Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:A személy elleni bűncselekmények (élet, testi épség elleni bűncselekmények)

Létrehozva: 2010. március 23.
Módosítás: 2016. július 21.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A személy elleni bűncselekmények az ember biológiai létezése, illetve az élettani értelemben vett ember személyisége ellen irányulnak. Szó lesz többek között az emberölésről, a minősített és az erős felindulásból elkövetett emberölésről, a testi sértésről, magzatelhajtásról.

Cikk:

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

A foglalkozási szabályok köre
A foglalkozási szabályszegés
A közvetlen veszély fogalma
A testi sértés mint eredmény
Okozati összefüggés
A bűncselekmény elkövetője
Súlyosabban minősülő esetek
A maradandó fogyatékosság
A súlyos egészségromlás
Tömegszerencsétlenség, halál
Bűnösség, büntethetőség

Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, az megvalósítja a bűncselekményt. §

A bűncselekmény védett jogi tárgya az emberi élet, testi épség és egészség.

A bűncselekmény sértettje az elkövetőn kívül bárki más lehet. Abban az esetben, ha az elkövető a foglalkozási szabályok megszegésével csak a saját életét vagy testi épségét vagy dolgok épségét veszélyezteti, nem vonható felelősségre e bűncselekményért. (Természetesen fegyelmi felelőssége ettől függetlenül fennáll.)

A cselekmény elkövetési magatartása a foglalkozási szabályok megszegésével okozati összefüggésben közvetlen veszély vagy testi sértés okozása. §

A bűncselekmény eredmény-bűncselekmény, feltétel, hogy az elkövetési magatartás hatására, azzal okozati összefüggésben más, vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége közvetlen veszélybe kerüljön.

A foglalkozási szabályok köre

A foglalkozási szabályok azok az írott vagy íratlan utasítások, útmutatások, amelyeket egy adott tevékenység gyakorlója tevékenységének folytatása során köteles figyelembe venni és követni.

A törvény értelmében a lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is e körbe tartoznak. § A lőfegyver használata alatt a lőfegyverrel való lövés leadását, míg a lőfegyver kezelése alatt valamennyi, e tevékenységen kívüli magatartást érteni kell.

A konkrét foglalkozás és annak tartalma mindig az elkövetés időpontjára és annak viszonyaira figyelemmel határozható meg.

A foglalkozási szabályszegés

A bűncselekmény elkövetési magatartása a foglalkozási szabályszegés.

A szabályszegés mind szándékosan, mind gondatlanul megvalósulhat. § Szándékos szabályszegés esetén az elkövető tisztában van a rá vonatkozó foglalkozási szabályokkal és tudatosan lépi át azokat, míg a gondatlan szabályszegés általában a kötelezettségek elhanyagolását vagy nem megfelelő szintű teljesítését öleli fel. Ezért a gyakorlatban a szabályszegés kérdésében való állásfoglalás döntően szakértői kérdés. Különösen az olyan nagy szakmai tudást igénylő perekben, mint az ún. orvosi műhiba perek.

Az ítélkezési gyakorlat e körben a következő állásponton van: abban az esetben, ha az orvos a tőle elvárható gondossággal végzi el a beteg vizsgálatát, foganatosítja az adott esetben szükséges speciális labor-, röntgen- és egyéb vizsgálatokat, téves diagnózis felállítása esetén sem állapítható meg a szabályszegés.

A közvetlen veszély fogalma

A veszély a sérelem bekövetkeztének reális, de nem szükségszerű lehetősége. E bűncselekmény kapcsán a veszélynek közvetlennek és konkrétnak kell lennie, tehát meghatározott helyzetre és meghatározott személyekre kell vonatkoznia és külsőleg is felismerhetőnek kell lennie.

Ha az elkövető megszegi ugyan a foglalkozási szabályokat, de a veszély nem személyek élete, testi épsége, hanem tárgyak állagának megromlása tekintetében áll fenn, vagy a veszély nem konkretizálható meghatározott személyi körre, a bűncselekmény nem valósul meg. Így ha a kiürített és üzemen kívüli gyárterületen folytat az elkövető munkálatokat, mely terület lezárt és arra csak neki van a gázszerelési munkák végzésére belépési engedélye, akkor függetlenül attól, hogy a gázbekötésre vonatkozó szabályokat megszegi és ezzel az épület állagát veszélyezteti, e bűncselekményért nem vonható felelősségre.

A testi sértés mint eredmény

A veszélyhelyzet előidézésén túl a cselekmény további eredménye lehet a testi sértés okozása. E tekintetben azonban az elkövetőt - a szabályszegés szándékosságától függetlenül - csak gondatlanság terhelheti. § Ha ugyanis azért szegte meg a gázszerelési szabályokat, hogy a füst belélegzése eredményeként ezzel a sértett halálát vagy megbetegedését okozza, elsősorban emberölésért § vagy testi sértésért § vonhatják felelősségre.

Az eredmény tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a testi sérülés hány napon belül gyógyul (gyógytartam).

Okozati összefüggés

További fontos feltétel az okozati összefüggés fennállta, hiányában ugyanis nincs bűncselekmény. Így ha a veszélyhelyzet az elkövető szabályszegésétől függetlenül is bekövetkezett volna, vagy ha ez az eredmény más személy vagy külső körülmények közrehatásának folytán elkerülhetetlen volt, a bíróság az elkövetőt nem vonja felelősségre. Ennek alapján mentesülhet a bűnelkövetővé nyilvánítás alól az ács, aki a tető elkészítése során megszegte az előírásokat, azonban a tető ettől függetlenül is, a területen tomboló vihar miatt mindenképpen beszakadt volna.

