Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tájékoztatás a rendőrségi elektronikus ügyintézésben tervezett üzemszünetről

A Rendőrség által működtetett elektronikus információs rendszert érintően 2019. 06. 22-én (szombat) 09:00 óra és 2019. 06. 24. (hétfő) 08:00 óra között karbantartást végeznek, mely idő alatt a rendőrségi elektronikus ügyintézés korlátozottan lesz elérhető. Az ügyfelek részére változatlanul elérhető lesz a Rendőrség hivatalos internetes honlapja, illetve az inNOVA Portál és az azokon biztosított kapcsolattartási lehetőségek, így a központi és Rendőrség által biztosított ügyintézési szolgáltatások igénybevételével biztosított elektronikus ügyindítási lehetőségek, az elektronikus küldemények Rendőrség oldali feldolgozása az érintett időszakot követően kezdődik meg.

ORFK

 

MORZSÁK

TARTALOM:Választójog

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. július 1.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A választójog fogalma alkotmányos alapkérdés, amely szorosan összefügg a hatalomgyakorlás formáival. A demokratikus jogállamokban - így hazánkban is - alapvető feltétel a választásokon alapuló népképviseleti szervek (országgyűlés, képviselő-testület) létrehozása. A témakörben bemutatjuk az országgyűlési és önkormányzati választások, valamint a helyi és országos népszavazások szabályait.

Cikk:

Országgyűlési választások

Melyek a választójogi alapelvek?
Kik választhatnak, kik közül lehet választani?
Mit jelent a "vegyes választási rendszer"?
Melyek az egyéni választókerületi rendszer legfőbb szabályai?
Melyek a területi választókerületek és az országos listás rendszer legfőbb szabályai?
Mit jelent az országos választási lista, mely szervezetek állíthatnak országos listát?
Honnan ismerhetők meg a választási eljárás szabályai?
Mi a választói névjegyzék?
Mi a választási szervek funkciója?
Meddig tart a kampány időszaka, mit jelent a kampánycsend?
Kapcsolódó anyagok:

Melyek a választójogi alapelvek?

Magyarország államformája köztársaság. Magyarország független, demokratikus jogállam. A Magyarországon a közhatalom forrás a nép, amely hatalmát választott képviselői útján, valamint kivételesen közvetlenül gyakorolja. [ § Magyarország legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. § Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. § Az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. §

Kik választhatnak, kik közül lehet választani?

A választójog gyakorlása mindig a választópolgár szabad elhatározásán alapul. Minden nagykorú magyar állampolgár választó (aktív választójog) és választható (passzív választójog). 2004-től a választópolgár akkor is leadhatja szavazatát, ha a választás napján külföldön tartózkodik. Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti. Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából. §

Mit jelent a "vegyes választási rendszer"?

A 2011-ben elfogadott új országgyűlési választásról szóló törvény szerint Magyarországon 2014-től az országgyűlési képviselőket két egymás mellett párhuzamosan működő választási rendszer (ún. "vegyes rendszer") szerint választják. Az egyéni választókerületi rendszerben személyekre lehet szavazni és a szavazatok többségét elnyerő jelölt lesz a képviselő (egyéni mandátum). A területi választókerületekben pártlistákra lehet szavazni és a pártok a rájuk eső szavazatok arányában részesülnek a mandátumokból (listás mandátum).

A választások alkalmával minden választópolgár leadhatja szavazatát az általa támogatott egyéni képviselőjelöltre és ezzel egy időben az általa támogatott pártra is.

Az országgyűlési képviselők száma 2014-től 199 fő, ebből 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93 képviselőt országos listán választanak meg. A megválasztott képviselők jogai és kötelességei - megválasztásuk formájától függetlenül - azonosak. §

Melyek az egyéni választókerületi rendszer legfőbb szabályai?

Az egyéni választókerületet megközelítőleg 75 000 lakosonként kell kialakítani. Minden választójogosult a választói nyilvántartásba vételéről szóló értesítéssel együtt ajánlási szelvényt kap (kopogtató cédula), amivel tetszése szerint hozzájárulhat a lakóhelye szerinti választókerület valamelyik jelöltjének támogatásához. Bármely választópolgár, aki rendelkezik 500 ajánlószelvénnyel, jelölt lehet és indulhat a választáson, függetlenül attól, hogy valamely párt színeiben vagy pártoktól függetlenül kíván mandátumot szerezni. § Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat. §

Az egyéni választókerületekben személyekre lehet szavazni, a választás egyfordulós. Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. §

Melyek a területi választókerületek és az országos listás rendszer legfőbb szabályai?

