Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Vagyon elleni bűncselekmények

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. december 9.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Megtudhatják, jogilag mikor valósul meg egy lopás, rablás, vagy éppen hűtlen kezelés és szót ejtünk a csalásról, sikkasztásról, rongálásról és az orgazdaságról.

Cikk:

A kifosztás

A kifosztás bűntette annyiban sajátos bűncselekmény, hogy egyidejűleg védi a tulajdonjogot, másrészt a személy cselekvési szabadságát is.

Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett

  1. úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő,
  2. az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak §, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés § hatása alatt álló személytől vesz el, vagy
  3. védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz,

bűntettet követ el. §

A kifosztás jellegzetessége, hogy a lopás § és a rablás § között elhelyezkedve súlyosabb bűncselekmény a lopásnál, de nem éri el a rablás tárgyi súlyát.

E sajátosságból következik, hogy a bűncselekmény elkövetési tárgya is megegyezik e két vagyon elleni bűncselekménnyel, vagyis azt idegen dologra lehet elkövetni. Az elkövető motivációja ez esetben is a dolog eltulajdonítása.

Ebből következően az elkövetési magatartásra figyelemmel a kifosztás is az erőszakos vagyon elleni bűncselekmények körébe tartozik.

Az elkövetési magatartás részben az elkövetés módjára, részben pedig a sértett személyére figyelemmel lett megfogalmazva.

A kifosztás elkövetési magatartásai közé tartozik, amikor az elkövető a sértettet azért részegíti le vagy idéz elő nála bódult állapotot, hogy tőle a számára idegen dolgot jogtalan elsajátítás céljából elvegye. A bűncselekmény a dolog elvételével válik befejezetté. A lerészegítés vagy bódult állapot előidézése tehát lényegében eszközcselekmény, ez egyébként az alkohol- vagy szerfogyasztásra való rábírást jelenti. Az elkövető rábíró vagy ösztönző magatartásának következtében a sértett olyan ittas vagy bódult állapotba kerül vagy kerülhet, hogy nem képes a dolog elvételét megakadályozni.

Abban az esetben is kifosztás valósul meg, ha az elkövető az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől veszi el az idegen dolgot.

A hatása alatt állás lényegében azt jelenti, hogy a sértett ez esetben is vagy fizikailag vagy egyéb okból nem képes a dolog elvételét megakadályozni.

Látható, hogy ez esetben legalább két bűncselekmény jön létre, az egyik az a bűncselekmény, amelynek során az erőszak vagy fenyegetés alkalmazásra került (pl. szexuális erőszak §, személyi szabadság megsértése § stb.), a másik pedig maga a kifosztás bűntette.

Abban az esetben, ha a megelőző bűncselekmény emberölés § volt, a dolog elvétele csak akkor minősül kifosztásnak, ha az a sértett halála után közvetlenül történik. Abban az esetben viszont, ha erre később kerül sor, úgy az emberölés már nem a kifosztással, hanem a lopással kerül halmazatban megállapításra.

A harmadik elkövetési magatartás az, amikor az elkövető az idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás céljából védekezésre képtelen személytől veszi el.

Azt, hogy kit kell védekezésre képtelen személynek tekinteni, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bek. 29. pontja határozza meg, amely szerint védekezésre képtelennek kell tekinteni azt is, aki helyzeténél, állapotánál fogva átmenetileg vagy véglegesen nem képes ellenállást tanúsítani. § A védekezésre képtelen állapot meghatározása teljes mértékben bírói mérlegelés tárgya.

A kifosztás bűntettének is vannak súlyosabban minősülő esetei is. Alapvetően a kifosztás esetében az elkövetési értéknek nincs jelentősége, de súlyosabban minősül, ha a kifosztást jelentős értékre, azaz ötmillió forintot meghaladó összegre követik el. §

A nagyobb társadalomra veszélyességre figyelemmel ugyancsak súlyosabban büntetendő a bűncselekmény, ha azt bűnszövetségben § vagy csoportosan § követik el. §

Végül, ha különösen nagy § vagy azt meghaladó értékre (azaz ötvenmillió forintnál nagyobb értékre), illetve jelentős értékre bűnszövetségben vagy csoportosan követik el a bűncselekményt, lényegesen magasabb büntetés kiszabására kerülhet sor. §