Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Szabálysértés

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. február 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A szabálysértései eljárás célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosítson azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, melyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit. Szó lesz többek között az eljárás menetéről, a jogkövetkezményekről, a végrehajtásról.

Cikk:

Szabálysértési felelősség

A szabálysértési felelősség viszonya más jogszabályok alapján alkalmazható szankciókhoz
A közigazgatási hatósági eljárásban közigazgatási bírsággal sújtható szabályszegések
A közlekedési szabályszegések szankcionálása
Közigazgatási hatósági eljárásban büntetendő közlekedési szabályszegések
Üzembentartói felelősség alapján büntetendő közlekedési szabályszegések
Közlekedési szabálysértések
Helyi önkormányzati rendelet alapján büntethető magatartások
A szabálysértési felelősség megállapítása szempontjából fontosabb fogalmak
Szándékosság, gondatlanság
Felbujtás, bűnsegély
Kísérlet
Előkészület
A szabálysértési felelősséget kizáró okok
A szabálysértési felelősséget megszüntető okok

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt (a továbbiakban: Szabstv.) a hatálybalépését követően - azaz a 2012. április 15-én vagy az után - elkövetett szabálysértések esetén kell alkalmazni. §

A 2012. április 15-e előtt elkövetett szabálysértéseket, illetve az ebben az időpontban folyamatban levő szabálysértési eljárásokat és azok végrehajtását ugyanakkor még a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján kell lefolytatni, illetve végrehajtani. § Ugyanígy az említett időpont előtt hatályos szabálysértési törvény alapján kell lefolytatni a szabálysértési eljárást azon közlekedési szabályszegések miatt is, amelyek 2012. április 15-ét követően közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésekké váltak (például az autópálya leállósávjának jogosulatlan használata), de amelyeket még az új szabályozás hatálybalépése előtt követtek el. § Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy mivel a szabálysértési értékhatár a tulajdon elleni szabálysértéseknél 2012. április 15-étől ötvenezer forintra emelkedett a korábbi húszezer forinthoz képest, azon cselekményeket, amelyek miatt a Szabstv. hatálybalépése előtt büntetőeljárás indult, szabálysértésként kell elbírálni. § Ezzel szemben a 2013. július 1-jén hatályba lépő, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) több addig bűncselekménynek minősülő magatartás büntetőeljárásban történő büntethetőségét megszüntette, és szabálysértésként rendelte a továbbiakban ezek büntetését. Ilyen esetekben a büntetőeljárást 2013. július 1-jén meg kellett szüntetni, és helyette szabálysértési eljárásban szabálysértésként kellett tovább folytatni ezen eljárásokat, és szabálysértésként elbírálni ezen cselekményeket. §

A szabálysértési felelősség viszonya más jogszabályok alapján alkalmazható szankciókhoz

A Szabstv. hatálybalépésével jelentősen átalakult a kisebb súlyú jogsértések szankcionálásának a szabályozása a magyar jogrendszerben, ezért indokolt áttekinteni, hogy milyen esetkörökben, milyen jogszabályok alapján következhet be felelősségre vonás valamely magatartás miatt.

A közigazgatási hatósági eljárásban közigazgatási bírsággal sújtható szabályszegések

A Szabstv. egyik jelentős újítása, hogy megszüntette azt a korábbi gyakorlatot, amely szerint ugyanazon jogellenes cselekmény szankcionálására szabálysértési eljárás alapján szabálysértés miatt és ágazati jogszabály alapján közigazgatási hatósági eljárásban is sor kerülhetett. A Szabstv. ugyanis úgy rendelkezik, hogy nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el. § Ezen szabály érvényesülése érdekében a közelmúltban több, a Szabstv. hatálybalépése előtt szabálysértésnek minősülő jogellenes cselekmény szabálysértésként történő szabályozása megszűnt, és helyette közigazgatási bírsággal sújtható jogsértéssé vált.

A közlekedési szabályszegések szankcionálása

Külön kell szólni a közlekedési szabálytalanságok elkövetőinek a felelősségre vonására vonatkozó szabályozásról. Ilyen jogsértések esetén ugyanis attól függően, hogy milyen szabálytalanságról van szó, sor kerülhet közigazgatási hatósági eljárás keretében a vezető megbüntetésére, az ún. objektív felelősség alapján az üzemben tartó felelősségre vonására, illetve adott esetben szabálysértési eljárás lefolytatására is.