A bűncselekmény elkövetője

A bűncselekmény elkövetője csak olyan személy lehet, aki valamely meghatározott foglalkozási szabály hatálya alatt áll. Az közömbös, hogy ezt a foglalkozást fő- vagy mellékfoglalkozásként űzi, mint ahogy annak sincs jelentősége, hogy rendszeresen vagy alkalomszerűen, illetve, hogy hatósági engedély vagy más jogosultság alapján folytatja-e. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény alapján a bűncselekmény elkövetésének nem feltétele, hogy az elkövető a foglalkozást hivatásszerűen folytassa, bármilyen foglalkozási szabályszegés megalapozhatja a felelősségre vonást.

A bűncselekmény mind szándékosan, mind gondatlanul elkövethető. §

A bűncselekmény megfogalmazása szerint független attól, hogy egy vagy több személy ellen irányul a magatartás, csak egy rendbeli bűncselekményért fogják az elkövetőt felelősségre vonni.

Súlyosabban minősülő esetek

Súlyosabban minősül a cselekmény, ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, ha halált, ha kettőnél több ember halálát, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. § Még súlyosabb a cselekmény büntetése, ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő. §

A maradandó fogyatékosság

A maradandó fogyatékosság valamely készségnek vagy képességnek a végleges elvesztését jelenti. Nem feltétel, hogy ez a külső szemlélő számára felismerhető legyen. Ilyen a hallás, látás, járás képességének vagy a nemző, fogamzási képességnek az elvesztése.

A maradandó fogyatékosság leggyakoribb előfordulási formája valamely végtag vagy ehhez tartozó végtagrész elvesztése, például a kéz, láb vagy azok meghatározott részeinek, ujjaknak, vagy ízületeknek a testtől különféle formában történő elválása, leszakadása, letépése. Ebbe a körbe tartozik az is, ha a végtag ugyan a törzshöz kapcsolódva látszólag épen megmarad, azonban rendeltetésszerűen már nem használható (idegek elszakadása, bénulás).

Nem feltétel, hogy a bűncselekmény passzív alanya a bűncselekmény előtt kifogástalan egészségi állapotnak örvendjen, elég, ha a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés eredményeként korábbi állapotához képest romlás állt be. Maradandó fogyatékosságnak minősül, ha a szabályszegéssel okozati összefüggésben a terhes nő elveszti magzatát.

Nincs jelentősége annak, hogy az adott testrész vagy adott sérülés - csonthiány, foghiány - utóbb orvosi beavatkozások eredményeképpen pótolható.

A fizikai romláson kívül a szellemi képességekben bekövetkezett végleges negatív irányú változás is, amely a szabályszegéssel okozati összefüggésben következik be, e körbe tartozik.

A súlyos egészségromlás

A súlyos egészségromlás a maradandó fogyatékossághoz képest kiegészítő jelleggel bír. A törvényalkotó azt a fizikai, pszichés vagy szellemi károsodást értékeli, amelynek eredményeképpen a sértett felépülése jóval hosszabb időt vesz igénybe. A bírói gyakorlat elsősorban a krónikus, illetve az olyan gyógyíthatatlan betegségeket sorolja e körbe, ahol a gyógytartam minimum fél év.

Tömegszerencsétlenség, halál

A tömegszerencsétlenség megállapításának feltétele a bírói gyakorlat alapján, hogy - az elkövetőn kívül - a helyszínen legalább egy súlyos testi sérülést szenvedett passzív alany és további kilenc sérült személy legyen.

A foglalkozási szabályszegés eredményeként, azzal okozati összefüggésben következik be a sértett halála. Fontos feltétel, hogy erre az elkövető gondatlansága terjed ki. Ha kívánja a sértett halálát vagy e ténybe belenyugszik, szándékos emberölésért felelhet §, ha azonban a tőle elvárható figyelem és körültekintés ellenére sem láthatta előre szabályszegése következményét, nem felelhet a halálos eredményért.

Halálos tömegszerencsétlenség esetén legalább egy ember meghal, további kilenc pedig megsérül.

A halálos tömegszerencsétlenség egy személy életének a kioltása mellett nagyszámú személy sérülését teszi feltétellé. Ez azonban a gyakorlatban ritkán fordul elő. Ennek hiányában az elkövető a halálos eredmények nagyobb számától (5-6) függetlenül csak az előbb ismertetett minősített esetért felelne.

Még súlyosabban minősül a cselekmény, ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő.

Bűnösség, büntethetőség

A minősített esetek vonatkozásában az elkövetőt az eredmény tekintetében csak gondatlanság terhelheti. Gondatlanság hiányában nem felel a minősítő körülményként megjelenő eredményekért, szándékosság esetén pedig más, élet, testi épség elleni bűncselekmény áll fenn.

Büntethetőséget kizáró okot jelent például az a végszükségi helyzet, amikor az orvos tiltott vagy egyébként általa nem gyakorolt gyógymódot kell alkalmazzon azért, hogy a sértett életét megmentse, feltéve, hogy az általa így okozott sérelem kisebb, mint amelynek elhárítására törekedett. §