ki a nyelvvizsga-bizonyítvány jogosítottjának kérésére. §

Fellebbezés a vizsga értékelése ellen

A vizsga eredményéről szóló döntés közlésétől számított 15 napon belül felülvizsgálati kérelemmel lehet élni a vizsga értékelésére, jogszabálysértésre vagy az eredményszámításban mutatkozó számolási hibára történő hivatkozással. A vizsgaközpont vezetője a felülvizsgálati kérelmet megvizsgálja, és amennyiben a kérelemben foglaltakkal egyetért, a vizsgaközpont a döntését módosítja. A vizsgaközpont vezetője a felülvizsgálati kérelem tárgyában annak beérkezését követő naptól számított 15 napon belül hozza meg döntését, és erről a vizsgázót értesíti. A vizsgázó a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott döntés közlésétől számított 15 napon belül a döntés ellen az Oktatási Hivatalhoz címzett, de a vizsgaközponthoz benyújtandó panasszal élhet jogszabálysértésre vagy az eredményszámításban mutatkozó számszaki hibára történő hivatkozással. A panaszt a Hivatal bírálja el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98-107. §-ai szerint. Felülvizsgálati kérelem, illetve panasz elbírálása alapján sikeresnek ítélt vizsga esetében, a jogerős döntés közlésétől számított 15 napon belül köteles a vizsgaközpont a vizsgabizonyítványt a vizsgázó rendelkezésére bocsátani. §