Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználók!

A Hibrid kézbesítési és konverziós rendszerben Hivatali Kapuról történő küldeményletöltés rendszerkarbantartás miatt 2019.07.22 05:00 és 18:00 óra között szünetel.

A karbantartás a küldemények előállítási határidejét nem veszélyezteti, a Hivatali Kapura beérkezett küldemények a karbantartás után kerülnek letöltésre, ennek eredményeként a befogadási igazolások később kerülnek kiállításra.

A karbantartás az Igénybevevők részéről nem igényel semmilyen módosítást a beküldésben.

Üdvözlettel:

Magyar Posta Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:A személy elleni bűncselekmények (szabadság, emberi méltóság elleni bűncselekmények)

Létrehozva: 2010. március 23.
Módosítás: 2016. augusztus 18.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A személy elleni bűncselekmények az ember biológiai létezése, illetve az élettani értelemben vett ember személyisége ellen irányulnak. A kényszerítésről, személyi szabadság megsértéséről, magánlaksértésről, rágalmazásról és becsületsértésről olvashat az érdeklődő ebben a témában.

Cikk:

Kényszerítés, személyi szabadság megsértése

Kényszerítés
A kényszerítés elkövetési magatartása
Személyi szabadság megsértése
A bűncselekmény elkövetési magatartása
Súlyosabban minősülő esetek
Elhatárolás

Kényszerítés

Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el. §

A bűncselekmény védett jogi tárgya a személyek tág értelemben vett cselekvési szabadsága.

A bűncselekmény sértettje bárki lehet, tehát gyermekkorú vagy kóros elmeállapotú személy is.

A bűncselekmény elkövetője is bárki lehet. Ha azonban a hivatalos személy hivatalos eljárása során követi el a kényszerítő magatartást, hivatali bűncselekményért - például kényszervallatás § - felelhet.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. § Az elkövető tudatának a magatartásával okozati összefüggésben bekövetkezett jelentős érdeksérelmet is át kell fognia.

A kényszerítés elkövetési magatartása

Az elkövetési magatartás a sértettnek - erőszakkal vagy fenyegetéssel - valamilyen, a saját akaratával ellentétes cselekvőségre való kényszerítése.

Az erőszak személy ellen irányul, a sértett testének támadó jellegű érintését jelenti. Elegendő, ha akaratot hajlító, így például az elkövető megpofozza, megüti a sértettet.

A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. § A fenyegetés egyszerű, azaz az elkövető által kilátásba helyezett súlyos hátrány irányulhat akár a sértett anyagi helyzetére, becsületére, akár nemi szabadságára, például a sértettet a megerőszakolásával fenyegeti meg az elkövető.

A bűncselekmény csak akkor válik befejezetté, ha azon túl, hogy a sértett az elkövető akaratának megfelelően cselekszik, ebből jelentős érdeksérelme is származik.

Az érdeksérelem a sértett bármilyen érdekkörében - például vagyoni, személyi - a bűncselekménnyel okozati összefüggésben beállt negatív változás. Súlyossága mindig az eset összes körülményeitől függ.

Személyi szabadság megsértése

Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. §

A bűncselekmény védett jogi tárgya a helyváltoztatás, a tartózkodási hely megváltoztatásának a szabadsága.

A cselekmény sértettje bárki lehet, akinek az elkövetést megelőzően cselekvési szabadsága volt. Annak, hogy ez milyen mértékben állt fenn, nincs jelentősége. Így súlyosan mozgáskorlátozott személy is lehet a bűncselekmény sértettje.

Ha az elkövetés hivatalos személyek § ellen irányul, az egyéb körülmények függvényében más bűncselekmény merülhet fel (például hivatalos személy elleni erőszak §).

A bűncselekmény elkövetője bárki lehet. A hivatalos személy által jogszerű eljárásában történő személyi szabadságtól megfosztás - például őrizetbe vétel § - nem bűncselekmény, az eljárás során történő jogszerűtlen korlátozó intézkedés más bűncselekmény megállapíthatóságát veti fel (például a jogellenes fogvatartásét §).