Közigazgatási hatósági eljárásban büntetendő közlekedési szabályszegések

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1) bekezdés k) pontjában § felsorolt szabályszegések esetén az eljáró rendőr (vagy bizonyos esetekben a közterület-felügyelő) közigazgatási hatósági eljárásban közigazgatási bírságot szabhat ki, ezek esetében tehát nem kerülhet sor szabálysértési eljárás lefolytatására a járművezetővel (vagy biztonsági övvel kapcsolatos szabályszegés esetén az utassal §) szemben. Ezen közúti közlekedés során elkövethető szabályszegések a következők: a megengedett legnagyobb sebességre ("gyorshajtás"), a biztonsági öv használatára, a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire (például piros lámpán való áthajtás), a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára ("ittas vezetés"), a vasúti átjárón való áthaladásra, az autópálya leálló sávjának igénybevételére, a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra és vonatkozó rendelkezések megszegése.

Jelezni kell, hogy a járművel történő megállásra és várakozásra vonatkozó tilalmak megsértése 2012. szeptember 1-je előtt szintén közigazgatási eljárásban szankcionálandó szabályszegésnek minősült, azóta azonban újra szabálysértési eljárásban büntetik ezen szabályok be nem tartását. § Kiemelendő a fenti felsorolásból, hogy például a közúti járművekkel történő ittas vezetést is közigazgatási hatósági eljárásban és nem szabálysértési eljárásban bírálják el. A közigazgatási eljárásban büntetendő szabályszegések esetén a bírság 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedhet, és bizonyos szabályszegések (konkrétan a gyorshajtás, a biztonsági öv használatának, a továbbhaladás tilalmának megszegése, ittas vezetés, illetve a behajtási tilalomra és a kötelező haladási irányra vonatkozó szabályok megszegése) esetén a kiszabandó fix bírság összegét külön jogszabály, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén § kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 11/A-11/F. melléklete állapítja meg. § Tehát ezekben a mellékletekben lehet megtalálni, hogy egy-egy konkrét szabályszegés esetén pontosan mekkora bírságot fog kötelezően kiszabni az eljáró rendőr.

Üzembentartói felelősség alapján büntetendő közlekedési szabályszegések

A fenti esetkörtől el kell különíteni az üzemben tartó felelősségére épülő, ún. objektív felelősségi alapú felelősségre vonás szabályait. Ennek törvényi alapjait ugyancsak a Kkt. tartalmazza 21. §-ában. § Ilyen típusú eljárásra a következő közúti, gépjármű vezetése során elkövethető szabályszegések esetén van lehetőség: a megengedett legnagyobb sebességre ("gyorshajtás"), a vasúti átjárón való áthaladásra, a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire, a gyorsforgalmi út leálló sávjának, leállóöblének igénybevételére, a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra, a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra és a természet védelmére vonatkozó, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben (KRESZ) foglaltak be nem tartása esetén. Jelezni kell, hogy a járművel történő megállásra és várakozásra vonatkozó tilalmak megsértése 2012. szeptember 1-je előtt szintén az objektív felelősségi körbe tartozott, azóta azonban újra szabálysértési eljárásban büntetik ezen szabályok be nem tartását. Az üzemben tartó csak szűk körben mentesülhet ilyenkor a bírság kiszabásától (lásd: §). Az üzemben tartóval, illetve a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot lehet kiszabni. Az egyes konkrét szabályszegések esetén kiszabandó bírságok előre meghatározott, fix összegét a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet mellékletei határozzák meg. § Tehát ezekben a mellékletekben lehet megtalálni, hogy egy-egy konkrét szabályszegés esetén pontosan mekkora bírságot fog kötelezően kiszabni az eljáró hatóság.

