Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Alapvető emberi jogok

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2015. december 4.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Az alapvető emberi jogok az úgynevezett első generációs jogok, melyeket a legmagasabb szintű jogforrás, az Alkotmány deklarál. Ebben a témakörben ismertetjük az élethez és az emberi méltósághoz való jog, a személyes szabadsághoz való jog, a gondolat, a lelkiismeret és a vallásszabadság joga, a férfiak és nők egyenjogúsága, anyák, nők és fiatalok védelme jogának tartalmát, érvényesülésük garanciáit.

Cikk:

Férfiak és nők egyenjogúsága, anyák, nők és fiatalok védelme

A jog tartalma
Indokolt különbségtétel

Történelmi tények és tapasztalatok alapján szükséges alkotmányosan kimondani és garanciarendszerrel körülbástyázni a jogok e csoportját. A nemek biológiai és fizikai különbözősége végső soron az emberi nem létezésének is alapja, de ami az egyén és a közhatalom viszonyát illeti, ilyen különbségtétel nem tehető, illetőleg legfeljebb annyiban, amennyiben a hátrányosabb helyzet kiküszöbölése érdekében megfelelő indoka van az ún. pozitív diszkriminációnak.

A jog tartalma

Az Alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy a férfiak és nők egyenjogúak. § Ez a rendelkezés irányadó akár a közhatalommal kapcsolatos, akár más élethelyzetben, ami azt jelenti, hogy alkotmányellenes minden olyan jogi értelemben vett megkülönböztetés, ami azon alapszik, hogy az adott személy férfi vagy nő, különösen akkor, ha az az egyik nem számára hátrányos. A mindennapi életben számos esetben találkozhatunk olyan jelenségekkel, amelyek az alaptörvényi tilalom dacára pl. a munkaerő piacon preferálják vagy diszpreferálják egyik vagy másik nemet. A gyakorlat szerint ez többnyire a nők hátrányára szokott bekövetkezni, az esetek döntő többségében azért, mert a családdal kapcsolatos teendők a nőkre nehezednek nagyobb súllyal. A megkülönböztetés tilalma nem azonos az abszolutizált és az élettől elrugaszkodott megközelítéssel, hanem éppen azt szolgálja, hogy a már említett természetes különbözőségből adódó hátrányok ne legyenek fokozhatók pusztán a nemi különbségek alapján. Nem elfogadható például sem az, hogy a közösségi élet alakításában való részvétel pusztán nemi alapon legyen szabad a férfiaknak és tilos vagy korlátozott a nőknek, de természetesen az sem, hogy azonos munkakörben azonos teljesítményt nyújtó személyek között tegyenek különbséget ugyanilyen alapon, azaz hogy a férfi-munkaerő díjazása magasabb legyen, mint a nőké (lásd pl. a 160/B/1993. AB határozatot).

Indokolt különbségtétel

Sajátos helyzetekben azonban mégis indokolt lehet a különbségtétel. Ilyennek minősítette az Alkotmánybíróság azt az esetet, amikor a honvédelmi törvény úgy rendelkezett, hogy megszűnik a nők hadkötelezettsége. § Ez az indokok szerint nem más, mint a női nem sajátosságainak, valamint annak a történelmileg kialakult hagyománynak a figyelembe vétele, amely szerint a hadviselés a férfiak feladata. Ez egyebekben egy olyan pozitív diszkrimináció, amely nem sérti az Alaptörvény rendelkezéseit.

Az Alaptörvény maga is utal pozitív diszkriminációs lehetőségekre, amikor előírja, hogy törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja. § Ezen alaptörvényi rendelkezés végrehajtását szolgálja egyebek mellett az, hogy a nők negyven év jogosultsági idő megszerzésével a nyugdíjkorhatár betöltése előtt teljes összegű öregségi nyugdíjra szereznek jogosultságot. §

Az Alaptörvény emellett azt is rögzíti, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. § Egyes munkaidő-kedvezményre vonatkozó rendelkezéseken túl ez realizálódhat a férfiak és nők eltérő fizikai teherbíró képességének méltánylásában is. Ezzel összefüggésben az Alaptörvény külön kiemeli, hogy Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét. §

median