Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tájékoztatás a rendőrségi elektronikus ügyintézésben tervezett üzemszünetről

A Rendőrség által működtetett elektronikus információs rendszert érintően 2019. 06. 22-én (szombat) 09:00 óra és 2019. 06. 24. (hétfő) 08:00 óra között karbantartást végeznek, mely idő alatt a rendőrségi elektronikus ügyintézés korlátozottan lesz elérhető. Az ügyfelek részére változatlanul elérhető lesz a Rendőrség hivatalos internetes honlapja, illetve az inNOVA Portál és az azokon biztosított kapcsolattartási lehetőségek, így a központi és Rendőrség által biztosított ügyintézési szolgáltatások igénybevételével biztosított elektronikus ügyindítási lehetőségek, az elektronikus küldemények Rendőrség oldali feldolgozása az érintett időszakot követően kezdődik meg.

ORFK

 

MORZSÁK

TARTALOM:A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények

Létrehozva: 2010. március 23.
Módosítás: 2016. szeptember 2.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Napjainkban a házasság, a család és az ifjúság társadalmi szerepe jelentős igény támaszt a jogi eszközök hatékony és gyors alkalmazására a családi viszonyokban. Védelemben kell részesíteni a nemi kapcsolatoknak a társadalomban elfogadott rendjét is, az ifjúság helyes fejlődését, büntetni az erőszakot.

Cikk:

Szexuális erőszak

Szexuális erőszak
A bűncselekmény sértettje
A bűncselekmény elkövetési magatartása
A bűncselekmény elkövetési magatartása - a szexuális cselekmény végzése
Az akaratot megtörő erőszak
A sértett komoly ellenállása
A fenyegetés fogalma
A védekezésre és akaratnyilvánításra képtelen állapot kihasználása
A bűncselekmény elkövetője
Az elkövető bűnössége
Minősítő körülmény: a sértett életkora
Minősítő körülmény: az elkövető és a sértett speciális viszonya
Minősítő körülmény: a többes elkövetés
A minősítő körülmények együttes előfordulása
Magánindítvány

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 2013. július 1-jétől számos változást hozott a korábban a nemi erkölcs elleni bűncselekmények körébe tartozó bűncselekmények szabályozásával kapcsolatban. Ezeknek a büntetendő cselekményeknek az összefoglaló elnevezése a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények lett. § A fejezet címének megváltozása a jogalkotó szándéka szerint a korábbinál jobban kifejezi a fejezetben foglalt tényállások által védett jogi tárgyakat, hiszen ezen bűncselekmények esetében nem a nemi erkölcs védelme az elsődleges és egyetlen védett jogi tárgy, hanem a nemi integritás, a nemi önrendelkezés, a nemi szabadság védelme is.

A Btk. a korábban az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak (ami a fajtalanságnak nevezett cselekmények erőszakkal történő véghezvitelét jelentette) tényállásait összevonta, tekintettel arra, hogy ezen cselekmények elkövetési módjai teljesen megegyeztek. Így a Btk.-ban megszűnt a korábban a közösülés és a fajtalanság fogalmai által jelzett megkülönböztetés és ezen magatartások némileg módosulva a szexuális cselekmény fogalma alatt lettek összevonva.

Végül kiemelendő, hogy a Btk.-ban új tényállásként szerepel a szexuális kényszerítés bűncselekménye. § Korábban ugyanis a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény csak az erőszakkal vagy a kvalifikált (azaz az élet, testi épség ellen irányuló) fenyegetéssel történő közösülést, fajtalanságot rendelte büntetni. Ha a fenyegetés nem ezekre irányult, akkor a bírói gyakorlat csak a sokkal enyhébben büntetendő kényszerítés bűncselekményét tudta megállapítani. A jogalkotó - összhangban a nemzetközi és a hazai elvárásokkal is - ezen kívánt változtatni azzal, hogy az ún. nemi zsarolás körébe tartozó eseteket külön tényállásban, a kényszerítésnél súlyosabb büntetésekkel fenyegetve rendelte büntetni. A szexuális cselekmény végzésére vagy annak eltűrésére való kényszerítés felölel minden olyan esetet is, amikor a sértett nem önként és szabadon adja a beleegyezését a szexuális cselekményhez, hanem valamilyen kényszer hatására. §

Szexuális erőszak

A szexuális erőszak bűncselekménye tehát a Btk. szabályozási rendszerében összefügg a szexuális kényszerítés tényállásával, arra épülve tartalmazza a túlnyomó részt korábban is büntetni rendelt cselekményeket.

