Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Közrend elleni bűncselekmények

Létrehozva: 2011. április 1.
Módosítás: 2016. december 9.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A közrend fogalma alatt a Magyar Köztársaság törvényes állapotát kell érteni. A közrend elleni bűncselekmények a polgárok nagyobb vagy szűkebb csoportját veszélyeztetik. Ilyenek például: az önbíráskodás, garázdaság, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, a közveszélyokozás, garázdaság, közokirat hamisítás és visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel.

Itt tárgyaljuk továbbá az állatok büntetőjogi védelmére vonatkozó és környezetünk védelmével kapcsolatos szabályokat.

Cikk:

A diktatúrák bűneinek megítélése a büntetőjogban

A nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása
Önkényuralmi jelkép használata
Különleges elévülési szabályok

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXXII. Fejezetében szabályozott köznyugalom elleni bűncselekmények körében két olyan bűncselekmény is található, amely a XX. század diktatúrái által elkövetett bűnök büntetőjogi megítélésével kapcsolatos.

Az egyik a Btk. 333. §-ban szereplő, a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, a másik pedig a Btk. 335. §-ban szabályozott önkényuralmi jelkép használatának vétsége.

E két bűncselekmény bizonyos szempontból rokon vonásokat is mutat annyiban, hogy mindkét büntetendő magatartás valamilyen formában a XX. század akár kommunista, akár fasiszta diktatúráiban elkövetett bűnökhöz kapcsolódik, vagy azok jelképeinek használatával, vagy azok nyilvános tagadásával.

A nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása

A Btk. 333. §-ában szerepel a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, amely a törvény szerint bűntettnek minősül. §

E bűncselekményt az követi el, aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más emberiesség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik.

A bűncselekmény 2010 júliusától büntetendő a magyar jog alapján.

E bűncselekmény kodifikálásának közvetlen előzménye volt, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2010. évi XXXVI. törvény 1. §-a 2010. április 10. napjával beiktatta a korábban hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénybe a holokauszt nyilvános tagadásának bűntettét.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a tény tagadása, kétségbe vonása, jelentéktelen színben történő feltüntetése, illetve 2013. július 1-jétől az önkényuralmi rendszerek által elkövetett cselekmények igazolására való törekvés.

Ezen bűncselekmények esetén nyilvánvalóan felmerül a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogának a megítélése. Az Alkotmánybíróság a 16/2013. (VI. 20.) AB határozatában megvizsgálta a tényállás alaptörvénybe ütközésének a kérdését, és azt állapította meg, hogy a tényállás célja "az áldozatok hozzátartozóinak és a demokratikus értékek mellett elkötelezettek méltóságvédelme, a jogállamiság alapeszméihez fűződő társadalmi elkötelezettség megóvása, valamint a köznyugalom megőrzése", és tekintettel "[a] tilalmazott magatartások viszonylag szűk körére és a hozzá rendelt szankció súlyára" ezen értékek és célok összessége arányban áll a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásával és annak módjával, illetőleg mértékével is. Ezért nem találta alaptörvény-ellenesnek a tényállást.

Önkényuralmi jelkép használata

A Btk. 335. §-a szerint vétséget követ el, aki horogkeresztet, SS jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas - különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő - módon terjeszt, nagy nyilvánosság előtt használ, illetve közszemlére tesz, feltéve hogy súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. §

A tényállást az eredetileg a magyar jogrendszerbe beiktató törvénymódosítás indokolása szerint 1993-ban a jogalkotó megítélése szerint szükség volt az önkényuralmi jelképek használatának büntetendővé nyilvánítására, ugyanis a XX. század szélsőséges politikai eszméi olyan diktatúrákat hoztak létre, amelyek semmibe vették az emberi jogokat és a magyar állampolgárok tömeges pusztulásához vezettek. Ezen szélsőséges eszméket magukénak valló államok, szervezetek, mozgalmak jelképeinek használata pedig nem összeegyeztethető a magyar állam alkotmányos értékeivel, a társadalom jogos érzékenységével.