A bűncselekmény elkövetési magatartása

A bűncselekmény elkövetési magatartása a személyi szabadságtól megfosztás. Ez minden olyan aktív vagy passzív magatartást felölel, mely alkalmas arra, hogy a sértettet személyi szabadságától megfossza. Ez bármilyen rövid időre és bármilyen módon - például öngyilkossággal fenyegeti - történhet, kivéve ha a jogellenesség hiányzik. Így nincs bűncselekmény a szülői fenyítőjog gyakorlása körében történő szobafogság esetén.

A bűncselekmény a személyi szabadságtól történő - bármilyen rövid idejű - tényleges megfosztással válik befejezetté, bevégzetté pedig akkor, ha a sértettet újra szabadon engedik. Ez azt jelenti, hogy az is büntethető e bűncselekmény elkövetőjeként, aki a tettes által bezárva tartott sértettet nem engedi ki, hanem annak további fogva tartásához segítséget nyújt.

A cselekmény csak szándékosan követhető el. §

Súlyosabban minősülő esetek

Súlyosabban minősül a cselekmény, ha

  1. tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
  2. aljas indokból vagy célból,
  3. a sértett sanyargatásával,
  4. védekezésre képtelen személy sérelmére,
  5. fegyveresen,
  6. felfegyverkezve,
  7. jelentős érdeksérelmet okozva, vagy
  8. hivatalos eljárás színlelésével követik el. §

Még súlyosabban minősül a cselekmény, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére aljas indokból vagy célból, illetve a sértett sanyargatásával követik el a személyi szabadság megsértését. §

Aljas indokból vagy célból elkövetett a cselekmény, ha erkölcsileg elvetendő, elítélendő. Ilyennek minősülhet, ha más bűncselekmény elkövetése érdekében - például a szexuális erőszak előkészületeként - követik el.

A sértett sanyargatásával követi el a bűncselekményt, aki a személyi szabadság megfosztásával szükségszerűen együtt járó testi és lelki szenvedésnél nagyobb gyötrelmet okoz, és ez az általános értékítélet szerint is elítélendő.

Védekezésre képtelen, aki külső okok miatt nem képes a vele szemben megnyilvánuló támadást kivédeni vagy elhárítani, mert például - ideiglenes jelleggel - bezárták vagy fogyatékossága folytán - állandó jelleggel - mozgásában korlátozott. Ezek a személyek észlelik, felismerik a bűncselekmény elkövetését, azonban - akarati képességük hiányában - nem képesek védekezni ellene.

Fegyveresen az valósítja meg a bűncselekményt, aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert, illetve robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket (pl. detonátor) - akár használat nélkül is - tart magánál vagy a bűncselekményt ezek utánzatával fenyegetve követi el. §

Aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál, az felfegyverkezve valósítja meg a tényállást. Nincs szükség az eszköz tényleges használatára. §

Az érdeksérelem a sértettet ért bármilyen - akár személyi, akár erkölcsi, akár anyagi jellegű - hátrányos következmény.

Hivatalos eljárás színlelésével valósul meg a cselekmény, ha az elkövető úgy tünteti fel a személyi szabadságtól való megfosztást, mintha állami vagy államigazgatási szerv szabályszerű eljárásának keretében - például rendőrként eljárva - foganatosítaná az intézkedést.

Elhatárolás

Az új Btk. önállóan, új tényállásban szabályozza a korábban a személyi szabadság megsértése bűncselekménye keretén belül büntetni rendelt munkavégzésre irányuló kényszerítést. Az új szabályozás alapján a kényszermunka elnevezésű bűncselekményt az elkövető akkor követi el, ha mást annak kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel § munkavégzésre kényszerít. § Ezért a tényállásban írt speciális kényszerítési jellegű cselekmény esetén a kényszermunka bűncselekményét kell megállapítani.

Kényszerítés csak abban az esetben állapítható meg, ha nem valósul meg más bűncselekmény. Ilyenkor a bíróságnak először azt kell vizsgálnia, van-e olyan más büntetendő magatartás, amely a kényszerítés mellett egyéb, speciális elemet is tartalmaz. Ez esetben akkor is e más bűncselekményért felel az elkövető, ha annak törvényi büntetési tétele megegyezik a kényszerítésével. Ebben a körben szóba jöhet például a zsarolás §, az önbíráskodás § vagy adott feltételek mellett akár a szexuális erőszak § megállapítása is.

Ha a személyi szabadság megsértése egy másik súlyosabb bűncselekmény - például rablás § stb. - eszközcselekménye, akkor ezért nem felel az elkövető.