Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Közbizalom, közélet tisztasága elleni bűncselekmények

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. február 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Ebben a témakörben megismerkedhetünk a magánokirat-hamisítás és az okirattal visszaélés fogalmával, az aktív és passzív vesztegetés törvényi tényállásával.

Cikk:

Passzív vesztegetés

A vesztegetés formái
A passzív vesztegetés fogalma, elkövetési magatartása
A jogtalan előny fogalma
Az egyes elkövetési magatartások
A passzív gazdasági vesztegetés elkövetője
A passzív hivatali vesztegetés elkövetője
A passzív vesztegetés súlyosabban minősülő esetei
A vesztegetéshez kapcsolódó speciális rendelkezések

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) az összes vesztegetési és vesztegetési jellegű bűncselekményt egyetlen önálló fejezetben mint a korrupciós bűncselekményeket határozza meg. A Btk. tartalmában lényeges változtatások nélkül, szerkezetileg azonban teljes mértékben megújulva szabályozza a korábban is bűncselekménynek minősülő magatartásokat. Így a Btk. a korábban egyetlen tényállásban szabályozott vesztegetés tényállását következetes logika mentén a védett jogtárgyon belüli specialitásra (gazdasági szféra, hivatali szféra, bírósági vagy hatósági eljárás) tekintettel háromféle vesztegetési tényálláscsoportra bontva tartalmazza. A Btk. az egyes speciális vesztegetések esetében önálló alcímek alatt, külön tényállásban szabályozza az aktív vesztegetést "vesztegetés" §, illetve a passzív vesztegetést "vesztegetés elfogadása" § elnevezéssel. Végül szerkezeti újítás, hogy az egyszerűsítés céljával a korábban önálló alcímben és tényállásokban szabályozott nemzetközi jellegű vesztegetési tényállások helyett a Btk. az egyes vesztegetési tényállásokon belül jelzi, hogy az adott cselekmény a nemzetközi szerződések, illetve az Európai Unió jogi aktusai alapján nemzetközi vonatkozásban elkövetve is büntetendő-e.

A fentiek alapján a Btk. az alábbi bűncselekményeket tartalmazza:

  1. vesztegetés (ami a gazdasági szereplők között megvalósuló vesztegetést jelenti) §,
  2. vesztegetés elfogadása §,
  3. hivatali vesztegetés §,
  4. hivatali vesztegetés elfogadása §,
  5. vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban §,
  6. vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban §,
  7. befolyás vásárlása §,
  8. befolyással üzérkedés §,
  9. korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása §.

A vesztegetés (gazdasági vesztegetés) § esetén a gazdasági élethez kapcsolódóan a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a cselekmény érintettje, míg hivatali vesztegetés § esetén a hivatalos személy. § A bírósági vagy hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés § esetében pedig a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személyek (ha azok nem hivatalos személyek) tekintetében követhető el a bűncselekmény.

A vesztegetés formái

Aktív a vesztegetés, ha az elkövető részéről tevőleges magatartást, jogtalan előny adását vagy ígérését öleli fel. Ekkor az elkövető az, aki megveszteget. Ezzel szemben passzív a jogtalan előny kérése, az előnynek vagy ígéretének elfogadása, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával való egyetértés. Ekkor az elkövető az, akit megvesztegetnek.

A passzív vesztegetést - a gazdasági szereplők között megvalósuló vesztegetés alapesetei kivételével - a törvény szigorúbban bünteti, mint az aktív vesztegetést.

A passzív vesztegetés fogalma, elkövetési magatartása

Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, passzív gazdasági vesztegetést (a vesztegetés elfogadása bűncselekményt) követ el. §

Az a hivatalos személy §, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, passzív hivatali vesztegetést (hivatali vesztegetés elfogadása bűncselekményét) követ el. §

Végül az, aki azért, hogy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, a passzív bírósági vagy hatósági eljárásban történő vesztegetést (vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekményét) követi el. §

A bűncselekmények elkövetési magatartása a jogtalan előny kérése, a jogtalan előnynek vagy ezek ígéretének elfogadása, illetőleg az egyetértés a jogtalan előny ígérőjével vagy elfogadójával.

A jogtalan előny fogalma

Az előny a bűncselekmény elkövetését megelőző állapothoz képest, azzal okozati összefüggésben pozitív irányú változást jelent, akár az elkövető, akár vele kapcsolatban álló más harmadik személy vonatkozásában. Az előny vagyoni, személyes vagy erkölcsi jellegű lehet. Vagyoni előny leggyakrabban a pénz vagy a pénzben kifejezhető egyéb tárgy. Személyes jellegű lehet például egy szexuális kapcsolat létesítése, míg az erkölcsi előny elsősorban az adott foglalkozáshoz, tevékenységhez kötődő dicséret vagy a ranglétrán való előrejutás lehetősége. Nem tekintendő azonban előnynek az olyan juttatás, amely általában a társadalmi szokásoknak megfelel, így például egy tárgyalás során a szokásos mértékű vendéglátás.

Az előnynek jogtalannak kell lennie, amely az eset jellegéből adódóan megállapítható. Az előnynek az elkövető tevékenységével kapcsolatban kell állnia. Azaz a gazdasági életben a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységgel, hivatalos személy eljárásával vagy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személy jogainak a gyakorlásával és kötelezettségeinek a teljesítésével kell összefüggnie.

