Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Szabálysértés

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. október 7.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A szabálysértései eljárás célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosítson azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, melyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit. Szó lesz többek között az eljárás menetéről, a jogkövetkezményekről, a végrehajtásról.

Cikk:

Szabálysértési felelősség

A szabálysértési felelősség viszonya más jogszabályok alapján alkalmazható szankciókhoz
A közigazgatási hatósági eljárásban közigazgatási bírsággal sújtható szabályszegések
A közlekedési szabályszegések szankcionálása
Közigazgatási hatósági eljárásban büntetendő közlekedési szabályszegések
Üzembentartói felelősség alapján büntetendő közlekedési szabályszegések
Közlekedési szabálysértések
Helyi önkormányzati rendelet alapján büntethető magatartások
A szabálysértési felelősség megállapítása szempontjából fontosabb fogalmak
Szándékosság, gondatlanság
Felbujtás, bűnsegély
Kísérlet
Előkészület
A szabálysértési felelősséget kizáró okok
A szabálysértési felelősséget megszüntető okok

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt (a továbbiakban: Szabstv.) a hatálybalépését követően - azaz a 2012. április 15-én vagy az után - elkövetett szabálysértések esetén kell alkalmazni. §

A 2012. április 15-e előtt elkövetett szabálysértéseket, illetve az ebben az időpontban folyamatban levő szabálysértési eljárásokat és azok végrehajtását ugyanakkor még a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján kell lefolytatni, illetve végrehajtani. § Ugyanígy az említett időpont előtt hatályos szabálysértési törvény alapján kell lefolytatni a szabálysértési eljárást azon közlekedési szabályszegések miatt is, amelyek 2012. április 15-ét követően közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegésekké váltak (például az autópálya leállósávjának jogosulatlan használata), de amelyeket még az új szabályozás hatálybalépése előtt követtek el. § Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy mivel a szabálysértési értékhatár a tulajdon elleni szabálysértéseknél 2012. április 15-étől ötvenezer forintra emelkedett a korábbi húszezer forinthoz képest, azon cselekményeket, amelyek miatt a Szabstv. hatálybalépése előtt büntetőeljárás indult, szabálysértésként kell elbírálni. § Ezzel szemben a 2013. július 1-jén hatályba lépett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) több addig bűncselekménynek minősülő magatartás büntetőeljárásban történő büntethetőségét megszüntette, és szabálysértésként rendelte a továbbiakban ezek büntetését. Ilyen esetekben a büntetőeljárást 2013. július 1-jén meg kellett szüntetni, és helyette szabálysértési eljárásban szabálysértésként kellett tovább folytatni ezen eljárásokat, és szabálysértésként elbírálni ezen cselekményeket. §

A szabálysértési felelősség viszonya más jogszabályok alapján alkalmazható szankciókhoz

A Szabstv. hatálybalépésével jelentősen átalakult a kisebb súlyú jogsértések szankcionálásának a szabályozása a magyar jogrendszerben, ezért indokolt áttekinteni, hogy milyen esetkörökben, milyen jogszabályok alapján következhet be felelősségre vonás valamely magatartás miatt.

A közigazgatási hatósági eljárásban közigazgatási bírsággal sújtható szabályszegések

A Szabstv. egyik jelentős újítása, hogy megszüntette azt a korábbi gyakorlatot, amely szerint ugyanazon jogellenes cselekmény szankcionálására szabálysértési eljárás alapján szabálysértés miatt és ágazati jogszabály alapján közigazgatási hatósági eljárásban is sor kerülhetett. A Szabstv. ugyanis úgy rendelkezik, hogy nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el. § Ezen szabály érvényesülése érdekében a közelmúltban több, a Szabstv. hatálybalépése előtt szabálysértésnek minősülő jogellenes cselekmény szabálysértésként történő szabályozása megszűnt, és helyette közigazgatási bírsággal sújtható jogsértéssé vált.

A közlekedési szabályszegések szankcionálása

Külön kell szólni a közlekedési szabálytalanságok elkövetőinek a felelősségre vonására vonatkozó szabályozásról. Ilyen jogsértések esetén ugyanis attól függően, hogy milyen szabálytalanságról van szó, sor kerülhet közigazgatási hatósági eljárás keretében a vezető megbüntetésére, az ún. objektív felelősség alapján az üzemben tartó felelősségre vonására, illetve adott esetben szabálysértési eljárás lefolytatására is.

