Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

Értesítjük, hogy a Kormányzati Portálhoz és az Ügyfélkapuhoz kapcsolódóan 2017.12.16-án (szombaton) 9:00 órától 17:00 óráig infrastruktúra karbantartást végzünk. Ezen időszak alatt a Kormányzati Portál, valamint az Ügyfélkapu alá tartozó honlapok és szolgáltatások nem lesznek elérhetőek.

Szíves megértését és türelmét köszönjük!

MORZSÁK

TARTALOM:A személy elleni bűncselekmények (élet, testi épség elleni bűncselekmények)

Létrehozva: 2010. március 23.
Módosítás: 2016. július 21.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A személy elleni bűncselekmények az ember biológiai létezése, illetve az élettani értelemben vett ember személyisége ellen irányulnak. Szó lesz többek között az emberölésről, a minősített és az erős felindulásból elkövetett emberölésről, a testi sértésről, magzatelhajtásról.

Cikk:

Minősített emberölés

Előre kitervelten elkövetett emberölés §
Nyereségvágyból elkövetett emberölés §
Aljas indokból vagy célból elkövetett emberölés §
Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés §
A hivatalos személy, közfeladatot ellátó személy ellen elkövetett emberölés §
Több ember sérelmére elkövetett emberölés §
Több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés §
Különös visszaesőként elkövetett emberölés §
Tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés §
Védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés §
Idős vagy fogyatékkal élő személy sérelmére elkövetett emberölés §

Minősített esetek körében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) az elkövetés módját, az elkövető, illetve a sértett valamilyen tulajdonságát értékeli. A minősített esetek szabályozásának abban van különös jelentősége, hogy az ilyen emberölések esetében a jogalkotó súlyosabb határozott idejű szabadságvesztés (tíztől húsz évig terjedő) vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi. Ha pedig az elkövető az ún. "három csapás" rendelkezéseinek a hatálya alá esik és ilyen minősített emberölést követ el, akkor esetében kötelező lesz az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása. A Kúria 3/2013. számú büntető jogegységi határozata (http://www.lb.hu/hu/joghat/32013-szamu-bje-hatarozat) elemzi részletesen azokat az alapvető és jellemző ismérveket, amelyek meghatározó jelentőséggel bírnak az egyes minősítő körülmények megítélésénél.

Előre kitervelten elkövetett emberölés §

Előre kitervelten követi el a bűncselekményt, aki az elkövetés előtt átgondolja a végrehajtás helyét, idejét, módját, a bűncselekmény véghezvitelét segítő, illetve akadályozó körülményeket, felméri a menekülés lehetőségét.

Minden emberi cselekvést megelőzően az elkövető tudatában végbemegy egy pszichikus folyamat, mely magában foglalja a motívumok harcát. Ebben az esetben ez a pszichés folyamat elhúzódik. De akkor is megállapítható e minősítő körülmény, ha az elkövető viszonylag rövidebb idő alatt méri fel a fent felsorolt körülményeket.

Az előre kiterveltségre elsősorban a bűncselekmény külvilágban megjelenő körülményeiből lehet következtetni, így például, ha az elkövető a sértett szokásait kifigyeli, életvitelét tanulmányozza, vagy ha a bűncselekményt megelőző napon a boltból beszerzi a pillangókést, amelyet már kinyitott állapotban helyez az éjjeliszekrény fiókjába abban a szobában, ahová az elkövetés napján közvetítőn keresztül a tőle már félő sértettet elhívja.

Nyereségvágyból elkövetett emberölés §

Nyereségvágyból követi el az emberölést, aki közvetlen anyagi előny végett valósítja meg a cselekményt.

Ez a közvetlen anyagi előny nem csak pénz, hanem bármely más dolog vagy vagyoni jogosultság is lehet, amely a sértett birtokában vagy rendelkezése alatt áll. E minősített eset állapítható meg azonban bérgyilkosság esetén is, amikor az elkövető nem a sértettől, hanem a cselekmény elkövetésével szoros összefüggésben harmadik személytől jut ehhez az anyagi előnyhöz. Abban az esetben azonban, ha a cselekmény csak közvetve irányul valamely egyébként pénzben is kifejezhető vagyoni haszon megszerzésére - így ha az elkövető célja a gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége alóli kibúvás, örökség, életbiztosítás megszerzése - aljas célból elkövetett emberölésről § beszélhetünk.