Az egyes elkövetési magatartások

A jogtalan előny kérése mind tevőleges, mind ráutaló magatartással megvalósítható. A lényeg, hogy ebben az esetben a kezdeményező fél, tehát az, aki az adott viszonyban a vesztegetés lehetőségét megteremti, a bűncselekmény elkövetője.

A jogtalan előnynek vagy ígéretének elfogadása a kapcsolat másik szereplője, az aktív vesztegető által kezdeményezett vesztegetés passzív befogadása. Az ígéret elfogadása itt nem a konkrét vagyoni előny megszerzése, hanem annak jövőbeni bekövetkeztének a realizálása.

Az elkövetőre tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértés esetén az elkövető abba nyugszik bele, hogy az ő működésével kapcsolatban és rá tekintettel részesüljön a harmadik személy a jogtalan előnyben. Az egyetértés akár kifejezett, akár hallgatólagos lehet, azonban az elkövető tudatának ez utóbbi esetben e tényt át kell fognia, és a vesztegetés saját működésével való összefüggését is fel kell ismernie.

A passzív gazdasági vesztegetés elkövetője

A passzív gazdasági vesztegetés elkövetője az, aki az elkövetési magatartásokat gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban § tanúsítja.

A gazdálkodó szervezettel kapcsolatban a Btk. értelmező rendelkezése azt a szabályt tartalmazza, hogy a büntető törvény alkalmazásában ezen a fogalmon a Polgári Perrendtartásról szóló törvényben § felsorolt gazdálkodó szervezeteken kívül azt a szervezet is érteni kell, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a polgári perrendtartás szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. § Az értelmező rendelkezés első eleme alá tartoznak például a gazdasági társaságok, az egyes jogi személyek vállalata vagy a vízgazdálkodási társulat; míg a második eleme alá a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület vagy az alapítvány.

A Btk. alapján a vesztegetés elfogadását elköveti a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy is. §

A passzív hivatali vesztegetés elkövetője

A bűncselekmény elkövetője bármely hivatalos személy lehet. A hivatalos személy fogalmát a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pontja határozza meg. §

A közfeladatot ellátó személyek § már nem tartoznak e körbe, azaz az elkövetési magatartást felölelő tevékenységük esetén nem a passzív hivatali vesztegetést, hanem a passzív gazdasági vesztegetést valósítják meg.

A Btk. alapján a hivatali vesztegetés elfogadását elköveti a külföldi hivatalos személy is. A külföldi hivatalos személyek körét a Btk. az értelmező rendelkezések között határozza meg. §

A vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekménnyel kapcsolatban az érdemel kiemelést, hogy az is elköveti azt, aki az elkövetési magatartásokat törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el. §

A passzív vesztegetés súlyosabban minősülő esetei

A passzív gazdasági vesztegetés esetén akkor ítélendő meg súlyosabban a cselekmény, ha az elkövető

  1. a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, vagy
  2. a bűncselekményt bűnszövetségben § vagy üzletszerűen § követi el. §

Még súlyosabb a cselekmény, ha az elkövető akár az alapesetet, akár a fenti minősített eseteket önálló intézkedésre jogosult személyként követi el. §

Önálló intézkedésre az a dolgozó vagy tag jogosult, aki meghatározott fontos - például az adott szervezet működését vagy a szervezettel kapcsolatba kerülő személyeket érintő - kérdésekben döntési lehetőséggel bír. E körbe általában az adott szerv vezető beosztásban lévő tagjai sorolhatók.

A passzív hivatali vesztegetés esetén súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el. §

Mind az alapesetben, mind a vezető beosztású hivatalos személy esetében még súlyosabban minősül a vesztegetés elfogadása, ha

  1. a jogtalan előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve
  2. a bűncselekményt bűnszövetségben § vagy üzletszerűen § követi el. §

A kötelességszegésen a kötelességnek előny adásához kötött teljesítését is érteni kell. §

A vesztegetés (ami a gazdasági szereplők között megvalósuló vesztegetést jelenti) § és a vesztegetés elfogadása § tényállások tekintetében külföldi gazdálkodó szervezetnek az a szervezet minősül, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult. §

A vesztegetéshez kapcsolódó speciális rendelkezések

A Btk. a magát később meggondoló és tettét megbánó elkövető esetében már nem büntethetőséget megszüntető okként szabályozza azt, ha a passzív vesztegetés elkövetője a cselekményt - mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna - a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ilyen esetben tehát meg fog indulni a büntetőeljárás és bíróság elé is kerül az ügy, azonban a bírónak lehetősége lesz a büntetést korlátlanul enyhíteni, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzni. § A törvény valamennyi korrupciós bűncselekmény esetében rendelkezik erről a büntethetőséget korlátozó körülményről. §, §, §, §, §, §, §

A törvény a korrupció elleni harc keretében a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása bűncselekménye révén büntetni rendeli azt a hivatalos személyt § (és csak őket, tehát a gazdasági élet szereplői esetében vagy a polgárok esetében ilyen kötelezettség nincs), aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerzett még le nem leplezett vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban, befolyás vásárlása vagy befolyással üzérkedés bűncselekményét követtek el, de a hatóságnál - mihelyt tehette - nem tett feljelentést. A korrupciós bűncselekmény elkövetőjének a hozzátartozója a feljelentés elmulasztása miatt nem büntethető. §