Így szexuális erőszakot követ el az, aki a szexuális kényszerítést (azaz a szexuális cselekmény végzésére vagy annak eltűrésére való kényszerítést) erőszakkal §, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel § követi el, vagy más védekezésre, vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. §

A bűncselekmény védett jogi tárgya a nemi élet szabadsága, az állampolgárok szexuális életének befolyásmentessége, a szexuális élet szabad gyakorlásának alapvető joga.

A bűncselekmény sértettje

A bűncselekmény passzív alanya mind férfi, mind nő lehet. A cselekmény nem követel meg semmilyen életkori határt a sértett oldaláról, sem pedig azt, hogy biológiai-orvosi értelemben közösülésre képes legyen. Nincs jelentősége annak sem, hogy a sértett egyébként milyen életvitelt folytat - így prostituáltat is meg lehet erőszakolni -, mint ahogy annak sem, hogy milyen az elkövetőhöz fűződő viszonya, és korábban volt-e közöttük szexuális kapcsolat.

A bűncselekmény elkövetési magatartása

A bűncselekmény elkövetési magatartása két elemből, egy eszköz- és egy célcselekményből tevődik össze. Az elkövető célja a passzív alannyal való szexuális cselekmény végzése vagy ennek az eltűrésére történő kényszerítés, ennek érdekében alkalmazza az erőszak vagy fenyegetés tanúsításával megvalósuló kényszert.

A bűncselekmény elkövetési magatartása - a szexuális cselekmény végzése

A korábban hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény a nemi erkölcs elleni bűncselekmények kapcsán a közösülés és a fajtalanság elkövetési magatartásokat ismerte és szabályozta. A Btk. ezek helyett a fogalmak helyett a szexuális cselekmény megnevezést alkalmazza. Az értelmező rendelkezések között szereplő meghatározás szerint a szexuális cselekmény alatt érteni kell a közösülést és minden súlyosan szeméremsértő cselekményt, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul. § A Btk.-hoz fűzött indokolás alapján azt kell kiemelni, hogy bár a közösülés fogalmát a Btk. sem határozza meg a normaszöveg szintjén, azonban a töretlen bírói gyakorlat alapján a közösülés büntetőjogi szempontból különnemű személyek szexuális aktusa, amelyben a nemi szervek érintkezésének van döntő szerepe. Az indokolás alapján a Btk. egy semleges, modern kifejezést kívánt választani a közösülésen kívüli cselekmények megjelöléséhez.

A közösülés büntetőjogi értelemben eltér a biológiai megközelítéstől. A cselekmény ugyanis már a nemi szervek közösülési célzattal történő külső érintésével befejezetté válik. Nem feltétele tehát a férfi nemi szervnek a nő hüvelyébe történő behatolása, illetve az ejakuláció bekövetkezte. Ezért nincs jelentősége annak, hogy a passzív alany biológiai értelemben érett-e a közösülésre. Az egyéb súlyosan szeméremsértő cselekmények körébe beletartozik bármely olyan szexuális jellegű magatartás, amely nem tartozik a büntetőjogi értelemben vett közösülés alá, de célja a nemi vágy felkeltése, kielégítése. Bár szexuális indíttatású, de a feltételeknek mégsem felel meg, s így nem minősül e cselekménynek, ha valaki az utcán a sértett tiltakozása ellenére megfogja annak mellét, vagy csókot nyom az arcára.

Az akaratot megtörő erőszak

A kényszerítés kapcsán alkalmazott erőszak fizikai ráhatást jelent §, mely alkalmas a sértett komoly ellenállásának leküzdésére. Ez a gyakorlatban a sértett testének támadó jellegű érintésével valósul meg. Az erőszaknak akaratot bénítónak kell lennie, amely megteremti a szexuális erőszak végrehajtásának lehetőségét. Ha az elkövető közösülési célzattal közeledik ugyan a sértetthez, annak mellét fogdossa, azonban ellenállására felhagy a cselekménnyel, az általa kifejtett erőszak nem éri el a bűncselekményben meghatározott szintet.

A sértett komoly ellenállása

Fontos feltétel a sértett komoly ellenállása, ennek hiányában ugyanis a kényszerítés és maga a bűncselekmény sem áll fenn. Így ha a sértett arra hivatkozik, hogy megpróbált ugyan védekezni, de a szomszéd szobában lévő szüleit nem akarta megijeszteni, ezért nem kiabált és nem kért segítséget tőlük, ez a feltétel hiányzik. Ha azonban komoly ellenállása azért maradt el, mert nem volt a környéken segítség és kilátástalannak ítélte meg helyzetét, a bűncselekmény megvalósul.

