Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Ezúton tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben (a továbbiakban: OGYÉI) 2018. október 19. napon 14.00 órától 2018. október 20. napon 14.00 óráig az elektronikus ügyintézés az informatikai rendszerek karbantartása miatt szünetel.
Ezen időtartam alatt - bár az OGYÉI Hivatali Kapujára, valamint az iratanyagok beküldéséhez gyakorta használt CESP felületre - beküldhetők a beadványok, azok érkeztetése (átvételi elismervények visszaküldése), feldolgozása - a belső rendszerek leállása miatt -, csak az újraindulást követően, legkésőbb 2018. október 20-án 14 órától történik meg.

Megértésüket köszönjük.

MORZSÁK

TARTALOM:Gazdasági bűncselekmények

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. szeptember 20.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A gazdasági büntetőjog rendeltetése a piacgazdaság védelme. Valamennyi gazdasági bűncselekmény általános jogi tárgya a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. Ilyenek például: a számvitel rendjének megsértése, a csődbűncselekmény, tartozás fedezetének elvonása, a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, pénzmosás és adócsalás.

Cikk:

Pénzmosás

A bűncselekmény elkövetési tárgya
Az elkövetési magatartás
Gondatlan alakzat
A bűncselekmény elkövetője
A súlyosabban minősülő esetek
Büntethetőségi akadály
Elhatárolás
Pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása
Azonosítási és bejelentési kötelezettség
A pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozók köre
A bűncselekmény elkövetője

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) az eddigiek helyett - amikor a gazdasági bűncselekmények között szerepeltek az alábbi tényállások - önálló fejezetben szabályozza a pénzmosás és a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása elnevezésű bűncselekményi tényállásokat. §

Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó

  1. dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy
    • az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy
    • a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott büntetőeljárást meghiúsítsa, vagy
  2. dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog található, eltitkolja, vagy elleplezi,

pénzmosást követ el. §

Pénzmosásért felel az is, aki a más által elkövetett, büntetendő cselekményből származó dolgot

  1. magának vagy harmadik személynek megszerzi, vagy
  2. megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy ellenértékén más anyagi javakat szerez.

Ebben az esetben a cselekmény csak akkor büntetendő, ha az elkövető az elkövetés időpontjában a dolog eredetével tisztában volt. §

Ugyancsak pénzmosásért felel az, aki bűncselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából

  1. gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, vagy
  2. a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. §

A bűncselekmény elkövetési tárgya

A bűncselekmény elkövetési tárgya a büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolog. Az első két alakzat esetén a más által elkövetett bűncselekményből származó dologra követhető el a pénzmosás, míg a harmadik alakzat esetén a saját maga által elkövetett bűncselekményből származó dologgal összefüggésben végzi az elkövető a pénzmosást.

A dolog a birtokba vehető testi tárgy mellett a Btk. ezen rendelkezésekhez fűzött értelmező rendelkezése alapján dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja §, feltéve, hogy ez a dolog az alapbűncselekmény elkövetésével kerül az elkövető birtokába - például ellopja § vagy elsikkasztja § a pénzt -, vagy annak helyébe lép, például az ellopott vagy kicsalt tárgyak értékesítéséből származó pénz.

Az elkövetési magatartás

A bűncselekmény elkövetési magatartása az első alakzat esetén a dolog bármilyen módon történő felhasználása - például vállalkozásba, ingatlanforgalmazásba, építkezésekbe fektetése, értékesítése -, vagy azzal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankművelet - például hitelügyletek - végzése. Az elkövetési magatartások célja a dolog eredetének eltitkolása vagy leplezése, illetve általában a további vagyongyarapodás biztosítása. Szintén értékelendő célzat lehet a más által elkövetett büntetendő cselekmény miatt az elkövetővel szemben folytatott büntetőeljárás meghiúsítása.

A második alakzat esetében a büntetendő magatartás az, amikor a bűncselekményből származó dolgot az elkövető magának vagy harmadik személynek megszerzi, magának vagy másnak megőrzi, kezeli, netán használja vagy felhasználja, illetve annak ellenértékén más anyagi javakat szerez, feltéve, hogy az elkövetési magatartások tanúsításakor ismerte a dolog eredetét. Ha ez utóbbi feltétel nem áll fenn akár a dologgal rendelkező személy gondatlansága § folytán a büntetőjogi felelősségre vonás kizárt.

A saját bűncselekményből származó dolog gazdasági tevékenység gyakorlása során történő felhasználása, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység végzése, illetőleg pénzügyi szolgáltatás igénybevétele abban az esetben büntetendő, ha az a dolog eredetének leplezése, eltitkolása céljából történik.

A törvény értelmében az a személy is büntetendő, aki a pénzmosás elkövetésében megállapodik. §

Gondatlan alakzat

Bizonyos esetekben szintén pénzmosásért felel az, aki gondatlanságból nem tud arról, hogy bűnös eredetű dolgot használ egyébként szabályos és jogszerű tevékenysége során. Ez akkor minősül bűncselekménynek, ha a dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során használják fel vagy azzal pénzügyi tevékenységet végeznek, vagy pénzügyi szolgáltatást vesznek igénybe. §

Pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni. §

A bűncselekmény elkövetője

A bűncselekmény megállapíthatóságának feltétele egy alapbűncselekmény elkövetése, függetlenül attól, hogy annak elkövetője büntethető-e vagy sem. Befejezetté válásához elegendő az elkövetési magatartások tanúsítása. A pénzmosás elkövetője főszabály szerint csak más személy lehet, aki nem azonos az alapbűncselekmény elkövetőjével. A harmadik alakzat esetében ugyanakkor az alapbűncselekmény és a pénzmosás elkövetője ugyanaz a személy.