Közlekedési szabálysértések

Bár a közlekedési jogsértések szankcionálásában a közigazgatási hatósági eljárás keretében történő felelősségre vonás nagy teret nyert, számos jogellenes cselekményt továbbra is szabálysértésnek minősít a Szabstv. Ezeket a Szabstv. XXVII. Fejezete (kiemelt közlekedési szabálysértések §), illetve XXVIII. Fejezete (közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések §) sorolja fel. Az előbbi fejezetben szerepel például a járművezetői engedély nélküli vezetés § szabálysértése vagy az elsőbbség és az előzés szabályainak a megszegése. § A másodikként említett fejezetben kapott helyet például a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megszegése (ennek keretében szankcionálandó például a járművel történő megállásra és várakozásra vonatkozó tilalmak megsértése §) vagy a víziközlekedési szabályok § megsértése szabálysértési tényállása.

Helyi önkormányzati rendelet alapján büntethető magatartások

Az új szabálysértési szabályozás megszüntette azt a lehetőséget, hogy a helyi önkormányzatok bizonyos magatartásokat rendeletben szabálysértéssé nyilvánítsanak. Ugyanakkor a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ötv.) megteremtette annak a lehetőségét, hogy a helyi önkormányzat önkormányzati rendeletben ún. "tiltott, közösségellenes magatartásokat" határozzon meg; ezeket közigazgatási hatósági eljárás keretében lehetett szankcionálni.

A helyi önkormányzatok a fenti lehetőséggel élve számos helyen alkottak önkormányzati rendeleteket, amelyekben az általuk közösségellenes magatartásoknak minősített kisebb súlyú, a helyben alapvetőnek tartott együttélési szabályokra vonatkozó normák megsértését rendelték büntetni. Például a gördeszkázást arra nem megfelelő helyen, a játszótereken való dohányzást vagy a guberálást. Az Alkotmánybíróság azonban a 38/2012. (XI. 14.) AB határozatban megsemmisítette az önkormányzatoknak a tiltott, közösségellenes magatartások meghatározására vonatkozó hatáskörét, ezért az ilyen jellegű rendeleteket hatályon kívül kellett helyezni.

Ugyanakkor az Ötv. jelenleg tartalmaz egy olyan felhatalmazó rendelkezést is, amely alapján a helyi önkormányzat rendeletet alkothat "az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről". § Ezért erre a felhatalmazásra alapozva újabban a helyi önkormányzatok egy része újra megalkotta azon rendeletét, amely az egyes tiltott, normasértő magatartásokat rendeli büntetni.

A szabálysértési felelősség megállapítása szempontjából fontosabb fogalmak

A Szabstv. 1-2. §-ai tárgyalják a szabálysértési felelősség általános kérdéseit. A törvényi meghatározás szerint szabálysértés az a Szabstv. által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. Ebből a szempontból az érdemel kiemelést, hogy a korábbi szabályozással ellentétben - amely alapján kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet is megállapíthatott szabálysértési tényállást - jelenleg csak a Szabstv. határozhatja meg, hogy egy magatartás szabálysértésnek minősül-e. Így a Szabstv. tartalmazza az összes szabálysértési tényállást, más jogszabályban nem szerepel szabálysértés. A Szabstv. alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait. §

Szándékosság, gondatlanság

Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. §

A Szabstv.-ben használt bizonyos fogalmakat a Btk.-val azonos módon kell használni, példának okáért a szándékosság és a gondatlanság fogalmait is. §

A Btk. 7. §-a szerint szándékosan követi el a cselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja (ezt hívják egyenes szándéknak), vagy e következményekbe belenyugszik (ez pedig az eshetőleges szándék). § Ezzel szemben gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja ugyan magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (ez a tudatos gondatlanság); vagy aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja (ez a hanyagság). §

Felbujtás, bűnsegély

A Szabstv. 2. §-a büntetni rendeli a szabálysértés felbujtóját és bűnsegédjét is. § Ezek alatt a fogalmak alatt is a Btk.-ban meghatározott fogalmakat kell érteni. Eszerint felbujtó az, aki mást bűncselekmény - illetve ebben az esetben szabálysértés - elkövetésére szándékosan rábír §, gondatlanságból tehát nem lehet rábírni senkit szabálysértés elkövetésére. Értelemszerűen a felbujtói minőséget csak akkor lehet megállapítani, ha az elkövető a szabálysértést elkövette vagy azt megkísérelte. Ha tehát a rábírás eredménytelen maradt, azaz a felbujtott nem követte el a szabálysértést vagy nem kísérelte meg annak elkövetését, akkor a felbujtó felelősségre vonásának sincs helye.

