Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Honvédelem, nemzetközi kötelezettségek

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. május 4.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Tájékozódhatnak arról, milyen feltételek mellett állhat be valaki a seregbe, a honvédségnek és az állampolgároknak milyen kötelezettségei vannak. A 2005. január 1-jével hatályos új honvédelmi törvény és az Alkotmány módosított 70/H. §-a mondja ki a sorkatonaság megszűntetését, és az általános hadkötelezettség eltörlését. A hadkötelezettség visszaállítására csak rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzetben kerülhet sor, de kizárólag az Alkotmányban és a honvédelmi törvényben rögzített feltételek mellett. A Magyar Honvédség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítő katonákból, köztisztviselőkből, közalkalmazottakból és a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalókból, hadkiegészítési állománya önkéntes tartalékosokból, kiképzett és kiképzetlen potenciális hadkötelesekből, valamint megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején - a hadkötelezettség bevezetése után - hadkötelesekből áll. Részletezzük továbbá a katonai büntetőeljárás szabályait, valamint bemutatjuk a hadigondozást is.

Cikk:

Hadigondozás

Ki jogosult hadigondozásra?
Ki nem jogosult hadigondozásra?
Meddig tart a hadigondozás?
Hadirokkantak járadékosztályai
A hadigondozotti ellátás formái
Egyösszegű térítés (kompenzáció elmaradt járadékért)
Járadékok és az ápolási pótlék
További ellátások
A folyósítás szabályai
A hadigondozott kedvezményei
Hogyan és milyen határidővel kérhető a hadigondozás?

Ki jogosult hadigondozásra?

Hadigondozásra jogosult az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki

  1. katonai szolgálat;
  2. kötelező katonai előképzés;
  3. légitámadás;
  4. hadművelet;
  5. visszamaradt robbanóanyag felrobbanása (a továbbiakban együtt: szolgálat) során vagy következtében testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett (a továbbiakban: hadirokkant).

Hadigondozásra jogosult a fenti feltételeknek megfelelő nem magyar állampolgár is, aki Magyar igazolvánnyal vagy Magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkezik, feltéve, hogy a lakóhelye szerinti szomszédos állam joga szerint a magyar állampolgárság felvétele a szomszédos állam szerinti állampolgárságtól való megfosztással jár.

Nem jogosult hadigondozásra, aki 1954. október 31-ét követően a Magyar Néphadseregnél, a Belügyminisztérium csapatainál, a polgári védelem szerveinél, valamint ezek jogutód szervezeteinél hivatásos, továbbszolgáló, szerződéses vagy hadkötelezettség alapján teljesített szolgálata során vált hadirokkanttá, valamint ezek hozzátartozói.

Hadigondozásra jogosult a hadigyámolt, a hadiözvegy, a hadiárva, illetőleg a hadigondozott családtagja is, illetve a volt hadigondozott családtag és volt hadigyámolt, akit 1949. január 1-jét megelőzően nyilvántartásba vettek, de pénzellátását nagykorúvá válása miatt, vagy politikai okból megszüntették vagy szüneteltették, illetve ilyen ellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították, továbbá aki ez irányú kérelmét politikai okból elő sem terjesztette, egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a (hadigondozottak). §

Hadigyámolt a hadirokkant gyermeke

  1. a tizenhatodik életévének betöltéséig, vagy
  2. ha oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig, vagy
  3. ha a gyermek az előbb meghatározott időtartam alatt tartósan megrokkan, ennek az állapotnak a tartamára, a gyermek életkorára tekintet nélkül, feltéve, hogy munkaképességének csökkenése a 67%-ot, egészségkárosodása az 50%-ot elérte. §

Hadiözvegy a szolgálat következtében meghalt személy - katonai szolgálat esetén a Magyarország területéről katonai szolgálatra bevonult és a katonai szolgálat következtében meghalt személy - özvegye. Hadiözvegy továbbá a hadirokkantként hadigondozásba vett, vagy okirattal bizonyított hadieredetű fogyatkozást szenvedett személy özvegye is, ha a házasságot a hadieredetű sérülés bekövetkezte előtt kötötték, vagy a házastárs halálakor már legalább 5 éve együtt éltek, vagy házasságukból gyermek született. A külön élő, illetőleg az elvált házastárs hadiözvegy, amennyiben a bíróság a házastársát tartásdíj fizetésére kötelezte. §

Hadiárva a szolgálat következtében meghalt személy, illetve a meghalt hadirokkant gyermeke, ha a hadigyámoltra vonatkozó feltételek érvényesülnek vele szemben is. Hadiárva a gyermek akkor is, ha a bíróság a meghalt személyt, illetőleg a meghalt hadirokkantat - életében - az apaság megállapítása nélkül tartásdíj fizetésére kötelezte. §

Hadigondozott családtag a szolgálat következtében meghalt személynek, illetőleg a hadirokkantnak az általa életében ténylegesen eltartott, 60. évét betöltött, vagy legalább 67%-ban csökkent munkaképességű szülője, nagyszülője, testvére és féltestvére. §

Ki nem jogosult hadigondozásra?

