Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználók!

A Hibrid kézbesítési és konverziós rendszerben Hivatali Kapuról történő küldeményletöltés rendszerkarbantartás miatt 2019.07.22 05:00 és 18:00 óra között szünetel.

A karbantartás a küldemények előállítási határidejét nem veszélyezteti, a Hivatali Kapura beérkezett küldemények a karbantartás után kerülnek letöltésre, ennek eredményeként a befogadási igazolások később kerülnek kiállításra.

A karbantartás az Igénybevevők részéről nem igényel semmilyen módosítást a beküldésben.

Üdvözlettel:

Magyar Posta Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:A személy elleni bűncselekmények (szabadság, emberi méltóság elleni bűncselekmények)

Létrehozva: 2010. március 23.
Módosítás: 2016. augusztus 18.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A személy elleni bűncselekmények az ember biológiai létezése, illetve az élettani értelemben vett ember személyisége ellen irányulnak. A kényszerítésről, személyi szabadság megsértéséről, magánlaksértésről, rágalmazásról és becsületsértésről olvashat az érdeklődő ebben a témában.

Cikk:

Rágalmazás és becsületsértés

Rágalmazás
A rágalmazás sértettje
A rágalmazás elkövetési magatartása
Az elkövetési magatartások közös jellemzői
Súlyosabban büntetendő esetek
Becsületsértés
A becsületsértés elkövetési magatartása
Speciális rendelkezések
Egyéb bűncselekmények

Rágalmazás

Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el. §

A bűncselekmény védett jogi tárgya a sértett emberi méltósága és becsülete, azaz a róla a környezetében, illetve a társadalomban kialakult kedvező értékítélet.

A rágalmazás sértettje

A bűncselekmény sértettje bárki - akár jogi személy, társadalmi szervezet vagy hatóság is - lehet. Természetes személy sértett esetén további feltétel, hogy élő ember legyen, ugyanis a halott emlékének meggyalázása kegyeletsértésnek § minősül.

A büntetőjogi védelem egyformán megillet mindenkit, életvitelétől, szellemi képességeitől függetlenül, azonban a közszereplést vállaló személyeknek nagyobb mértékben kell elviselniük a kritikai megnyilvánulásokat. §

A rágalmazás elkövetési magatartása

A cselekmény elkövetési magatartása:

  1. a tényállítás,
  2. a híresztelés, vagy
  3. a tényre közvetlenül utaló kifejezés használata.

A tényállítás egy nyilatkozat, tartalmát tekintve valamely múlt vagy jelenbeli eseményre, állapotra vagy jelenségre történő utalás, például: "Jóska rendszeresen veri a feleségét". A tényállítás saját tapasztaláson, tudáson, közvetlen élményen alapul.

A híresztelés a mások tapasztalatán alapuló tényállítás továbbadása - "azt mondják, Jóska veri a feleségét" -, feltéve, hogy ez nem értékítélet, vélemény, kritika vagy bírálat.

Tényre közvetlenül utaló a kifejezés, ha az elkövető a tényből olyan jellemzőt emel ki és ad tovább, melyből az adott eseményre lehet következtetni. Így a községben az arcán kék folttal megjelenő nő férjére azt mondják: "itt a keménykezű asszonynevelő". E kijelentésben az elkövető nem állítja tényként, hogy a nőt a sértett verte meg, azonban a megfogalmazásból erre egyértelműen következtetni lehet.

Ha az elkövető mást hatóság előtt rágalmaz meg alaptalanul azzal, hogy bűncselekményt követett el, nem rágalmazásért, hanem hamis vádért felel. §

Az elkövetési magatartások közös jellemzői

Közös törvényi feltétel, hogy az elkövetési magatartás tanúsítására más előtt kerüljön sor, ez értelemszerűen a sértetten túli harmadik személyt jelent. E feltétel hiányában az elkövető becsületsértésért felelhet. §

Az elkövetési magatartásoknak alkalmasaknak kell lenniük a becsület csorbítására. E tekintetben a társadalom - vagy az adott szűkebb közösség - mércéje az irányadó, és ezen a szűrőn keresztül vizsgálandó, hogy az elkövetési magatartás objektíve alkalmas-e a becsületérzés megsértésére.

Az elkövetési magatartásnak jogellenesnek kell lennie. Így a feljelentési, a tanúzási, a szakértői kötelesség teljesítése vagy például egy hivatali minősítés, nyilvános bírósági tárgyalásról közölt tudósítás körében elhangzott negatív tényállítás nem alapozza meg a jogellenességet.

A cselekmény nem az elkövetési magatartások tanúsításával, hanem a tény más - harmadik személy - tudomására jutásával válik befejezetté.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el §, az elkövető tudatának át kell fognia tényállítása valótlan, becsületsértő voltát.