Közigazgatási hatósági eljárásban büntetendő közlekedési szabályszegések

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1) bekezdés k) pontjában § felsorolt szabályszegések esetén az eljáró rendőr (vagy bizonyos esetekben a közterület-felügyelő) közigazgatási hatósági eljárásban közigazgatási bírságot szabhat ki, ezek esetében tehát nem kerülhet sor szabálysértési eljárás lefolytatására a járművezetővel (vagy biztonsági övvel kapcsolatos szabályszegés esetén az utassal §) szemben. Ezen közúti közlekedés során elkövethető szabályszegések a következők: a megengedett legnagyobb sebességre ("gyorshajtás"), a biztonsági öv használatára, a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire (például piros lámpán való áthajtás), a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára ("ittas vezetés"), a vasúti átjárón való áthaladásra, az autópálya leálló sávjának igénybevételére, a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra és vonatkozó rendelkezések megszegése.

Jelezni kell, hogy a járművel történő megállásra és várakozásra vonatkozó tilalmak megsértése 2012. szeptember 1-je előtt szintén közigazgatási eljárásban szankcionálandó szabályszegésnek minősült, azóta azonban újra szabálysértési eljárásban büntetik ezen szabályok be nem tartását. § Kiemelendő a fenti felsorolásból, hogy például a közúti járművekkel történő ittas vezetést is közigazgatási hatósági eljárásban és nem szabálysértési eljárásban bírálják el. A közigazgatási eljárásban büntetendő szabályszegések esetén a bírság 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedhet, és bizonyos szabályszegések (konkrétan a gyorshajtás, a biztonsági öv használatának, a továbbhaladás tilalmának megszegése, ittas vezetés, illetve a behajtási tilalomra és a kötelező haladási irányra vonatkozó szabályok megszegése) esetén a kiszabandó fix bírság összegét külön jogszabály, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén § kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 11/A-11/F. melléklete állapítja meg. § Tehát ezekben a mellékletekben lehet megtalálni, hogy egy-egy konkrét szabályszegés esetén pontosan mekkora bírságot fog kötelezően kiszabni az eljáró rendőr.

Üzembentartói felelősség alapján büntetendő közlekedési szabályszegések

A fenti esetkörtől el kell különíteni az üzemben tartó felelősségére épülő, ún. objektív felelősségi alapú felelősségre vonás szabályait. Ennek törvényi alapjait ugyancsak a Kkt. tartalmazza 21. §-ában. § Ilyen típusú eljárásra a következő közúti, gépjármű vezetése során elkövethető szabályszegések esetén van lehetőség: a megengedett legnagyobb sebességre ("gyorshajtás"), a vasúti átjárón való áthaladásra, a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire, a megengedett legnagyobb össztömeget vagy tengelyterhelést meghaladó járművek közúti közlekedésére, a gyorsforgalmi út leálló sávjának, leállóöblének igénybevételére, a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra, a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra, a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében végzett mérés eredménye befolyásolásának tilalmára és a természet védelmére vonatkozó, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben (KRESZ) és más külön jogszabályban foglaltak be nem tartása esetén. Jelezni kell, hogy a járművel történő megállásra és várakozásra vonatkozó tilalmak megsértése 2012. szeptember 1-je előtt szintén az objektív felelősségi körbe tartozott, azóta azonban újra szabálysértési eljárásban büntetik ezen szabályok be nem tartását. Az üzemben tartó csak szűk körben mentesülhet ilyenkor a bírság kiszabásától (lásd: §). Az üzemben tartóval (járműszerelvény esetében a vontatást végző jármű üzemben tartójával), illetve a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő, a megengedett legnagyobb össztömeget vagy tengelyterhelést meghaladó járművek közúti közlekedésére, valamint a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében végzett mérés eredménye befolyásolásának tilalmára vonatkozó előírások megszegése esetén 10 000 forinttól 800 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot lehet kiszabni. Az egyes konkrét szabályszegések esetén kiszabandó bírságok előre meghatározott, fix összegét a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet mellékletei határozzák meg. § Tehát ezekben a mellékletekben lehet megtalálni, hogy egy-egy konkrét szabályszegés esetén pontosan mekkora bírságot fog kötelezően kiszabni az eljáró hatóság. Amennyiben egy cselekménnyel több előírást szegnek meg és azt egy eljárásban bírálják el, a kiszabandó bírság összegét az egyes szabályszegésekhez rendelt bírságösszegek összegeként kell megállapítani. §

