Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználók!

A Hibrid kézbesítési és konverziós rendszerben Hivatali Kapuról történő küldeményletöltés rendszerkarbantartás miatt 2019.07.22 05:00 és 18:00 óra között szünetel.

A karbantartás a küldemények előállítási határidejét nem veszélyezteti, a Hivatali Kapura beérkezett küldemények a karbantartás után kerülnek letöltésre, ennek eredményeként a befogadási igazolások később kerülnek kiállításra.

A karbantartás az Igénybevevők részéről nem igényel semmilyen módosítást a beküldésben.

Üdvözlettel:

Magyar Posta Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Gazdasági bűncselekmények

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. szeptember 20.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A gazdasági büntetőjog rendeltetése a piacgazdaság védelme. Valamennyi gazdasági bűncselekmény általános jogi tárgya a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. Ilyenek például: a számvitel rendjének megsértése, a csődbűncselekmény, tartozás fedezetének elvonása, a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, pénzmosás és adócsalás.

Cikk:

Fogyasztóvédelem a büntetőjogban

Rossz minőségű termék forgalomba hozatala
Megfelelőség hamis tanúsítása
A fogyasztó megtévesztése
Versenytárs utánzása

A fogyasztók védelme alapvetően nem a büntetőjog, hanem a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény feladata. §

Ezen túlmenően számos olyan törvény van hatályban, amely ugyancsak a fogyasztók érdekeit védi. Ilyen a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény, valamint számos olyan kormányrendelet, amely a kereskedelmi tevékenységekről, azok gyakorlásáról, utazás-szervezésről, üzletek működtetéséről stb. szól. §, §, §, §

A fogyasztóvédelmi hatóságként a következők járnak el:

  1. a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala,
  2. a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala,
  3. a Pest Megyei Kormányhivatal, valamint
  4. a fogyasztóvédelemért felelős miniszter. §, §

Ugyanakkor a fogyasztók nem maradnak büntetőjogi védelem nélkül sem, ugyanis a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XLII. Fejezetében szabályozott, a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények körében több olyan bűncselekmény is nevesítve van, amely a fogyasztók érdekeinek védelmét hivatott ellátni. §

Rossz minőségű termék forgalomba hozatala

Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként forgalomba hoz, bűntettet követ el. §

A bűncselekmény elkövetési tárgya a rossz minőségű termék.

A termék fogalmát a Btk. a fejezet végén értelmező rendelkezésben határozza meg, amely szerint a XLII. Fejezet alkalmazásában terméknek minősül minden birtokba vehető, forgalomképes ingó dolog és a dolog módjára hasznosítható természeti erők. §

A termék akkor rossz minőségű, ha az nem felel meg a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt biztonságossági vagy minőségi követelményeknek. Ha nincs az adott termékre vonatkozó ilyen előírás, azt akkor kell rossz minőségűnek tekinteni, ha rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent. §

A rossz minőségű termék forgalomba hozatalának kiemelkedő társadalomra veszélyessége, illetve tárgyi súlya indokolja, hogy a törvény a bűncselekmény gondatlan § elkövetését is büntetni rendeli, sőt büntetéssel fenyegeti a rossz minőségű termék forgalomba hozatalára irányuló előkészületi § magatartást is. § A bűncselekmény gondatlan elkövetőjének büntethetősége megszűnik, ha az elkövető mindent megtesz azért, hogy a rossz minőségű termék a birtokába visszakerüljön, mihelyt tudomást szerez annak rossz minőségéről. § Ezt a büntethetőséget megszüntető okot a Btk. vezette be.

A rossz minőségű termék forgalomba hozatala súlyosabban büntetendő, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű rossz minőségű termékre, bűnszövetségben § vagy üzletszerűen § követik el. §

Jelentős az érték, ha az ötmillió forintot meghaladja. § A jelentős érték meghatározása következtében a bűncselekmény szempontjából a mennyiség vizsgálata már szükségtelen, ugyanis egyetlen áru esetében is megállapítható a bűncselekmény. Ha viszont az áru értéke sem külön-külön, sem összességében az ötmillió forintot nem éri el, illetve nem haladja meg, a jelentős mennyiség meghatározása az adott konkrét termék esetében dönthető el, általában rendkívül nagy darabszámú termék esetében állapítható meg.

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. §

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. §

Megfelelőség hamis tanúsítása

E bűntett elkövetéséért felel az, aki a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt megfelelőségtanúsítási kötelezettség esetén kiállítandó megfelelőségi tanúsítványban, illetve megfelelőségi nyilatkozatban vagy megfelelőségi jelölés használatával jelentős mennyiségű vagy értékű termék megfelelőségéről valótlan adatot tanúsít. §

A tényállás tartalmát azok a jogszabályok töltik ki, amelyek meghatározott termékekre megfelelőségértékelési kötelezettséget írnak elő. Az ilyen kötelezettség megsértése vonja maga után a tényállásban meghatározott szankciót. A bűncselekmény elkövetési tárgya tehát a megfelelőségi tanúsítvány, nyilatkozat vagy jelölés.

A vásárlókat a termék jellegétől és tulajdonságaitól függően írásban, magyar nyelven és közérthetően tájékoztatni kell a termék használatáról, kezelésének módjáról és annak legfontosabb minőségi jellemzőiről. E bűncselekmény szempontjából azonban csak azok az adatok részesülnek büntetőjogi védelemben, amelyek a termék megfelelősége szempontjából megkülönböztetett jelentőséggel bírnak.