Súlyosabban büntetendő esetek

Súlyosabban minősül a cselekmény, ha a rágalmazást

  1. aljas indokból vagy célból,
  2. nagy nyilvánosság előtt, vagy
  3. jelentős érdeksérelmet okozva
  4. követik el. §

Az aljas indok vagy cél erkölcsileg elítélendő. Ilyennek minősülhet például a bosszú.

Nagy nyilvánosság előtt történik az elkövetés, ha nagyobb vagy előre meg nem határozható számú személy előtt valósul meg, vagy a sajtótermék, médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történik az elkövetés. §

Az érdeksérelem a sértettet a bűncselekmény elkövetési magatartásával okozati összefüggésben ért valamennyi hátrányos következmény (például munkahelyéről való elbocsátása, házasságának felbomlása).

Becsületsértés

Megvalósítja a becsületsértés vétségét az, aki - a rágalmazás esetén kívül - mással szemben

  1. a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
  2. nagy nyilvánosság előtt §

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el. § E bűncselekményért felel az is, aki a becsületsértést tettlegesen követi el. §

A becsületsértés elkövetési magatartása

A becsületsértés kiegészítő jellegű bűncselekmény a rágalmazáshoz képest, azaz abban az esetben kerül megállapításra, ha a rágalmazás valamely feltétele hiányzik.

Így ha az elkövető nem tényt állít, vagy tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, hanem egyéb kifejezéssel vagy sértő cselekménnyel csorbítja a sértett becsületét, emberi méltóságát, úgyszintén, ha ez vagy a tényállítás nem egy harmadik személy előtt, hanem a sértettel szemben valósul meg, akkor becsületsértés megállapításának van helye.

Becsület csorbítására alkalmas minden olyan kifejezés, mely az emberi méltóságot sérti, tehát lealacsonyító értékítéletet tartalmaz. Nincs jelentősége annak, hogy minderre milyen formában - például vicc, történet vagy kérdés - kerül sor. Ilyennek minősül például, ha a sértettet hülyének, idegbetegnek, lopósnak, verekedősnek titulálják.

A becsület csorbítására alkalmas egyéb cselekmény minden olyan megszégyenítő, lealacsonyító tevékenység lehet, amely nem kifejezés és nem valósítja meg az alább jellemzett tettlegességet. Ebben a körben például a testrész mutogatása, valamely jellegzetesség utánzása, kifigurázása jöhet szóba.

A tettleges becsületsértés alatt minden olyan tevőleges - nem verbális, hanem fizikai - megnyilvánulás (például a sértett leköpése, felpofozása, vizelettel való leöntése vagy mellének megfogása) értendő, amely a passzív alany testének érintésében nyilvánul meg. Az arculütés esetén lényeges feltétel, hogy az semmilyen sérülést ne eredményezzen, mert különben testi sértés § állapítható meg. A fentieket továbbá az elkövető tudatának át kell fognia. Így nem ez a bűncselekmény valósul meg, ha az elkövetőt testi sértési vagy szexuális indíttatású szándék jellemzi.

A rágalmazáshoz képest lényeges különbség, hogy nem feltétel, hogy a sértetten kívül más előtt történjen meg a cselekmény.

Speciális rendelkezések

Mindkét cselekmény magánindítványra üldözendő §, kivéve ha a becsületsértést rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el. A büntetőeljárás megindulását követően is a sértett - mint magánvádló - jogosult a vád képviseletére, kivéve a hivatalos személy sérelmére elkövetett rágalmazást és becsületsértést, amelyek közvádasak. §

A törvény értelmében nem büntethető az elkövető a rágalmazás vagy a becsületsértés bűncselekménye miatt, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát

  1. a közérdek vagy
  2. bárkinek a jogos érdeke

indokolta. §

Nem bűncselekmény, hanem a becsületsértés szabálysértése valósul meg, ha az elkövető mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el. § A szabálysértés esetén tehát a becsületsértő kifejezések vagy egyéb cselekmények megtöténtekor hiányoznak az olyan, a bűncselekmény megvalósulásához szükséges elemek, mint például a nagy nyilvánosság vagy a sértett munkakörével való összefüggés.

Egyéb bűncselekmények

2013 novemberétől két új speciális tényállás rendelkezik a becsület csorbítására alkalmas magatartások egy különleges esetének a büntetéséről. A becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése bűncselekményét, illetve az ilyen felvétel nyilvánosságra hozatala bűncselekményét az követi el, aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít, illetve ilyen felvételt hozzáférhetővé tesz. Már önmagában a felvétel készítése is (annak nyilvánosságra kerülése nélkül) bűncselekménynek minősül, ha pedig a felvételt nyilvánosságra is hozzák, akkor a rágalmazásnál, illetve a becsületsértésnél megállapított büntetéseknél szigorúbb büntetést tesz lehetővé a tényállás. A felvétel nyilvánosságra hozatala esetén minősített eset, ha azt nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el. § Mindkét bűncselekmény csak magánindítványra büntetendő. §