Közlekedési szabálysértések

Bár a közlekedési jogsértések szankcionálásában a közigazgatási hatósági eljárás keretében történő felelősségre vonás nagy teret nyert, számos jogellenes cselekményt továbbra is szabálysértésnek minősít a Szabstv. Ezeket a Szabstv. XXVII. Fejezete (kiemelt közlekedési szabálysértések §), illetve XXVIII. Fejezete (közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések §) sorolja fel. Az előbbi fejezetben szerepel például a járművezetői engedély nélküli vezetés § szabálysértése vagy az elsőbbség és az előzés szabályainak a megszegése. § A másodikként említett fejezetben kapott helyet például a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megszegése (ennek keretében szankcionálandó például a járművel történő megállásra és várakozásra vonatkozó tilalmak megsértése §) vagy a víziközlekedési szabályok § megsértése szabálysértési tényállása.

Helyi önkormányzati rendelet alapján büntethető magatartások

Az új szabálysértési szabályozás megszüntette azt a lehetőséget, hogy a helyi önkormányzatok bizonyos magatartásokat rendeletben szabálysértéssé nyilvánítsanak. Ugyanakkor a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ötv.) megteremtette annak a lehetőségét, hogy a helyi önkormányzat önkormányzati rendeletben ún. "tiltott, közösségellenes magatartásokat" határozzon meg; ezeket közigazgatási hatósági eljárás keretében lehetett szankcionálni.

A helyi önkormányzatok a fenti lehetőséggel élve számos helyen alkottak önkormányzati rendeleteket, amelyekben az általuk közösségellenes magatartásoknak minősített kisebb súlyú, a helyben alapvetőnek tartott együttélési szabályokra vonatkozó normák megsértését rendelték büntetni. Például a gördeszkázást arra nem megfelelő helyen, a játszótereken való dohányzást vagy a guberálást. Az Alkotmánybíróság azonban a 38/2012. (XI. 14.) AB határozatban megsemmisítette az önkormányzatoknak a tiltott, közösségellenes magatartások meghatározására vonatkozó hatáskörét, ezért az ilyen jellegű rendeleteket hatályon kívül kellett helyezni.

Ugyanakkor az Ötv. jelenleg tartalmaz egy olyan felhatalmazó rendelkezést is, amely alapján a helyi önkormányzat rendeletet alkothat "az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről". § Ezért erre a felhatalmazásra alapozva újabban a helyi önkormányzatok egy része újra megalkotta azon rendeletét, amely az egyes tiltott, normasértő magatartásokat rendeli büntetni.

A szabálysértési felelősség megállapítása szempontjából fontosabb fogalmak

A Szabstv. 1-2. §-ai tárgyalják a szabálysértési felelősség általános kérdéseit. A törvényi meghatározás szerint szabálysértés az a Szabstv. által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. Ebből a szempontból az érdemel kiemelést, hogy a korábbi szabályozással ellentétben - amely alapján kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet is megállapíthatott szabálysértési tényállást - jelenleg csak a Szabstv. határozhatja meg, hogy egy magatartás szabálysértésnek minősül-e. Így a Szabstv. tartalmazza az összes szabálysértési tényállást, más jogszabályban nem szerepel szabálysértés. A Szabstv. alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait. §

Szándékosság, gondatlanság

Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. §

A Szabstv.-ben használt bizonyos fogalmakat a Btk.-val azonos módon kell használni, példának okáért a szándékosság és a gondatlanság fogalmait is. §

A Btk. 7. §-a szerint szándékosan követi el a cselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja (ezt hívják egyenes szándéknak), vagy e következményekbe belenyugszik (ez pedig az eshetőleges szándék). § Ezzel szemben gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja ugyan magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (ez a tudatos gondatlanság); vagy aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja (ez a hanyagság). §

Felbujtás, bűnsegély

A Szabstv. 2. §-a büntetni rendeli a szabálysértés felbujtóját és bűnsegédjét is. § Ezek alatt a fogalmak alatt is a Btk.-ban meghatározott fogalmakat kell érteni. Eszerint felbujtó az, aki mást bűncselekmény - illetve ebben az esetben szabálysértés - elkövetésére szándékosan rábír §, gondatlanságból tehát nem lehet rábírni senkit szabálysértés elkövetésére. Értelemszerűen a felbujtói minőséget csak akkor lehet megállapítani, ha az elkövető a szabálysértést elkövette vagy azt megkísérelte. Ha tehát a rábírás eredménytelen maradt, azaz a felbujtott nem követte el a szabálysértést vagy nem kísérelte meg annak elkövetését, akkor a felbujtó felelősségre vonásának sincs helye.

