Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:A személy elleni bűncselekmények (szabadság, emberi méltóság elleni bűncselekmények)

Létrehozva: 2010. március 23.
Módosítás: 2016. augusztus 18.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A személy elleni bűncselekmények az ember biológiai létezése, illetve az élettani értelemben vett ember személyisége ellen irányulnak. A kényszerítésről, személyi szabadság megsértéséről, magánlaksértésről, rágalmazásról és becsületsértésről olvashat az érdeklődő ebben a témában.

Cikk:

A zaklatás

Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, a zaklatás vétségét követi el. §

A zaklatás törvényi tényállása a magánélet zavartalanságát, a privátszféra sérthetetlenségét kívánja biztosítani.

A zaklató jellegű magatartásoknak a büntetőjog eszközével történő üldözése az Alkotmánybíróság ide vonatkozó 56/1994. (XI. 10.), illetve 8/1990. (IV. 23.) határozataira tekintettel vált szükségessé és indokolttá.

Az Alkotmánybíróság ugyanis kifejtette, hogy a magánszférához való jog az önmegvalósítás joga, a személyiség szabad kibontakozása és az autonómia védelme megköveteli az Alkotmányban foglalt szempontok érvényesülését, vagyis azt, hogy az állam az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tartsa tiszteletben és védelmezze.

Az Alkotmánybíróság döntése az emberi méltósághoz való jog értelmezésén alapul és ezt a jogot az Alaptörvény minden ember vele született jogaként deklarálja. §

A zaklatás elkövetési magatartása mások rendszeres vagy tartós háborgatása, személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetésével való fenyegetése, ha az visszatérően ismétlődő cselekvés vagy állandó jellegű aktív magatartás.

Minden olyan magatartást felölel a háborgatás, amely a sértettre valamilyen pszichésen negatív hatást fejt ki, nyugtalanságot kelt, illetve erre alkalmas.

Súlyosabban büntetendő a zaklatás abban az esetben, ha az elkövető félelemkeltés céljából mást vagy reá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos § vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével fenyegeti meg, illetve annak a látszatát kelti, hogy a sértett vagy a hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető esemény fog bekövetkezni. §

Ugyancsak súlyosabban minősül a zaklatás, ha az elkövető házastársa, volt házastársa, élettársa vagy volt élettársa, illetve nevelése, felügyelete, gondozása (pl. szülő) vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el a bűncselekményt, továbbá ha az elkövető hatalmi vagy befolyási helyzetével (pl. munkáltatói jogok gyakorlója) visszaélve követi el azt. §

Abban az esetben, ha a zaklatásnál súlyosabb bűncselekmény valósul meg, úgy ez utóbbi bűncselekmény megállapítására kerül sor.

Ha az elkövető félelemkeltés céljából azzal fenyeget meg komolyan mást, hogy rá vagy hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tényt nagy nyilvánosság elé tár, nem a zaklatás bűncselekményéért, hanem a veszélyes fenyegetés szabálysértéséért felel. §