A fenyegetés fogalma

A fenyegetés § pszichikai ráhatás, olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A hátrány a szexuális erőszak esetén a passzív alany élete vagy testi épsége ellen irányuló támadás kilátásba helyezése, melynek azonnali bekövetkeztétől a sértett joggal tarthat.

A kényszerítés egyéb formáival - így például a munkahely elvesztésével, rosszindulatú, hamis pletyka elindításával - való fenyegetőzés, függetlenül annak tényleges hatásától, nem tartozik e körbe, ezen elkövetések a szexuális kényszerítés § tényállása körében értékelhetőek. Az sem szexuális erőszak, ha az elkövető saját öngyilkosságának kilátásba helyezésével fenyegeti meg a sértettet.

Az erőszak és a fenyegetés fokát és hatását mindig a sértett életkorának, pszichés adottságainak, fizikai felépítésének, és az elkövetés körülményeinek figyelembevétele mellett kell megítélni. Egy gyermek esetében ugyanis enyhébb fokú erőszak alkalmazása is - egy pofon, a kisgyermek erőteljesebb megragadása, falhoz szorítása - elegendő lehet ellenállásának leküzdésére.

A védekezésre és akaratnyilvánításra képtelen állapot kihasználása

A szexuális erőszak akkor is megvalósul, ha az elkövető a sértett védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát használja fel szexuális cselekmény végzésére.

Akaratnyilvánításra képtelen állapot esetén hiányzik a passzív alany felismerési képessége, azaz nem észleli a cselekmény végrehajtását, vagy nem érti, nem fogja fel a magatartás jelentőségét. Ilyen lehet az öntudatlanul ittas, a kábítószer hatása alatt álló vagy mély álomban lévő személy csakúgy, mint a súlyosan értelmi fogyatékos sértett, aki nincs tisztában a cselekmény jelentőségével.

Védekezésre képtelen állapot § esetén fennáll a sértett felismerési képessége, azonban valamely külső oknál fogva nem képes a cselekmény elhárítására. Az akaratnak megfelelő cselekvés képességének hiánya eredhet valamely betegségből (például gipszben van) vagy a sértett helyzetéből (például súlyosan mozgáskorlátozott személy és nincs a közelben a lábprotézise).

A bűncselekmény elkövetője

A bűncselekmény elkövetője a közösülés esetében a sértettől különböző nemű személy kell, hogy legyen, más szexuális cselekmények esetében külön nemű vagy azonos nemű is lehet. Nem határoz meg a törvény egyéb feltételt, azonban az állandó jelleggel impotens férfi a bűncselekmény közösülés révén megvalósuló önálló elkövetőjévé nem válhat.

Az elkövető bűnössége

A bűncselekmény csak szándékosan § követhető el. Az elkövető tudatának valamennyi tényállási elemet át kell fognia. Fontos, hogy szándéka a szexuális cselekmény végzésére irányuljon.

Minősítő körülmény: a sértett életkora

Súlyosabban minősül a cselekmény, ha tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére valósítják meg, azaz ha az elkövető szexuális cselekményt ilyen korú személlyel végez vagy végeztet. § A gyermekkorúak § fokozottabb büntetőjogi védelmét kívánja biztosítani a törvény akkor, amikor a sértett életkora miatt válik az erőszak és fenyegetés alkalmazása nélküli szexuális együttlét is bűncselekménnyé. Ennek eredményeként akkor is szexuális erőszakért felel az elkövető, ha a cselekményt a sértett beleegyezésével, közös szándékkal és akarattal követték el. E fordulat esetén a bűncselekmény az adott sértetti állapot kihasználásával megvalósul.

Ha a tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére erőszakkal vagy kvalifikált fenyegetéssel megvalósuló szexuális erőszakot követnek el, illetve ha többes elkövetés áldozata az ilyen korú személy, továbbá ha a tizenkettedik életévét betöltött személy az elkövetővel a lentebb írt speciális bizalmi, kapcsolati viszonyban is van, akkor a bűncselekmény még súlyosabban minősül. §

A Btk. alapján akkor is súlyosabban minősül a cselekmény, ha az erőszakos vagy kvalifikált fenyegetéssel megvalósuló szexuális erőszak sértettje tizennyolcadik életévét be nem töltött személy. Itt tehát szükséges az erőszakkal § vagy fenyegetéssel § megvalósuló szexuális kényszerítés, nem lehet szó közös megegyezésről. § Ha ugyanis a sértett is kívánja a szexuális együttlétet, akkor csak abban az esetben büntetendő a cselekmény, ha az elkövető tizennyolc év feletti és a sértett tizennégy év alatti személy. Ebben az esetben szexuális visszaélés bűncselekménye állapítható meg. § Ha a sértett tizennégy év feletti és a közös beleegyezés megvan, akkor egyéb körülmények hiányában nem valósul meg bűncselekmény.