A Btk. szerint bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. § A segítségnyújtás lehet fizikai jellegű, pl. az elkövetési eszköz "leszállítása" (ilyenkor beszélünk fizikai bűnsegélyről), és lehet olyan, amely a majdani elkövető - szabálysértés elkövetésére irányuló - szándékát erősíti (ez a pszichikai bűnsegély).

Kísérlet

A Btk.-val ellentétben a Szabstv. nem rendeli büntetni generálisan a kísérletet: kísérlet miatt csak akkor van helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértést meghatározó törvényi tényállás kifejezetten így rendelkezik. § (A Btk. szerint kísérlet az, amikor az elkövető a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. §) Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy a szabálysértés társadalomra veszélyessége lényegesen alacsonyabb a bűncselekményekhez viszonyítva, felesleges tehát a még be sem fejezett szabálysértéseket is büntetni. Másrészt az is lényeges szempont, hogy - szemben a büntetőjoggal, amely tipikusan valamilyen jogellenes eredményt szankcionál - a szabálysértési jog inkább csak a lehetséges, sokszor csak igazgatási jellegű veszélyhelyzeteket kívánja elkerülni azzal, hogy igyekszik a polgárokat visszatartani azok elkövetésétől. Jelenleg a Szabstv. alapján a tulajdon elleni szabálysértések §, a büntetés-végrehajtási intézet környezetének megzavarása szabálysértése körében a tárgy bedobálásának a megkísérlése §, a tiltott határátlépés szabálysértése §, a minősített adat biztonságának megsértése szabálysértés egyik fordulata § és a vámszabálysértés § esetén kerülhet sor kísérlet miatti felelősségre vonásra.

Előkészület

A Btk.-val ellentétben a Szabstv. egyáltalán nem bünteti az előkészületet. (A Btk. szerint előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. §)

A szabálysértési felelősséget kizáró okok

A Szabstv. nem nevesíti az ún. büntethetőséget, illetve a szabálysértések esetében a szabálysértésért való felelősséget kizáró okokat, azokat az eseteket tehát, amikor az elkövető - bár megvalósította a szabálysértést - nem lesz felelősségre vonható. Ha tehát a szabálysértési eljárás során ilyen okról szerez tudomást a hatóság, akkor az eljárást - határozattal - meg kell szüntetni. §

A Szabstv. a kifejezett felsorolás helyett a már említett utalásos szabályozást alkalmazza és a büntethetőséget kizáró okok esetében is a Btk. fogalomrendszerét rendeli el alkalmazni a szabálysértésekre. §

Így nem büntethető szabálysértés miatt:

