Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Gazdasági bűncselekmények

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. szeptember 20.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A gazdasági büntetőjog rendeltetése a piacgazdaság védelme. Valamennyi gazdasági bűncselekmény általános jogi tárgya a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. Ilyenek például: a számvitel rendjének megsértése, a csődbűncselekmény, tartozás fedezetének elvonása, a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, pénzmosás és adócsalás.

Cikk:

Csődbűncselekmény

A valódi csődbűncselekmény
A bűncselekmény elkövetési tárgya
Az elkövetési magatartás
Az ésszerű gazdálkodás
Színlelt vagyoncsökkenés
A bűncselekmény befejezetté válása
A büntethetőség feltétele
A bűncselekmény elkövetője
A gazdálkodó szervezet meghatározása
Súlyosabban minősülő esetek
A fizetésképtelenség és annak fenyegető helyzete
A hitelező jogtalan előnyben részesítése
A bűncselekmény befejezetté válása
A bűncselekmény elkövetője

A törvény a csődbűncselekmény keretében széles körben rendeli büntetni mindazokat a magatartásokat, melyek - akár ezekkel idézték elő a fizetésképtelenséget, akár annak beálltát követően lettek megvalósítva, de - teljesen vagy részben meghiúsítják a hitelezők kielégítését, vagy amelyek már a felszámolás elrendelését követően annak eredményességét negatívan befolyásolva sértik közvetve a hitelezők érdekeit.

A valódi csődbűncselekmény

Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével; színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével; vagy az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, csődbűntettet követ el. §

Ugyanígy büntetendő az elkövető, ha a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát a fentebb írt magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel hiúsítja meg részben vagy egészben a hitelező vagy a hitelezők kielégítését. §

Végezetül ugyancsak megvalósítja a bűncselekményt az, aki a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége esetén hiúsítja meg részben vagy egészben a hitelező vagy a hitelezők kielégítését a fentebb írt magatartások valamelyikével. §

A bűncselekmény elkövetési tárgya

A vagyon a gazdálkodó szervezet § minden - tulajdonában, illetve kezelésében lévő - vagyona, amellyel a csődeljárás, a felszámolási eljárás vagy a végelszámolás kezdeti időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon is, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. Ez lehet befektetett eszköz - tárgyi eszközök vagy forgóeszköz -, például tulajdoni részesedést jelentő befektetés.

Az elkövetési magatartás

A tartozás fedezetéül szolgáló vagyon e1rejtése valósul meg, ha az elkövető az adott vagyontárgyakat ténylegesen elszállíttatja a hitelező előtt nem ismert helyre, míg eltitkolja akkor, ha például azt nyilvántartásaiban nem szerepelteti, létezését letagadja. Lényeges elem, hogy ezzel a még létező vagyont a hitelezők részére hozzáférhetetlenné teszi.

A vagyontárgyak megrongálása azok állagsérelmével - többnyire értékcsökkenésével is - együtt járó magatartás, amely azonban még nem zárja ki a tárgy használhatóságát, illetve annak a lehetőségét, hogy az eredeti állapot visszaállítható, szemben a megsemmisítéssel, amely a vagyontárgy állagának megszűnésével jár együtt. A használhatatlanná tétel esetén pedig a vagyontárgy állaga nem sérül, azonban időlegesen vagy véglegesen kizárt annak rendeltetésszerű használata.

Színlelt ügylet kötése esetén az elkövető célja általában vagy valamely jogszabályi rendelkezés, vagy egy harmadik személy - itt a hitelező - jogának vagy érdekeinek például azzal történő kijátszása, hogy az egyes vagyontárgyak tulajdonjogát előtte eltitkolja. Az ilyen szerződés semmis. §

Kétes a követelés, ha annak ténybeli vagy jogi alapját az adós vitatja, de ilyennek minősül az is, ha annak behajtása nem biztosított, mint például az elévült követelés. §

Az ésszerű gazdálkodás

Ésszerű a gazdálkodás, ha a kitűzött gazdasági eredmény bekövetkezésének lehetősége nagyobb, mint a veszteségé. Ennek követelményeivel ellentétes, ha az elkövető olyan üzletbe kezd, amely vagyoncsökkenéshez vezet (veszteséges üzlet), vagy ha az eredmény döntően a véletlenen múlik. Természetesen az ésszerű gazdálkodással is szükségszerűen együtt jár bizonyos kockázat, azonban ennek aránya nem haladhatja meg a megengedett kockázatvállalás mértékét. Ha ezen kereteken belül marad, a megengedett kockázat eredményeként beálló veszteség mellett sincs bűncselekmény. Sőt, épp a csőd- vagy a felszámolási eljárásokra jellemző, hogy a hitelezők kisebb veszteségeket is vállalnak a nagyobbak elkerülése végett. Az adós mindenkori kötelezettsége, hogy hitelezői érdekében vagyonát úgy őrizze meg, hogy az biztosítsa a gazdasági szervezet rendeltetésszerű működésének lehetőségét.