Országos lista pártlistaként vagy nemzetiségi listaként állítható. §

Nem szerezhetnek ugyanakkor mandátumot azok a pártok, amelyeknek a listáira leadott szavazatai országos összesítésben nem érik el az összes - listára leadott - szavazat 5%-át (választási küszöb). Ezek a pártok nem kaphatnak mandátumot sem a területi, sem az országos listáról és elveszítik az egyéni választókerületben elért töredékszavazatokat, de természetesen az egyéni választókerületben a párt által támogatott és megválasztott képviselő megtarthatja egyéni mandátumát. §

Mit jelent az országos választási lista, mely szervezetek állíthatnak országos listát?

Pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - legalább huszonhét egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. A nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb ezerötszáz ajánlás szükséges. § Az országos listákon a jelöltek a pártonként országosan összesített és a töredékszavazatok arányában jutnak mandátumhoz. Töredékszavazatnak az egyéni és a területi választókerületekben, a választás első érvényes fordulójában leadott olyan szavazatok minősülnek, amelyek nem eredményeztek mandátumot vagy az egyéni jelöltnél a győzelemhez szükséges szavazatszámot meghaladták. Az a párt, amely nem éri el az 5%-os választási küszöböt, elveszíti a töredékszavazatait is. § A nemzetiségi listáról kedvezményes mandátummal lehet a parlamentbe bekerülni, amely az országos listás hely átlagának egynegyedében került meghatározásra. A nemzetiségi listát állító, de azon mandátumot nem szerző nemzetiséget nemzetiségi szószóló képviseli az Országgyűlésben. § Annak a választópolgárnak, aki a nemzetiségi listára is kíván szavazni, kérnie kell, hogy a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként az országgyűlési választásokra kiterjedően is szereplejen. Ez esetben csak egyéni választókerületi szavazólapot és nemzetiségének megfelelő listás szavazólapot kap, tehát pártlistára nem szavazhat. §

Honnan ismerhetők meg a választási eljárás szabályai?

A választási eljárás garanciális szabályait külön törvény, a választási eljárástól szóló 2013. évi XXXVI. törvény tartalmazza. A törvény rögzíti többek között a választás alapelveit, a jelölés során alkalmazott eljárásokat, a választókerületek kialakításának meghatározását, a szavazatok leadásának módját, a szavazatok összeszámlálásának szabályait, a mandátumok elosztását stb. §

Mi a választói névjegyzék?

A választói névjegyzék községenként, városonként, illetve egyéni választókerületenként, azon belül szavazókörönként tartalmazza a választásra jogosultakat. A választási irodák vezetőinek a feladata a névjegyzék elkészítése, az erről való értesítés kiküldése, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok jegyzékének összeállítása. A választói névjegyzékbe fel kell venni azokat a választójoggal rendelkező személyeket, akiknek lakóhelye a szavazókörben van. A választás során csak azok adhatnak le szavazatot, akik a nyilvántartásban szerepelnek. A nyilvántartás adataival szemben több szintű jogorvoslati lehetőség áll a választópolgárok rendelkezésére. A Nemzeti Választási Iroda vezeti a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását. A nyilvántartásba fel kell venni azt a nagykorú, valamint tizenhetedik életévét betöltött kiskorú polgárt, aki

  1. a belátási képességének korlátozottsága miatt a választójogból kizárt,
  2. a büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti,
  3. a közügyektől eltiltott,
  4. a szabadságvesztés-büntetését tölti. §

Mi a választási szervek funkciója?

A választási szervek olyan független - csak a törvény által kötött - szervezetek, amelyeknek elsődleges feladata a választások tisztaságának biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, a törvényesség ellenőrzése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A választási szerveknek két típusa van, a választási bizottságok, amelyeket országgyűlési választókerületenként, illetve helyi, területi és országos szinten hoznak létre, valamint a szavazatszámláló bizottságok, amelyek szavazókörönként alakulnak. Mindkét típusú bizottság választott és delegált tagokból áll. A törvény meghatározza a bizottsági tagok minimális számát, illetve azt, hogy hány tagot kell a bizottságba választani. Ezenkívül minden jelöltet állító párt vagy független jelölt jogosult a bizottságokba megbízottat delegálni. Minden választási bizottság mellett - kivéve a szavazatszámláló bizottságot -, valamint a külképviseleteken választási iroda működik. A választási irodák a választásokkal kapcsolatos állami feladatokat ellátó szervek, tagjai köztisztviselők, közalkalmazottak lehetnek. A választási jogszabályok, illetőleg alapelvek betartásának biztosítására szintén több lépcsős jogorvoslati rendszer működik a választási szervek és a bíróságok részvételével.

Meddig tart a kampány időszaka, mit jelent a kampánycsend?

A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. A kampány célja a jelöltállítás, illetve a jelöltek és a pártok választási programjainak megismertetése, népszerűsítése. A teljes kampánycsend a 2013-tól hatályos szabályozás alapján megszűnt, a tilalom időben és területben korlátozott és csak a szavazás napján, a szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül - közterületen - folytatott választási kampánytevékenységre vonatkozik. § Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el. §

Kapcsolódó anyagok:

Voting rights when living in another EU country Your Europe