E minősített eset megállapíthatóságának feltétele, hogy a nyereségvágy, azaz a vagyoni haszon elérésének szándéka már az elkövetési magatartás megkezdése előtt fennálljon. Ha ugyanis az elkövető az ölési cselekmény után észleli, hogy a sértettnek jelentős anyagi értékek vannak a birtokában és így hozza el azokat, nem állnak fönn a minősített eset megállapíthatóságának feltételei, hanem az emberölés alapesete mellett a kifosztás bűncselekményét § kell megállapítani.

Aljas indokból vagy célból elkövetett emberölés §

Aljas indok vagy cél minden olyan motívum vagy cél, amely a társadalom erkölcsi felfogása alapján kiemelkedően súlyosan elítélendő. Ilyen például a vérbosszú, valamely bűncselekmény leplezése vagy a felderítés megakadályozása érdekében történő elkövetés. E körbe soroljuk azt az esetet is, amikor az elkövető azért hajtja végre az ölési cselekményt, hogy a sértett haldoklásának látványa fokozza nemi vágyát, illetve annak kielégítését, csakúgy mintha a már megkezdett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény - például szexuális erőszak § - végrehajtásának befejezése érdekében veri meg úgy a sértettet, hogy az annak halálához vezet. Általában e körbe sorolható a garázda jellegű elkövetés is, amikor az elkövető jelentéktelen ok miatt vagy teljesen indokolatlanul reagál ilyen súlyos cselekménnyel a sértett magatartására.

Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés §

A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés megállapíthatóságának feltételét két oldalról kell vizsgálni.

A sértett oldaláról az ily módon történő elkövetés a bűncselekmény elszenvedésével szükségszerűen együtt járó fiziológiás és pszichés hatásokat lényegesen meghaladó testi és lelki gyötrelmet okoz. E tekintetben nincs jelentősége az elkövetés eszközének, így a sértett fejének szétrugdosása vagy testének agyontaposása ugyanúgy e minősített esethez tartozik, mintha élve elégetik vagy eltemetik. Nem feltétel, hogy a sértett ezt ténylegesen át is élje, így ha az első mellkasra történő ugrásnál elveszíti eszméletét, e minősített eset abban az esetben is megállapítható.

Tárgyi oldalról vizsgálva az ilyen elkövetési módnak a külső szemlélő számára is a szokásostól lényegesen eltérő embertelenséggel, megalázással kell járnia.

A különösen kegyetlen elkövetésre elsősorban a cselekmény külső jegyeiből, így például a sérülések számából, súlyából vagy jellegéből lehet következtetni.

Fontos feltétel, hogy az elkövetés e formájának közvetlenül az ölési magatartáshoz kell kapcsolódnia. A halál beálltát követően a holttest feldarabolása, elégetése vagy ledarálása már csak a büntetéskiszabás körében jelent fontos értékelési szempontot a bíróság számára az elkövető személyisége és társadalomra veszélyessége megítélésénél.

A hivatalos személy, közfeladatot ellátó személy ellen elkövetett emberölés §

A hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, valamint a közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen elkövetett emberölés esetén a törvényalkotó a hivatalos személyek és a közfeladatot ellátó személyek fokozottabb büntetőjogi védelmét valósítja meg.

Az elkövetőnek tisztában kell lennie a sértett speciális jellegével. E tekintetben nem feltétel, hogy tudja: a bíró vagy a rendőr hivatalos személy, azt azonban tudnia kell, hogy a sértett e foglalkozást űzi.

A minősítés kapcsán további feltétel, hogy a hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy a közfeladatot ellátó személy megtámadására eljárása alatt, illetve feladatának teljesítése során kerüljön sor a cselekményre. Nincs jelentősége annak, hogy mi motiválta a cselekményt.