Színlelt vagyoncsökkenés

Az adós vagyona a kiemelt eseteken kívül más formában is csökkenthető. Tényleges vagyoncsökkentés esetén az elkövetési magatartással okozati összefüggésben vagy az aktívum csökken, vagy a passzívum nő, míg színlelt vagyoncsökkentés esetén ez valójában nem áll fenn, csupán ennek látszata jelenik meg. Az adós hitelezői érdekében köteles a gazdasági szervezetet olyan állapotban tartani, hogy a gazdasági rendeltetésének megfeleljen, általában abból a célból, hogy a hitelezői igények fedezetéül szolgáló vagyon rendelkezésre álljon.

A bűncselekmény befejezetté válása

A bűncselekmény csak akkor válik befejezetté, ha az elkövetési magatartásokkal okozati összefüggésben a hitelező vagy hitelezők igényeinek kielégítése részben vagy teljesen meghiúsul. A törvény egyértelművé teszi, hogy egy jogviszonyon belül akár egyetlen hitelező igényének a részbeni meghiúsítása is már befejezetté teszi a bűncselekményt.

A törvény értelmében e magatartások csak az adós gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelenségével összefüggésben értékelhetőek bűncselekményként.

Fizetésképtelenség megállapításának feltétele, hogy az adós elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül se egyenlítse ki vagy ne vitassa, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra se teljesítse, vagy a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását ne egyenlítse ki, vagy a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen legyen, avagy a csődeljárásban kötött egyezségben meghatározott fizetési kötelezettségét ne teljesítse, függetlenül attól, hogy tartozásai meghaladják-e vagyonát, vagy sem.

A bíróság akkor is megállapítja a fizetésképtelenséget, ha korábbi csődeljárást megszüntette, valamint akkor is, ha az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására. §

A büntethetőség feltétele

A törvény értelmében a büntetőjogi felelősségre vonás feltétele a csőd- vagy felszámolási, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárások megindítása, vagy az, hogy a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére sem történt meg. §

A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. § A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. § A végelszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen gazdálkodó szervezet - a jogutód nélküli megszűnését elhatározva - a hitelezőit kielégíti. §

A bűncselekmény elkövetője

A törvény meghatározza, hogy e fordulat esetén a bűncselekmény elkövetője csak az lehet, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen. §

A gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosultak körét jogszabály vagy szerződés - például társasági szerződés, alapszabály -, de akár bírósági vagy hatósági határozat is meghatározhatja. Általában a gazdálkodó szervezet magasabb beosztású alkalmazottai vagy vezetője, de a csőd- vagy felszámolási eljárás beindulását követően ilyennek minősül a vagyonfelügyelő, a felszámoló vagy a végelszámoló. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény kezeli azt a helyzetet, amikor a felszámolás elrendelését követően jogilag ugyan megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott jogai és a vagyonnal való rendelkezésre kizárólag a felszámoló jogosult, de ennek ellenére a vagyontárgyak feletti tényleges rendelkezésre - ha nem vette fel a kapcsolatot a felszámolóval, vagy a tulajdonos, vezető tisztségviselő a kapcsolatfelvételt megelőzően rendelkezett a vagyontárggyal - mégis reális lehetősége van és él is ezzel. Erre tekintettel tartalmazza a törvény azt az esetet, amikor a vagyonnal jogszerűen már nem rendelkezhet a tulajdonos cégképviselő, de erre lehetősége van.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el §, és az elkövető tudatának át kell fognia a bűncselekmény valamennyi lényeges elemét, így a fizetésképtelenség állapotát, a tartozások fennálltát, s azt, hogy magatartása a hitelezőkre nézve milyen hátrányos következményekkel jár.