  1. a gyermekkorú (aki tehát a cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be §);
  2. a kóros elmeállapotú személy (Ez a Btk. szerint az elmeműködés kóros állapota, amely képtelenné teszi az elkövetőt a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. § Akinek a beszámítási képessége csupán korlátozva volt és ez az elkövetésben befolyásolta, annak büntetése korlátlanul enyhíthető a Btk. alapján. § Végül meg kell jegyezni, hogy nem minősülhet kóros elmeállapotú személynek, ennélfogva nem hivatkozhat sikerrel felelősséget kizáró okra az, aki a szabálysértést önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el. Az ilyen személy által elkövetett cselekményt tehát úgy kell elbírálni, mintha nem fogyasztott volna alkoholt vagy kábítószert §);
  3. aki kényszer, fenyegetés hatására követte el a szabálysértést, vagy aki tévedésben volt (A kényszer fogalmát a Btk. sem határozza meg, csak annyit mond erről, hogy a kényszer következtében az elkövető képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. § Mindazonáltal a joggyakorlat kényszeren olyan közvetlen fizikai vagy pszichikai nyomást, ráhatást ért, amely alkalmas az elkövető akaratának a megtörésére. A fenyegetés súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. § A tévedéssel kapcsolatban azt kell kiemelni, hogy a Btk. alapján nem lehet felelősségre vonni azt sem, aki a cselekmény elkövetésekor tévedésben volt: részint a tőle elvárható gondosság ellenére sem volt tudomása valamely lényeges tényről, illetve a cselekményt abban a téves feltevésben követte el, hogy magatartása nem társadalomra veszélyes és erre a feltevésre alapos oka volt §);
  4. aki jogos védelemben volt, illetve végszükségben cselekedett (A jogos védelem körében a Btk. szerint nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetve a mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. §, § A Btk. szerint pedig végszükségben az követi el a cselekményt és ezért nem büntethető, aki a saját, illetve a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett) §;
  5. akinek a szabálysértése elbírálásához szükséges magánindítvány hiányzik (A magánindítvány eljárási feltétel: amíg a magánlaksértés §, a becsületsértés § és bizonyos tulajdon elleni szabálysértések § kapcsán azt elő nem terjeszti a sértett, addig nem indulhat szabálysértési eljárás. § Az előterjesztés szabályai közül talán a legfontosabb, hogy a magánindítvány megtételére 30 nap áll a sértett rendelkezésére. A határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a sértett tudomást szerzett az elkövető kilétéről. §)

A szabálysértési felelősséget megszüntető okok

Az elévülés:

A jogalkotó által elfogadott alaptételek egyike, hogy bizonyos idő eltelte után az adott cselekményt nem feltétlenül szükséges üldözni. A Szabstv.-ben ez akként jelenik meg, hogy nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap már eltelt (ezt nevezik elévülésnek). § A hat hónapos elévülési határidő az eljárás megindítására, nem pedig lefolytatására, azaz egy már megkezdett eljárás befejezésére vonatkozik. Az ún. objektív elévülési határidő azt jelenti, hogy a cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak. Nemcsak nem lehet eljárást indítani tehát, hanem ha eddig az időpontig a hatóság nem tudta az eljárást befejezni, akkor az eljárást - anélkül, hogy az elkövetőt felelősségre vonták volna - meg kell szüntetni. §, §

Az említett hat hónapos határidő számítására több szabály is vonatkozik. A kezdő napnak az a nap tekintendő, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén pedig az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér. § Ha a szabálysértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával vagy kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll, illetve amíg a kötelesség jogszerűen teljesíthető lett volna. §

Ahogy az az elévülés jogi rendezése során megszokott, a szabálysértés miatt az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság, fegyelmi hatóság, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő (az előbb említett hat hónap) újrakezdődik. §

A közvetítői eljárás:

2014. január 1-jétől a szabálysértési eljárásban is lehetőség nyílik bizonyos esetekben az ún. közvetítői eljárás lefolytatására. A közvetítői eljárás lényege az, hogy a büntetés kiszabása helyett az elkövető és a sértett közötti megállapodás létrehozását lehessen elérni. Így nagyobb az esély arra, hogy az elkövető belássa a tettének a következményeit és megbánást tanúsítson. A sértett számára a közvetítői eljárás előnye, hogy így lényegesen könnyebben és biztosabban hozzájuthat a kárának a megtérítéséhez vagy más módon nyerhet jóvátételt, tekintettel arra, hogy ennek az elkövető általi vállalása és teljesítése a megállapodás létrejöttének az alapvető feltétele. § Az állam számára pedig azért előnyös az ilyen eljárás, mert így elkerülhetővé válhat, hogy hosszadalmas eljárást kelljen lefolytatni. Amennyiben a közvetítői eljárás sikeres, akkor az eljárás alá vont személy mentesül a szabálysértési jogkövetkezmények alól, azaz megszűnik a büntethetősége és a jövőben sem lesz felelősségre vonható ezért a cselekményéért. §

Az elkövető halála:

Magától értetődő, hogy az elkövető halála a szabálysértési felelősségre vonás lehetőségét megszünteti, hiszen a szabálysértési (és büntető) ügy elkövetői pozícióját nem lehet örökölni. § Ez nem zárja ki természetesen azt, hogy a szabálysértéssel okozott kárt a sértett - akár polgári perben - követelje az elkövető örökösétől, tekintettel arra, hogy a hagyatéknak az örökhagyó után maradt terhek, kötelezettségek is részét képezik. §