A törvény azt is e körben rendeli büntetni, ha az elkövető a hivatalos személyt vagy külföldi hivatalos személyt hivatalos eljárását követően, azon kívül, de a hivatalos eljárással összefüggésben, az ott általa elszenvedett vélt vagy valódi sérelem hatására öli meg. Ha azonban a sértett már nem hivatalos személy, de az ölési cselekmény korábbi hivatalos eljárásával okozati összefüggésbe hozható, az elkövetőt aljas indokból elkövetett emberölésért vonják felelősségre. §

Több ember sérelmére elkövetett emberölés §

A minősített eset lényege, hogy az elkövető legalább két ember vonatkozásában valósította meg - vagy kísérelte meg § - a szándékos emberölés végrehajtását. Fontos feltétel, hogy e cselekmények - akár egy alkalommal, egységes akarat-elhatározásból, akár különböző alkalmakkor, eltérő akarat-elhatározásból követtetnek is el - a Btk. 160. §-ába (emberölés) ütközzenek és ezeket a bíróság egy eljárás keretében értékelje. Így ha a sorozatgyilkos hosszabb időn keresztül, eltérő helyen és körülmények között hajtott végre szándékos emberöléseket és csak az utolsó ölési cselekménye alkalmával érték tetten, de az elkövetés jellegzetességéből és az egyéb bizonyítékokból adódóan egyértelművé vált a korábbi cselekmények vonatkozásában fennálló bűnössége, egy eljárás keretében e minősített esetért fogják felelősségre vonni. A cselekmény akkor befejezett, ha legalább két személy meghal, míg egy halál esetén csupán a cselekmény kísérlete állapítható meg. §

Több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés §

Sok ember életét veszélyeztetve követi el a bűncselekményt, akinek szándéka csak meghatározott személy(ek) megölésére irányul, azonban az elkövetés módja olyan, amely alkalmas személyek tágabb körének vonatkozásában sérelem előidézésére. Ezekben az esetekben az elkövető általában olyan módon hajtja végre a cselekményt, hogy ezzel legalább két további személyt is közvetlen veszélynek tesz ki anélkül, hogy velük kapcsolatban az ölési szándék fennállna. Ilyen lehet például, ha a sértett megölése érdekében felgyújtja a több ember által lakott családi házat, ha megmérgezi a falu kútját vagy a fulladásos halál előidézése érdekében eltömíti a társasház kéményét.

Különös visszaesőként elkövetett emberölés §

Különös visszaesőként elkövetett emberölés során az elkövető előző életvitelét és azon belül is az általa korábban elkövetett cselekményeket veszik figyelembe. Visszaeső az a személy, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűntétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig 3 év még nem telt el. § Különös visszaeső az, aki mindkét alkalommal szándékos emberölést vagy a Btk. által az adott bűncselekményhez képest hasonló jellegűnek § minősített bűncselekményt (például erős felindulásban elkövetett emberölést §, emberrablás súlyosabban minősülő esetét § vagy halált okozó terrorcselekményt § követ el).

Tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés §

Súlyosabban minősül a cselekmény abban az esetben is, ha tizennegyedik életévét be nem töltött gyermek ellen követik el. Így az az anya, aki a szülés alatt vagy közvetlenül a szülés után öli meg újszülöttjét, a korábban létező és enyhébb megítélésű újszülött megölése bűncselekmény helyett e súlyosabb esetért felel.

Védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés §

Súlyosabban minősül a cselekmény abban az esetben is, ha az elkövetés védekezésre képtelen személy § sérelmére történik. A védekezésre képtelen állapot során a sértett felismerési képessége ugyan megvan, de akarati képessége hiányzik: felismeri a vele szemben végrehajtani szándékozott bűncselekményt, azonban külső fizikai vagy biológiai okok folytán annak elhárítására nem képes.

A Btk. meghatározása szerint védekezésre képtelen személynek kell tekinteni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállást kifejteni. §

Idős vagy fogyatékkal élő személy sérelmére elkövetett emberölés §

Az eddigi szabályokhoz képest 2013. július 1-jétől az új Btk. minősített emberölésnek minősíti a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy megölését. A jogalkotó ezzel is a szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségét kívánta megteremteni az utóbbi időben elszaporodó, az idősebb személyek ellen elkövetett, gyakran igen erőszakos támadásokkal szemben. A törvény nem határozza meg konkrét életkor alapján, hogy ki tekintendő "idős" személynek, ezt a gyakorlatnak kell kialakítania. A minősített eset megállapításához annak bizonyítására is szükség van, hogy a megtámadott idős vagy fogyatékkal élő személy emiatt a tulajdonsága miatt a bűncselekmény kivédésére csak korlátozottan lehetett képes.