2013. április 30-ig a korábban hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény a fenti tényállást oly módon szabályozta, hogy abban elkövetési mód ("köznyugalom megzavarására alkalmas") nem szerepelt, ennélfogva a meghatározott jelképek puszta viselése, nagy nyilvánosság elé tárása elvileg minden további elkövetői viszonyulás megléte nélkül megalapozta a büntetőjogi felelősségre vonást. A bírói gyakorlat igyekezett valamifajta rendszert kialakítani, amely alapján a jelkép viselője és a jelkép közötti érzelmi azonosulást követelt meg a bűncselekmény megállapíthatósága érdekében. Azonban ettől függetlenül számos vita övezte a tényállást, több, a közvéleményt is foglalkoztató vitatott ítélet született. Az Alkotmánybíróság 14/2000. (V.12.) AB határozatában az Alkotmánybíróság még nem állapította meg a tényállás alkotmányellenességét. Később az ötágú vörös csillag kapcsán a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kifogásolta a tényállást és az arra alapozott ítéleteket. Ilyen előzmények után az Alkotmánybíróság a 4/2013. (II. 21.) AB határozatban megállapította az akkor hatályos, célzatot nem tartalmazó tényállás alaptörvény-ellenességét, lényegében amiatt, mert a tényállás megfogalmazása nem felelt meg a büntető törvény tényállásaival szemben megkövetelt határozottság, pontosság és egyértelműség követelményeinek, azaz sértette a jogbiztonság követelményét, ami miatt a jogalkalmazó túl tág határok között, kiszámíthatatlanul tudta csak alkalmazni a tényállást. Erre tekintettel a jogalkotónak reagálnia kellett és így született meg a Btk.-ba is bekerült új tényállás.

A bűncselekmény elkövetési tárgyai jól behatárolhatóak, megjeleníthetőek és felismerhetőek, nevezetesen a horogkereszt, az SS jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács, az ötágú vörös csillag vagy az ezeket ábrázoló bármilyen jelkép. A törvény taxatív felsorolást ad a bűncselekmény elkövetési tárgyairól.

A terjesztés az önkényuralmi jelképek árusítását, forgalmazását vagy adott esetben ingyenes átadását, osztogatását jelenti, míg a nagy nyilvánosság előtt történő használat akkor állapítható meg, ha ezen önkényuralmi jelképek jól látható helyen, mások által észlelhető módon kerülnek használatra.

A közszemlére tétel azt jelenti, hogy a magatartás következtében bárki, bármikor, külön-külön vagy akár együttesen is több személy megtekintheti.

A tényállásban szerepel az a feltétel is, hogy a fenti jelképek ismertetett módon történő használata csak akkor büntetendő, ha azt a "köznyugalom megzavarására" alkalmas módon követik el. Vagyis nem elegendő a jelképek puszta használata, a jogalkalmazónak vizsgálnia kell, hogy az alkalmas volt-e a köznyugalom megzavarására. Elvileg nem feltétel a tényállás alapján, hogy a helyszínen be is következzék a köznyugalom megzavarása, elegendő az arra való alkalmasság. A törvényalkotó példálózó jelleggel azt is szükségesnek tartotta a tényállásba iktatni, hogy a köznyugalom megzavarására alkalmasság körében különös tekintettel kell lenni az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő módon való elkövetésre. Az ilyen jelképhasználat esetében jó eséllyel megvalósul a tényállásszerű magatartás.

A korábban hatályos tényállás még tartalmazott olyan szabályokat, amelyek törvényi szinten tisztázták, hogy bizonyos jelképhasználati formák egyébként tényállásszerűnek minősülő tanúsítása esetén mégsem állapítható meg a bűncselekmény (így a külföldi államok hatályban lévő hivatalos jelképei esetén, vagy például ismeretterjesztő, oktatási célból történő használat során). Tekintettel azonban arra, hogy a tényállásba bekerült a köznyugalom megzavarására való alkalmasság mint tényállási elem, ezen kivételes szabályok törvényi szabályozására már nincs szükség, mivel ezek esetében eleve nem lehet beszélni a köznyugalom megzavarására való alkalmasságról.

Meg kell jegyezni, hogy ez a bűncselekmény csak elzárással § büntethető, illetve a büntetéskiszabásra vonatkozó általános részi szabályok alapján e büntetés helyett vagy mellett közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható. § A korábbi gyakorlat alapján bizonyos esetekben gyakori volt ugyanakkor, hogy a bíróság csak megrovást § alkalmazott.

Különleges elévülési szabályok

Végül ebben a körben meg kell említeni az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló 2011. évi CCX. törvénynek az ún. kommunista bűncselekményekre vonatkozó szabályait. Ezek szerint az ebbe a körbe tartozó bűncselekmények - mint például az adott időszakban, meghatározott személyi kör által, bizonyos célból elkövetett szándékos emberölés, kényszervallatás - elévülése újrakezdődik 2012. január 1-jétől, függetlenül attól, hogy azok korábban már elévültek-e. §