A megfelelőség tanúsítása történhet a terméken feltüntetett felismerhető és megkülönböztetésre alkalmas megfelelőségi jelölésnek a terméken vagy annak csomagolásán történő elhelyezésével. Amennyiben lehetőség van rá, a terméken vagy a csomagoláson feltüntetett árucímkével is tanúsítható az adott termék megfelelősége. A vásárlási tájékoztatón belföldi áru esetében a gyártót, import esetében pedig az importálót is fel kell tüntetni (lásd: a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény §).

Az a termék, amelyet az előírt, illetve a szükséges vásárlási tájékoztatóval nem láttak el, forgalomba nem hozható. Azon termékek jegyzékét, amelyek vásárlási tájékoztató nélkül nem hozhatók forgalomba és amelyek estében vásárlási tájékoztató adása kötelező, közleményben teszik közzé.

A magatartás akkor tényállásszerű, ha jelentős mennyiségű vagy értékű termék megfelelőségét tanúsítják valótlanul. A jelentős mennyiséggel és értékkel kapcsolatban a rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűncselekményénél írottak irányadóak e bűncselekmény esetén is.

Súlyosabban büntetendő az elkövető, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. § E minősítő körülményekkel kapcsolatban is irányadók a rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűncselekményénél írottak.

A törvény a bűncselekmény gondatlan § elkövetését is büntetni rendeli. §

A bűncselekményt bárki elkövetheti, akinek a minőség tanúsítása a feladatkörébe tartozik, ez lehet az áru termelője, importálója, forgalmazója, jogi személy és természetes személy egyaránt.

A fogyasztó megtévesztése

A Btk. a fogyasztó megtévesztése bűncselekmény tényállását új alapesettel bővítette. Így megvalósítja e bűncselekményt, aki szervezett termékbemutatón különleges árkedvezmény vagy árelőny meglétéről, vagy nyerési esélyről megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad. § A tényálláshoz tartozó értelmező rendelkezés szerint a szervezett termékbemutató a termék forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység. § A jogalkotó az új alapeset bevezetésével az olyan zártkörű termékbemutatók elterjedtségére kívánt reagálni, amelyek bizonyos kiszolgáltatott fogyasztói csoportokat (pl. időseket) céloznak meg és tisztességtelen eszközökkel veszik rá őket az adott termék megvásárlására.

A főbb elemeiben a korábban hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény által is büntetni rendelt másik alapesete a fogyasztó megtévesztése bűncselekményének, amikor valaki az áru értékesítése érdekében nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős mennyiségű, illetve értékű áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, vagy megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad. §

A bűncselekmény elkövetési tárgya az áru, amely a Btk. vonatkozó fejezetéhez tartozó értelmező rendelkezés szerint magában foglalja a termékeket, az ingatlanokat, a szolgáltatásokat és a vagyoni értékű jogokat is. §

A tényállás szempontjából az áru lényeges tulajdonságának minősül az áru összetétele, műszaki jellemzői és az árunak az adott célra való alkalmassága; az áru eredete, származási helye; továbbá az áru tesztelése, ellenőrzöttsége vagy annak eredménye. §

E tulajdonságokra vonatkozóan történik a valótlan tény állítása, vagy a valós tény megtévesztésre alkalmas módon történő közlése vagy megtévesztésre alkalmas árujelzővel ellátása, vagy a megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adása.

Ugyanígy minősül annak elhallgatása is, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, illetve annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény részletesen meghatározza azokat a megtévesztő magatartásokat, amelyek megtéveszthetik a fogyasztókat, és olyan ügyleti döntés meghozatalára késztetik, amelyet egyébként nem tettek volna meg. §

A bűncselekmény a tényállítással, illetve a tájékoztatással akkor befejezett, ha mindezek a nagy nyilvánosság előtt, vagy jelentős mennyiségű, illetve értékű áru vonatkozásában eljutnak a címzetthez, a fogyasztóhoz és megtévesztésre alkalmasak. A jelentős mennyiséggel és értékkel kapcsolatban a rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűncselekményénél írottak irányadóak ebben az esetben is.

Az elkövető cselekménye súlyosabban minősül, ha a második alapeset elkövetési magatartásait az áru egészségre vagy környezetre gyakorolt hatásával, veszélyességével, kockázataival vagy biztonságosságával kapcsolatos jellemzőivel összefüggésben követi el. §

A fogyasztó megtévesztése mellett egyéb feltételek fennállása esetén a megfelelőség hamis tanúsítása §, vagy adott esetben a versenytárs utánzása § is megállapítható.

Versenytárs utánzása

Aki a versenytárs hozzájárulása nélkül árut olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs vagy annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, vagy forgalomba hoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el. §

A bűncselekmény elkövetési tárgya ez esetben is az áru, amelynek fogalma megegyezik a fogyasztó megtévesztése bűncselekményénél írottakkal.

Az elkövető szigorúbban büntetendő, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű utánzott árura követi el. § A jelentős mennyiséggel és értékkel kapcsolatban a rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűncselekményénél írottak irányadóak ebben az esetben is.