A Btk. szerint bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. § A segítségnyújtás lehet fizikai jellegű, pl. az elkövetési eszköz "leszállítása" (ilyenkor beszélünk fizikai bűnsegélyről), és lehet olyan, amely a majdani elkövető - szabálysértés elkövetésére irányuló - szándékát erősíti (ez a pszichikai bűnsegély).

Kísérlet

A Btk.-val ellentétben a Szabstv. nem rendeli büntetni generálisan a kísérletet: kísérlet miatt csak akkor van helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértést meghatározó törvényi tényállás kifejezetten így rendelkezik. § (A Btk. szerint kísérlet az, amikor az elkövető a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. §) Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy a szabálysértés társadalomra veszélyessége lényegesen alacsonyabb a bűncselekményekhez viszonyítva, felesleges tehát a még be sem fejezett szabálysértéseket is büntetni. Másrészt az is lényeges szempont, hogy - szemben a büntetőjoggal, amely tipikusan valamilyen jogellenes eredményt szankcionál - a szabálysértési jog inkább csak a lehetséges, sokszor csak igazgatási jellegű veszélyhelyzeteket kívánja elkerülni azzal, hogy igyekszik a polgárokat visszatartani azok elkövetésétől. Jelenleg a Szabstv. alapján a tulajdon elleni szabálysértések §, a büntetés-végrehajtási intézet környezetének megzavarása szabálysértése körében a tárgy bedobálásának a megkísérlése §, a tiltott határátlépés szabálysértése §, a minősített adat biztonságának megsértése szabálysértés egyik fordulata § és a vámszabálysértés § esetén kerülhet sor kísérlet miatti felelősségre vonásra.

Előkészület

A Btk.-val ellentétben a Szabstv. egyáltalán nem bünteti az előkészületet. (A Btk. szerint előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. §)

A szabálysértési felelősséget kizáró okok

A Szabstv. nem nevesíti az ún. büntethetőséget, illetve a szabálysértések esetében a szabálysértésért való felelősséget kizáró okokat, azokat az eseteket tehát, amikor az elkövető - bár megvalósította a szabálysértést - nem lesz felelősségre vonható. Ha tehát a szabálysértési eljárás során ilyen okról szerez tudomást a hatóság, akkor az eljárást - határozattal - meg kell szüntetni. §

A Szabstv. a kifejezett felsorolás helyett a már említett utalásos szabályozást alkalmazza és a büntethetőséget kizáró okok esetében is a Btk. fogalomrendszerét rendeli el alkalmazni a szabálysértésekre. §

Így nem büntethető szabálysértés miatt:

  1. a gyermekkorú (aki tehát a cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be §);
  2. a kóros elmeállapotú személy (Ez a Btk. szerint az elmeműködés kóros állapota, amely képtelenné teszi az elkövetőt a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. § Akinek a beszámítási képessége csupán korlátozva volt és ez az elkövetésben befolyásolta, annak büntetése korlátlanul enyhíthető a Btk. alapján. § Végül meg kell jegyezni, hogy nem minősülhet kóros elmeállapotú személynek, ennélfogva nem hivatkozhat sikerrel felelősséget kizáró okra az, aki a szabálysértést önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el. Az ilyen személy által elkövetett cselekményt tehát úgy kell elbírálni, mintha nem fogyasztott volna alkoholt vagy kábítószert §);
  3. aki kényszer, fenyegetés hatására követte el a szabálysértést, vagy aki tévedésben volt (A kényszer fogalmát a Btk. sem határozza meg, csak annyit mond erről, hogy a kényszer következtében az elkövető képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. § Mindazonáltal a joggyakorlat kényszeren olyan közvetlen fizikai vagy pszichikai nyomást, ráhatást ért, amely alkalmas az elkövető akaratának a megtörésére. A fenyegetés súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. § A tévedéssel kapcsolatban azt kell kiemelni, hogy a Btk. alapján nem lehet felelősségre vonni azt sem, aki a cselekmény elkövetésekor tévedésben volt: részint a tőle elvárható gondosság ellenére sem volt tudomása valamely lényeges tényről, illetve a cselekményt abban a téves feltevésben követte el, hogy magatartása nem társadalomra veszélyes és erre a feltevésre alapos oka volt §);
  4. aki jogos védelemben volt, illetve végszükségben cselekedett (A jogos védelem körében a Btk. szerint nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetve a mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. §, § A Btk. szerint pedig végszükségben az követi el a cselekményt és ezért nem büntethető, aki a saját, illetve a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett) §;
  5. akinek a szabálysértése elbírálásához szükséges magánindítvány hiányzik (A magánindítvány eljárási feltétel: amíg a magánlaksértés §, a becsületsértés § és bizonyos tulajdon elleni szabálysértések § kapcsán azt elő nem terjeszti a sértett, addig nem indulhat szabálysértési eljárás. § Az előterjesztés szabályai közül talán a legfontosabb, hogy a magánindítvány megtételére 30 nap áll a sértett rendelkezésére. A határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a sértett tudomást szerzett az elkövető kilétéről. §)