Nem jogosult hadigondozásra, aki rokkantságát, egészégkárosodását szándékosan maga okozta, illetve az a hozzátartozó, aki a hadigondozott halálát szándékosan okozta. §

Meddig tart a hadigondozás?

Megszűnik a hadigondozásra jogosultság, ha:

  1. a hadiözvegy újból megházasodik, kivéve, ha hadirokkanttal köt házasságot. A szolgálat következtében meghalt, illetve hadirokkantként elhunyt házastársára tekintettel feléled a hadigondozásra jogosultság, ha az özvegy újabb házasságában is megözvegyül,
  2. a hadiárva, hadigyámolt betölti a 16. életévét, illetve 25. évét, amennyiben nappali tagozaton tanul,
  3. a hadigondozott meghal,
  4. a hadirokkant egészségkárosodása megszűnt vagy az 20%-nál kisebb mértékűvé vált,
  5. a megrokkant - és csak ennélfogva jogosult - hadigyámolt és hadiárva és hadigondozott egészségkárosodása az 50%-ot már nem éri el. §

Hadirokkantak járadékosztályai

A hadirokkantat a hadieredetű fogyatkozás által bekövetkezett egészségkárosodás mértéke szerint I., II., III., IV. és V. járadékosztályba kell sorolni. Az egészségkárosodás mértékét elsőfokon a kormányhivatal, másodfokon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal bírálja el. §

A hadirokkant járadékosztályba való besorolása a hadieredetű fogyatkozásának megfelelően a következő:

  1. I. járadékosztályba tartozik, akinek egészségkárosodása a 80%-ot eléri;
  2. II. járadékosztályba tartozik, akinek egészségkárosodása 60-79%-os mértékű;
  3. III. járadékosztályba tartozik, akinek egészségkárosodása 52-59%-os mértékű;
  4. IV. járadékosztályba tartozik, akinek egészségkárosodása 40-51%-os mértékű;
  5. V. járadékosztályba tartozik, akinek egészségkárosodása 20-39%-os mértékű. §

A hadigondozotti ellátás formái

Fontos kiemelni, hogy az ellátások és kedvezmények a kérelmező egyéb jövedelmére tekintet nélkül illetik meg a jogosultat. §

Az ellátás formái:

  1. egyösszegű térítés,
  2. hadirokkant-járadék,
  3. ápolási pótlék,
  4. hadiözvegyi járadék,
  5. hadiárva járadéka,
  6. (volt) hadigondozott családtag járadéka,
  7. temetési hozzájárulás,
  8. térítésmentes gyógyászati ellátás,
  9. gyógyászati segédeszköz ellátás.

Egyösszegű térítés (kompenzáció elmaradt járadékért)

Az elmaradt pénzellátás kompenzálására egyösszegű térítésre jogosult az a hadirokkant, hadiözvegy, volt hadiárva, volt hadigyámolt és volt hadigondozott családtag, akinek a korabeli hadigondozó hatóság által megállapított pénzellátását 1944. december 22-ét követően politikai okból megszüntették, vagy szüneteltették, illetve ilyen ellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították, továbbá aki ez irányú kérelmét politikai okból elő sem terjesztette. Meg kell állapítani az egyösszegű térítést annak a hadirokkantnak és hadiözvegynek is, akinek hadigondozotti igényjogosultsága 1991. december 31-e előtt fennállt, de számára pénzellátást ezen időpontot követően állapítottak meg. A pénzellátás politikai okból történő megszüntetése, szüneteltetése, illetve elutasítása bizonyítására dokumentumok hiányában a kérelmező írásos nyilatkozata is elfogadható.

A térítés mértéke:

  1. I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 250 000 Ft,
  2. II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 200 000 Ft,
  3. III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 150 000 Ft,
  4. IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 100 000 Ft,
  5. V. járadékosztályba sorolt hadirokkant, valamint a hadiözvegy esetén 75 000 Ft,
  6. volt hadiárva, volt hadigyámolt és a volt hadigondozott családtag részére 50 000 Ft.

A hadirokkant részére kifizetett egyösszegű térítés összege a hadirokkant járadékosztályba sorolásának változására tekintettel nem módosítható. A térítésről a jegyző határoz. §

Járadékok és az ápolási pótlék

A hadirokkantat havi rendszeres járadék (pénzellátás) illeti meg, melynek mértéke szintén a járadékosztályba sorolástól függ. §

A hadirokkant-járadék havonkénti összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-ban kifejezett mértéke:

  1. I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 210%,
  2. II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 195%,
  3. III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 180%,
  4. IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 155%,
  5. V. járadékosztályban 110%. §

Jelenleg a nyugdíjminimum havi összege 28 500 forint. §

Azt a hadirokkantat, aki orvosi szakvélemény alapján mások rendszeres ápolására, gondozására szorul, a járadékon felül havonként ápolási pótlék is megilleti. A pótlék mértéke a nyugdíjminimum egyhavi összegének

  1. a I. járadékosztályban 60%-a,
  2. a II. járadékosztályban 54%-a,
  3. a III. járadékosztályban 48%-a,
  4. a IV. járadékosztályban 38%-a,
  5. a V. járadékosztályban 28%-a. §

A hadiözvegyet havi rendszeres hadiözvegyi járadék illeti meg, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 112,5%-a.