A gazdálkodó szervezet meghatározása

Gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerinti gazdálkodó szervezeten kívül az a szervezet is, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a polgári perrendtartás szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. § Így gazdálkodó szervezet tehát az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó; valamint a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület és az alapítvány. §

Súlyosabban minősülő esetek

Súlyosabban büntetendő, ha a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős, tehát meghaladja az 500 millió forintot. §, §

A fizetésképtelenség és annak fenyegető helyzete

A fizetésképtelenség, illetve a fizetésképtelenség fenyegető helyzete a csődbűncselekmény elkövetésének feltétele. A törvény a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet megfogalmazásával gyakorlatilag a vétkes gazdálkodás keretében már a csődhelyzet alapját képező fizetésképtelenség bekövetkezését megelőzően is büntetni rendeli a hitelezők kielégítésének fedezetéül szolgáló vagyon jogellenes elvonását. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet fogalmát a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 33/A. § (1) bekezdése határozza meg, amely szerint a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. §

Ez az új gazdasági jogintézmény gyakorlatilag csak büntetőjogi védelemmel képes betölteni gazdasági funkcióját.

A Cstv. megfogalmazása egyértelművé teszi, hogy bár a gazdálkodó szervezet működése a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően is jogszerű, azonban a gazdasági társaság vezetői a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Harmadik Könyvében foglalt kötelezettségeiket vétkesen megszegik, és ezzel a hitelező kielégítésére szolgáló vagyont csökkentik.

A Ptk. alapján ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. § Ez a jogellenes továbbműködés felelősségi alakzatának a lényege, amely megteremti a gazdálkodó szervezet vezetőinek a hitelezőkkel szembeni közvetlen, magánvagyonukra is kiterjedő polgári jogi felelősségét arra az esetre, ha a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkezését követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége, illetve a környezeti terhek rendezésének kötelezettsége alapján látták el, és ezáltal a társaság vagyona csökkent.

A csődbűncselekmény ezen esetében épp a törvényben meghatározott elkövetési magatartások idézik elő az adós fizetésképtelenségét - vagy annak látszatát -, ezért ezeket a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás elrendelése előtt kell megvalósítani. E magatartások utóbb azáltal válnak büntethetővé, hogy az adott eljárásokat megindítják. A megindítás időpontjának meghatározásakor csődeljárás esetén az adós kérelmének bírósághoz történő megérkezése, felszámolási eljárás esetében pedig az illetékes törvényszékhez való beérkezési időpontja az irányadó.

Bár a törvény nem teszi feltétellé, csalárd bukás esetén az elkövető általában kívánja magatartásának eredményét, vagyis azt, hogy fizetésképtelenné váljon, vagy legalább annak látszatát keltse, és meneküljön hitelezői igényeinek kielégítése elől.

A hitelező jogtalan előnyben részesítése

A korábban önálló bűncselekményként szereplő hitelező jogtalan előnyben részesítése a csődbűncselekmény önálló alapesetévé vált, amely ugyanúgy a vagyon védelmén keresztül védi a hitelezők érdekeit. § Az követi el, aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti. Gyakorlatilag a csődbűncselekmények legenyhébb alakzata, mert azon túlmenően, hogy nem jár vagyonvesztéssel, nem is sérti az összes hitelező érdekét.

A bűncselekmény elkövetésének nem feltétele az elkövető részéről a fizetésképtelenség tudata. Ugyanakkor viszont a bűncselekmény csak a felszámolás elrendelését követően valósulhat meg.

A Cstv.-ben meghatározott kielégítési sorrend kötelező szabályai ugyanis csak a felszámolási eljárás megindítását követően érvényesülhetnek. §

A bűncselekmény befejezetté válása

A bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha a magatartásokkal okozati összefüggésben a felszámolás eredménye részben vagy egészben meghiúsul, így ha a pontos adatok hiányában nincs lehetőség a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzete meghatározására, és ezáltal a gazdálkodó szervezet kötelezettségei teljesítésére, akár a hitelezők csak bizonyos körének vonatkozásában.

A bűncselekmény a hitelező jogtalan előnyben részesítése során befejezetté válik a kötelező sorrend megsértésével függetlenül attól, hogy ahhoz bármilyen következmény, hátrány társult-e vagy sem.

A bűncselekmény csak a felszámolás elrendelését követően valósítható meg. Erre a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napjától kerülhet sor. §

A törvény értelmében a büntetőjogi felelősségre vonás feltétele a felszámolási eljárás megindítása. §

A bűncselekmény elkövetője

A törvény értelmében a bűncselekmény elkövetője csak az lehet, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen. § Ez a felszámolás kezdő időpontjától főszabály szerint a felszámoló, de a gazdálkodó szervezet azon képviselője vagy vezetője is lehet, aki a vonatkozó jogszabályok értelmében adatszolgáltatásra köteles, vagy lehetősége volt a vagyonnal való rendelkezésre.

A bűncselekmény csak szándékosan § valósítható meg. A bűncselekmény rendbeliségét nem a hitelezők, hanem a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek száma határozza meg.