A szabálysértési felelősséget megszüntető okok

Az elévülés:

A jogalkotó által elfogadott alaptételek egyike, hogy bizonyos idő eltelte után az adott cselekményt nem feltétlenül szükséges üldözni. A Szabstv.-ben ez akként jelenik meg, hogy nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap már eltelt (ezt nevezik elévülésnek). § A hat hónapos elévülési határidő az eljárás megindítására, nem pedig lefolytatására, azaz egy már megkezdett eljárás befejezésére vonatkozik. Az ún. objektív elévülési határidő azt jelenti, hogy a cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak. Nemcsak nem lehet eljárást indítani tehát, hanem ha eddig az időpontig a hatóság nem tudta az eljárást befejezni, akkor az eljárást - anélkül, hogy az elkövetőt felelősségre vonták volna - meg kell szüntetni. §, §

Az említett hat hónapos határidő számítására több szabály is vonatkozik. A kezdő napnak az a nap tekintendő, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén pedig az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér. § Ha a szabálysértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával vagy kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll vagy a kötelesség nem teljesül. §

Ahogy az az elévülés jogi rendezése során megszokott, a szabálysértés miatt az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság, fegyelmi hatóság, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő (az előbb említett hat hónap) újrakezdődik. §

A közvetítői eljárás:

2014. január 1-jétől a szabálysértési eljárásban is lehetőség nyílik bizonyos esetekben az ún. közvetítői eljárás lefolytatására. A közvetítői eljárás lényege az, hogy a büntetés kiszabása helyett az elkövető és a sértett közötti megállapodás létrehozását lehessen elérni. Így nagyobb az esély arra, hogy az elkövető belássa a tettének a következményeit és megbánást tanúsítson. A sértett számára a közvetítői eljárás előnye, hogy így lényegesen könnyebben és biztosabban hozzájuthat a kárának a megtérítéséhez vagy más módon nyerhet jóvátételt, tekintettel arra, hogy ennek az elkövető általi vállalása és teljesítése a megállapodás létrejöttének az alapvető feltétele. § Az állam számára pedig azért előnyös az ilyen eljárás, mert így elkerülhetővé válhat, hogy hosszadalmas eljárást kelljen lefolytatni. Amennyiben a közvetítői eljárás sikeres, akkor az eljárás alá vont személy mentesül a szabálysértési jogkövetkezmények alól, azaz megszűnik a büntethetősége és a jövőben sem lesz felelősségre vonható ezért a cselekményéért. §

Az elkövető halála:

Magától értetődő, hogy az elkövető halála a szabálysértési felelősségre vonás lehetőségét megszünteti, hiszen a szabálysértési (és büntető) ügy elkövetői pozícióját nem lehet örökölni. § Ez nem zárja ki természetesen azt, hogy a szabálysértéssel okozott kárt a sértett - akár polgári perben - követelje az elkövető örökösétől, tekintettel arra, hogy a hagyatéknak az örökhagyó után maradt terhek, kötelezettségek is részét képezik. §