A hadiárvát egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres hadiárva járadékra jogosult, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a.

A hadigondozott családtagot havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege - az egyéb ellátástól függetlenül - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a.

Volt hadiárvát, a volt hadigondozott családtagot és a volt hadigyámoltot járadék illeti meg, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a. §

További ellátások

A járadékban részesült hadirokkant halála esetén, ha a temetés nem közköltségen történt, temetési hozzájárulást kell folyósítani annak, aki igazolja, hogy a temetés költségeit fedezte. A temetési hozzájárulás összege az I. járadékosztályba sorolt hadirokkantat megillető kéthavi járadék. §

A hadirokkantat bármely betegségével kapcsolatban térítésmentesen illeti meg

  1. orvosi alapellátás (gyógykezelés),
  2. állami, önkormányzati intézményi ellátás (kórház, szanatórium, gyógyfürdő, terápiás ellátások),
  3. fogászati alapellátás,
  4. állami, önkormányzati szociális intézményi ellátás.

A térítésmentes gyógyászati ellátásra való jogosultság a hadirokkant egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségét nem érinti. §

A hadirokkant térítésmentesen jogosult a hadieredetű fogyatkozása folytán használhatatlanná vált vagy hiányzó testrészének mesterséges pótlására és azokra a gyógyászati segédeszközökre, műlábcipőre, amelyekkel életvitele, munkaképessége helyreállítható vagy javítható. Térítésmentesen jogosult a gyógyászati segédeszköz javítására, valamint szükséges pótlására. §

A folyósítás szabályai

A hadigondozotti járadékot, valamint a temetési hozzájárulást a nyugdíjfolyósító szerv az esedékesség hónapjában a nyugdíjjal egyidejűleg - ennek hiányában önállóan - folyósítja, de a nyugdíjtól elkülönítetten kezeli. A járadéknak a nyugdíjjal kapcsolatos értékhatárokra nincs kihatása. §

A hadigondozott kedvezményei

A hadirokkant és hadiözvegy térítésmentesen veheti igénybe a helyi tömegközlekedési és a helyközi (távolsági) tömegközlekedési (vonat, autóbusz, hajó, komp stb.) eszközöket. §

A hadirokkant és hadiözvegy a vásárcsarnokokban és a piacokon a helypénz megfizetése nélkül árusíthatja saját kisipari és mezőgazdasági termékeit, illetve terményeit. §

Hogyan és milyen határidővel kérhető a hadigondozás?

A hadigondozási igényjogosultság megállapítása iránti eljárás kérelemre indul, ami határidő-korlátozás nélkül bármikor előterjeszthető.

A hadigondozotti ügyekben első fokon eljáró hadigondozási hatóság a hadigondozott lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala, külföldön élő, Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár kérelmező esetében az elsőfokú hadigondozási hatóság Budapest Főváros Kormányhivatala, másodfokú hadigondozási hatóság a honvédelemért felelős miniszter. Az elsőfokú hadigondozási hatóság határozatban dönt:

  1. a hadigondozási igényjogosultságról, a hadirokkant járadékosztályba sorolásáról és az orvosszakértői szerv szakvéleményében megjelölt gyógyászati segédeszköz, valamint a hadieredetű fogyatkozás megnevezéséről,
  2. a pénzellátások - beleértve az egyösszegű térítést és a temetési hozzájárulást is - megállapításáról és összegszerűségéről,
  3. a hadigondozott közgyógyellátásra jogosító igazolványa és a hadigondozotti igazolvány kiadásáról,
  4. a pénzellátás szüneteltetéséről, megszüntetéséről, valamint a jogalap nélkül felvett pénzellátás visszafizetéséről. §

Az eljárás során a kérelmezőnek kell bizonyítani a fogyatkozás, illetve a halál hadi eredetét. A hadigondozotti ellátásra való jogosultságra irányuló eljárásban a jogosultság hadi eredetét elsősorban egykorú szolgálati, katonai, kórházi iratokkal és hatósági igazolásokkal, ezek hiányában más hitelt érdemlő módon - pl. tanúvallomással - kell igazolni. §

A másodfokú hadigondozási hatóság határozatát a bíróság változtathatja meg. §

A törvény alapján járó minden hadigondozotti pénzellátás adómentes, annak az egyéb jövedelmek után fizetendő adóra (adósávokra) kihatása nincs. A hadigondozotti jogosultságok megállapításával, illetőleg elbírálásával kapcsolatos minden közigazgatási, bírósági eljárás, továbbá a szükséges okiratok kiállítása iránt indított eljárás tárgyi illetékmentes. §