Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Gazdasági bűncselekmények

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. szeptember 20.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A gazdasági büntetőjog rendeltetése a piacgazdaság védelme. Valamennyi gazdasági bűncselekmény általános jogi tárgya a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. Ilyenek például: a számvitel rendjének megsértése, a csődbűncselekmény, tartozás fedezetének elvonása, a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, pénzmosás és adócsalás.

Cikk:

Számvitel rendjének megsértése

Az elkövetési magatartás
A bizonylatolási és nyilvántartási kötelezettség
A beszámolókészítési kötelezettség
A könyvvezetési kötelezettség
A bűncselekmény befejezetté válása
A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba
A bűncselekmény elkövetője
A súlyosabban minősülő esetek

Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel

  1. a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy
  2. az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja,

elköveti a bűncselekményt.

Szintén elköveti a bűncselekményt az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja. §

A bűncselekmény védett jogi tárgya a gazdasági élet biztonsága, a piaci szereplők információjutáshoz való joga a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére vonatkozóan, és a számviteli előírások törvényes rendje.

Az elkövetési magatartás

A bűncselekmény kerettényállás, az elkövetési magatartások pontos tartalmát a számviteli törvény, illetve a felhatalmazásán alapuló más jogszabályok, például az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 13.) Korm. rendelet, vagy a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet határozzák meg. Ezekben fogalmazta meg pontosan a jogalkotó a beszámolókészítés, a könyvvezetés, illetve a bizonylati rend konkrét szabályait.

Közös alapelvként jelenik meg e forrásokban, hogy a kötelezettségek teljesítése során feltételezni kell: a gazdálkodó szervezet a jövőben is fenn tudja tartani működését, nem várható annak beszüntetése vagy jelentős mértékű csökkenése (vállalkozás folytatásának elve). § A tartalmat érintően a teljesség §, a valódiság §, az összemérés § és az óvatosság § elvei irányadók, melyeket kiegészítenek olyan alapelvek, mint az időbeli elhatárolás elve. § A kötelezettségek teljesítésekor a formai szempontokat is figyelembe kell venni (például világosság, következetesség, folytonosság §).

Fontos követelmény, hogy a különféle elkövetési magatartásokban foglalt kötelezettségek összefüggő rendszert alkossanak, így különösen, hogy a nyilvántartások és a bizonylatok adatai között olyan összhang legyen, mely az egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét biztosítja.

A bizonylatolási és nyilvántartási kötelezettség

A gazdálkodó szervezetek gazdasági helyzetének meghatározó eleme eszközeik milyensége, illetve azok forrásainak állománya vagy összetétele. Ezért minden e kört érintő gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, melynek adatait a könyvviteli nyilvántartásokban is rögzíteni kell. §

A bizonylatnak a jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően és hiánytalanul kell tartalmaznia. §

Egyéni vállalkozók esetén az elkövetési magatartás a jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettség megszegése. § E kötelezettségek pontos tartalmát nem a számviteli törvény - illetve az ennek felhatalmazásán alapuló más jogszabályok -, hanem az egyes adónemeket szabályozó törvények - például a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, illetve az egyes vállalkozói tevékenységekre vonatkozó jogszabályok, például az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény - írják elő.

A nyilvántartási kötelezettség az irányadó jogszabályokban meghatározott olyan adatok vezetésének kötelezettsége, mint például a naplófőkönyv vagy a beruházási és felújítási költségekre vonatkozó nyilvántartások. A naplófőkönyvben - azaz a pénztárkönyvben - szigorú rend szerint, tehát időrendben, naponkénti bontásban, dátummal, sorszámmal és a mellékelt okmányok alapján kell a bevételeket és kiadásokat bejegyezni és összesíteni. § Ha ehhez az elkövető hamis okiratot használ fel, hamis magánokirat felhasználásért is felel. §