Minősítő körülmény: az elkövető és a sértett speciális viszonya

Akkor is súlyosabban minősül a magatartás, ha az elkövető a sértett hozzátartozója, vagy ha a cselekmény az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló sértett sérelmére történik, illetve az elkövető a szexuális erőszakot a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el. § A gyógykezelés fogalma a gyógyító eljáráson túl a későbbi felépülést segítő ápolást is magában foglalja. Ebben az esetben a törvény azt a speciális alá-fölérendeltségi viszonyt, illetve függőségi helyzetet értékeli súlyosító feltételként, amely az ilyen személyek közötti kapcsolat során általában fennáll. Ez a viszony eredhet jogszabályból, az adott foglalkozási tevékenységből vagy egyéb családjogi vonatkozásokból. A hozzátartozói viszonynak a nevelés, felügyelet és gondozás tekintetben nincs jelentősége.

A hozzátartozói viszony alapozza meg ugyanakkor a súlyosabb minősülést akkor, ha az elkövető a sértett egyeneságbeli rokona vagy ennek házastársa, élettársa; örökbefogadója vagy nevelőszülője; testvére, vagy a testvér házastársa, illetve élettársa §, és a sértett gondozását, felügyeletét vagy nevelését nem ő látja el.

Az egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve történő elkövetés törvénybe iktatásával a jogalkotó a korábban a minősített eset tényállásában felsorolt tipikus helyzeteken kívüli alá-fölérendeltségi viszonyokban történő bűnelkövetést is a minősített esetkörbe kívánta vonni. Ebből a szempontból ugyanakkor a "visszaélés" a kulcsfogalom, mert csak akkor merülhet fel a büntetőjogi fenyegetettség, ha az elkövető a szexuális bűncselekmény elkövetése érdekében visszaél a hatalmi vagy befolyási viszonyával. A Btk.-hoz fűzött indokolás alapján a hatalmi vagy befolyási viszony olyan kapcsolatot jelent az elkövető és a sértett között, amely a fenti meghatározásokon (hozzátartozó, nevelő stb.) kívül esik, azonban azokhoz hasonlóan személyes vagy függelmi viszonyt keletkeztethet (pl. unokatestvér, a család barátja, szomszéd, munkahelyen a sértett főnöke stb.).

Minősítő körülmény: a többes elkövetés

Súlyosabban minősül a cselekmény akkor is, ha a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen végeznek szexuális cselekményt. § Ebben az esetben legalább két elkövető szándéka kell, hogy a szexuális cselekmény végzésére irányuljon. Nincs jelentősége annak, ha az elkövetők valamelyike büntetőjogilag - például életkora miatt § - nem vonható felelősségre. Az elkövetők ugyanis e bűncselekményért önálló tettesként felelnek. Ha azonban a két elkövető közül az egyik szándéka irányul csak például közösülésre, míg a másik elkövető csak a kényszerítésben kívánt részt venni azért, hogy barátja a cselekményt végrehajthassa, e szándékegységre és a közös elkövetésre figyelemmel a bűncselekmény alapesetének társtettesei lesznek. § Ha a szexuális cselekmény végzésére irányuló szándék mindkét személynél fennáll, de külső ok miatt csak egyikőjük vagy egyikőjük sem tudta a kényszerítésen túl azt is megvalósítani, e súlyosabban minősülő eset kísérletéért felelnek majd.

Az elkövetőknek tisztában kell lenniük a többiek szexuális cselekmény végzésére irányuló szándékával és a cselekményt azonos alkalommal, azaz egy időbeli egységben kell megvalósítaniuk. Nincs jelentősége annak, ha az egyes szexuális cselekmények között hosszabb-rövidebb időszak telik el, amennyiben a sértett még az előző cselekmény hatása alatt áll.

A minősítő körülmények együttes előfordulása

A bűncselekmény akkor minősül a legsúlyosabban, ha a tizenkettedik vagy tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett sérelmére a fentebb már írt módokon követik el a cselekményt. §

Magánindítvány

A szexuális erőszak alapesete magánindítványra büntetendő (kivéve, ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek), azaz a sértett dönti el, hogy kívánja-e az általa átélt eseményeket a büntető igazságszolgáltatás keretében újra felidézni, illetve akar-e az elkövetővel szembesülni. Ezen esetekben tehát a sértett kíméletének a szempontjait kívánta a jogalkotó érvényre juttatni. §