A bűncselekmény az első és a harmadik alakzat esetén csak célzatosan valósítható meg, ahol az elkövető célja a dolog eredetének leplezése, eltitkolása. A második alakzat esetén elegendő a dolog eredetének ismerete, így az eshetőleges szándék is elegendő a bűnösség megállapításához. A második alakzathoz hasonló elkövetési magatartás, amely külön szakaszban kap helyet, célzat nélküli, gondatlan elkövetés esetén is büntetést von maga után.

A súlyosabban minősülő esetek

A bűncselekmény részben az elkövetés körülményeire, részben a társadalomban speciális pozíciót betöltő személyekhez köthető fokozottabb felelősségvállalásra alapulva minősül súlyosabban.

A pénzmosás első három alakzata súlyosabban büntetendő, ha

  1. üzletszerűen,
  2. különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,
  3. meghatározott szervezetek (így pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság) tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,
  4. hivatalos személyként, vagy
  5. ügyvédként

követik el. §

A gondatlan alakzatnak is vannak súlyosabban minősülő esetei, így ha azt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre, vagy a fentebb említett kiemelt szervezetek tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, vagy ha hivatalos személyként § követik el. §

Üzletszerűen követi el a cselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló cselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. § Különösen nagy vagy azt meghaladó érték ötvenmillió forint felett állapítható meg. §

Büntethetőségi akadály

A Btk. alapján már csak a pénzmosás gondatlan alakzata esetében jelent büntethetőségi akadályt, ha az elkövető a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. § E rendelkezés magyarázata abban rejlik, hogy a pénzmosás leleplezésével egyben a még többnyire fel nem derített alapbűncselekmény is ismertté válik, s a módszerek megismerésével újabb bűncselekmények elkövetése is megelőzhető.

Elhatárolás

A pénzmosás speciális tényállás a bűnpártoláshoz képest, így ha az alapbűncselekmény elkövetőjétől különböző személy előzetes megállapodás nélkül működik közre a bűncselekményből származó előny biztosításában, egyéb törvényi feltételek fennállta esetén pénzmosásért felel. §

Pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása

Bűncselekményt valósít meg, aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget. §

Azonosítási és bejelentési kötelezettség

A tényállásban említett törvény szerint a szolgáltató az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő azonosítását elvégezni. §

Az üzleti kapcsolat létesítésekori elvégzésen kívül a következő esetekben is el kell végezni az ügyfél-átvilágítást:

  1. a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;
  2. árukereskedő esetében a kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor;
  3. háromszázezer forintot meghaladó összegű, az Európai Parlament és Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/847 rendelete 3. cikk 9. pontjában meghatározott pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor;
  4. a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező tekintetében a távszerencsejátéknak nem minősülő, nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű nyeremény kifizetés, a távszerencsejátéknak nem minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű játékosi egyenlegről történő kifizetés teljesítésekor;
  5. pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az előbbiekben meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;
  6. ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. §

A Kormány a Központi Irányítás szervezetén belül működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodát jelöli ki

  1. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóság,
  2. az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzügyi és vagyoni és pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv

részére meghatározott feladatok ellátására. §

A pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozók köre

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény hatálya kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező

  1. hitelintézetre;
  2. pénzügyi szolgáltatóra;
  3. foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményre;
  4. önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra;
  5. nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőre;
  6. ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre;
  7. könyvvizsgálói tevékenységet végzőre;
  8. könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőre;
  9. játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre;
  10. nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre;
  11. árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
  12. ügyvédre, közjegyzőre és
  13. bizalmi vagyonkezelőre (a továbbiakban együtt: szolgáltató).
  14. A törvény hatálya a következőkre is kiterjed:
  15. a szolgáltató ügyfele, vagy annak rendelkezésre jogosultja, képviselője, meghatalmazottja;
  16. a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja. §

Nem tartozik a törvény hatálya alá

  1. a szolgáltatónak a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a munkáltató által a munkavállalójának adómentesen vagy kedvezményes adózás mellett juttatható támogatáshoz kapcsolódó tevékenysége, ha a támogatásként kapott pénzösszeget kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott áruk vagy szolgáltatások korlátozott körére lehet felhasználni,
  2. a pénzügyi szolgáltatónak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott hitelreferencia szolgáltatása, valamint fizetési rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenysége. §

A bűncselekmény elkövetője

A bűncselekmény elkövetője csak a bejelentés megtételére köteles személy lehet. § Ha azonban egyben megvalósította a pénzmosást § is, e cselekményért nem felelhet.

A bűncselekmény csak szándékosan § követhető el.

A bejelentési kötelezettség teljesítése esetén az arra kötelezett nem büntethető például banktitok, értékpapírtitok vagy üzleti titok megsértéséért.