A beszámolókészítési kötelezettség

A gazdálkodó szervezetek az üzleti év könyveinek zárását követően kötelesek beszámolót készíteni. A beszámolókészítési kötelezettség célja, hogy információhoz juthassunk az adott gazdálkodó szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A megbízhatóság érdekében a beszámolót írásba kell foglalni, könyvvezetéssel kell alátámasztani, magyar nyelven, és az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától függően meghatározott formában - például éves, konszolidált éves beszámoló stb. - kell elkészíteni. §, §, §, §, §, § A beszámoló általában a mérlegből, az eredmény-kimutatásból és a kiegészítő mellékletből áll. §, §, §, § Bár nem része az éves beszámolónak, de azzal egyidejűleg a gazdálkodó szervezetnek üzleti jelentést is kell csatolnia. §, § E törvényi előírásoktól a gazdálkodó szervezet kivételesen eltérhet, feltéve, hogy az előírások betartásával kevésbé megbízható és valós összkép adódna a vállalkozásról.

A könyvvezetési kötelezettség

A gazdálkodó szervezeteknek minden olyan eseményről folyamatos nyilvántartást kell vezetniük, amely tevékenységük során fordul elő és kihat vagyoni, pénzügyi vagy jövedelmi helyzetükre. Az év során a nyilvántartást a kettős könyvvitel szabályai szerint kell vezetni, és minden üzleti év végével le kell zárni. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) alapján a könyvvizsgálati kötelezettségek megsértése mint tényállási elem már nem szerepel a tényállásban.

A bűncselekmény befejezetté válása

A bűncselekmény az elkövetési magatartások tanúsításán túl csak az ott meghatározott eredmény bekövetkeztével válik befejezetté, azaz, ha a kötelezettségek elmulasztása a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.

Mind az áttekintés, mind az ellenőrzés az adott gazdálkodó szervezet helyzetére vagy meghatározott jellemzőire - például fizető- vagy hitelképességére - irányuló információszerzés. Az áttekintés joga szélesebb kört érint - például üzleti partnerek -, míg az ellenőrzésre csak a felhatalmazott szervek - például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - jogosultak törvényi keretek között (meghatározott cél és idő). §

Az áttekintés és az ellenőrzés akkor hiúsul meg az elkövetési magatartások eredményeként, ha a gazdálkodás egésze vagy meghatározó része vonatkozásában a vagyoni helyzet áttekintése, illetve ellenőrzése végleg ellehetetlenül. Fontos feltétel, hogy az elkövetési magatartással okozati összefüggésben következzék be a vagyoni helyzet áttekintésének vagy ellenőrzésének meghiúsulása, és ne az ellenőrzést végző személy szakmai felkészültségének a függvénye legyen.

A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba

Az üzleti év - amelyről a beszámoló készül - általában megegyezik a naptári évvel. § Ezen időszakra vonatkozó, a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba a saját tőke értékét lényegesen megváltoztatja. A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. §

A Btk. újítása, hogy maga határozza meg, hogy mit kell lényeges hibának tekinteni. Így ennek minősül, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg húsz százalékát is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot. §

A bűncselekmény elkövetője

A bűncselekmény elkövetője a számviteli törvény és a felhatalmazásán alapuló jogszabályok hatálya alá tartozó gazdálkodó - például a vállalkozó vagy az államháztartás szervezetei - keretében a kötelezettségszegést megvalósító természetes személy vagy személyek. Bár a számviteli törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozókra, azokat a Btk. kiterjesztőleg e bűncselekmény elkövetői körébe vonta.

A bűncselekmény csak szándékosan § követhető el, és az elkövető tudatának minden lényeges elemet át kell fognia. A Btk. megszüntette a korábban bizonyos fordulatok gondatlan elkövetésének a büntetését.

A súlyosabban minősülő esetek

Aki a cselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság körében követi el, minden esetben fokozott felelősséggel tartozik. § A Btk. a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokat is e körbe vonta.