Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:A személy elleni bűncselekmények (élet, testi épség elleni bűncselekmények)

Létrehozva: 2010. március 23.
Módosítás: 2016. július 21.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A személy elleni bűncselekmények az ember biológiai létezése, illetve az élettani értelemben vett ember személyisége ellen irányulnak. Szó lesz többek között az emberölésről, a minősített és az erős felindulásból elkövetett emberölésről, a testi sértésről, magzatelhajtásról.

Cikk:

Magzatelhajtás

A bűncselekmény sértettje, elkövetési magatartás
A bűncselekmény elkövetője
Súlyosabban minősülő esetek

Aki más magzatát elhajtja, büntettet követ el. § Úgyszintén e bűncselekményért, de vétségért felel az a nő, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, azonban a törvény ezt az esetet enyhébb, egy évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel fenyegeti. §

A bűncselekmény védett jogi tárgya a terhes nő és a méhmagzat élete, a terhes nő egészsége. E tekintetben közömbös a méhmagzat születés utáni életképessége, fejlődési rendellenessége, vagy az, hogy milyen viszonyból - például szexuális erőszak vagy vérfertőzés - származik.

A bűncselekmény kizárólag a terhesség mesterséges és jogellenes megszakítását szankcionálja. Ha tehát az elkövető a törvényi előírásoknak megfelelően hajtja végre a terhesség megszakítását, büntetőjogilag nem vonható felelősségre.

A bűncselekmény sértettje, elkövetési magatartás

A bűncselekmény sértettje az a terhes nő, akin a magzatelhajtást - eredményességétől függetlenül - végrehajtják.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a magzat elhajtása vagy elhajtatása. A méhmagzat elhajtása a méhmagzat elpusztítását jelenti. Olyan aktív magatartás, amellyel okozati összefüggésben a magzat halála következik be. A módja bármilyen lehet, amely alkalmas a kívánt eredmény bekövetkeztéhez.

A cselekmény akkor válik befejezetté, ha eredményeként a méhmagzat életét veszti. Ha a magzatelhajtást követően a magzat megszületik, azonban életképtelensége folytán meghal, eredményesnek tekinthető a beavatkozás. Ha azonban a terhesség megszakad ugyan, de a magzat életben marad, csak kísérletről beszélhetünk. §

A bűncselekmény elkövetője

A bűncselekmény elkövetője harmadik személyként bárki lehet. A terhes nő, aki önmaga hajtja el vagy mással hajtatja el a magzatát, önálló tettesként vonható felelősségre. Aki a magzatelhajtás pénzügyi fedezetét biztosítja vagy annak biztosítását kilátásba helyezi - így az a férfi, aki felajánlja, hogy fizeti a beavatkozást, csak a nő vetesse el a gyereket - felbujtóként vagy bűnsegédként áll a bíróság elé. §

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának át kell fognia magatartását és annak az eredménnyel fennálló okozati összefüggését.

A bűncselekmény annyi rendbeli, ahány terhes nőn hajtja végre a harmadik személy a magzatelhajtást.

Súlyosabban minősülő esetek

Súlyosabban minősül a cselekmény, ha a terhes nőn kívüli elkövető üzletszerűen, az állapotos nő beleegyezése nélkül, súlyos testi sérülést vagy életveszélyt okozva követi el §, még súlyosabban, ha ennek eredményeként az állapotos nő meghal. §

Az üzletszerűség megállapításának feltétele, hogy az elkövető a magzatelhajtás vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekedjék.

A nő beleegyezése csak abban az esetben áll fenn, ha szabad akaratából született, komoly és határozott az igenlő nyilatkozat. Ennek hiányában e minősített eset áll fenn.

Ha a magzatelhajtás az állapotos nőnél sérülést vagy betegséget, életveszélyt vagy halált okoz, az elkövető bűnössége ezen eredményekért csak gondatlan lehet.