Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Büntetőeljárás résztvevői

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2018. február 8.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A büntetőeljárásban arról folytatnak bizonyítást, gyűjtenek adatokat és arról döntetnek, hogy történt-e bűncselekmény, és ha igen, ki követte el, meg kell-e őt büntetni, kell-e vele szemben intézkedést alkalmazni. A büntetőeljárás két sajátosságával lényegesen eltér más jogi peres eljárásoktól, nevezetesen azzal, hogy a bírósági eljárási szakaszt megelőzi a nyomozás vagy a vizsgálat, illetve, hogy a hatóságok és a bíróság kényszerítő eszközök széles skálájának alkalmazására jogosult. Ebben a témakörben körbejárjuk a sértett fogalmát és az egyes speciális eljárásokat, mint például a katonával, vagy fiatalkorúval szembeni büntetőeljárást.

Cikk:

Büntető ügyekben eljáró bíróságok

A járásbíróságok
Törvényszék
Az ítélőtábla
A Kúria
Bírósági titkár a büntetőeljárásban

A járásbíróságok

A járásbíróságok kizárólag elsőfokú bíróságként járnak el a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény szerint a hatáskörükbe utalt büntető ügyekben. A járásbíróságok egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban kizárólag akkor járnak el, ha az adott bűncselekményre a törvény 8 évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést ír elő. Abban az esetben viszont, ha az elbírált bűncselekmény büntetési tétele a 8 évet nem éri el, a járásbíróságok ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként járnak el. §

Ezekben az esetekben természetszerűleg a tanács elnöke, illetve az egyesbíró alatt hivatásos bírót kell érteni.

Az elsőfokú bíróság általános hatáskörű bíróságnak számít, ugyanis minden olyan ügyben elsőfokú bíróságként jár el, amelyet a törvény nem utalt a törvényszékek hatáskörébe. §

Törvényszék

A törvényszékek (korábban megyei bíróságoknak nevezték ezeket) általában a megyeszékhelyeken működnek, illetve Pest megyében a Budapest Környéki Törvényszék mellett a fővárosban a Fővárosi Törvényszék jár el. §

A törvényszékek eljárhatnak első fokon § és eljárhatnak másodfokon § a járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyekben.

A törvényszék hatáskörébe tartoznak:

  1. azok a bűncselekmények, amelyekre a törvény tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi; valamint
  2. az emberiesség elleni bűncselekmények [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XIII. Fejezet], §;
  3. a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet) §;
  4. az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés §, az erős felindulásban elkövetett emberölés §, az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés §, §;
  5. az egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmények (Btk. XVI. Fejezet) §;
  6. az emberrablás §, az emberrablás feljelentésének elmulasztása § , az emberkereskedelem §;
  7. az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése §;
  8. az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet) §;
  9. a minősített adat és a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmények (Btk. XXV. Fejezet) §;
  10. a fogolyzendülés §, a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény §;
  11. a kiemelt jelentőségű ügyek közé tartozó korrupciós bűncselekmények, ha azokat a Be. 554/B. § b) pontjában meghatározott személyek követik el §, §, §;
  12. a hivatali visszaélés § ;
  13. a nemzetközileg védett személy elleni erőszak §;
  14. a terrorcselekmény §, a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása §, a terrorizmus finanszírozása §, a jármű hatalomba kerítése §, a bűnszervezetben részvétel §, a különösen nagy vagy ezt meghaladó kárt okozva elkövetett közveszély okozása §, a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozva elkövetett közérdekű üzem működésének megzavarása §, §;
  15. a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése §, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása §, a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés §, a kettős felhasználású termékkel visszaélés §;
  16. a választás, a népszavazás és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény §;
  17. a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövetett kifosztás §;
  18. a különösen jelentős értékre elkövetett lopás §, a különösen jelentős kárt okozó rongálás §, a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás §, a különösen jelentős kárt okozó csalás §, a különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás §, §, a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés §, a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés §, a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság §;
  19. a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése §, a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó iparjogvédelmi jogok megsértése §;
  20. a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás §, § és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása §;
  21. a pénzmosás §;
  22. a bennfentes kereskedelem §, a bennfentes információ jogosulatlan közzététele §, a tiltott piacbefolyásolás § és a piramisjáték szervezése §;
  23. a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények §;
  24. az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló 2011. évi CCX. törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények.

A törvényszékek mint elsőfokú bíróságok főszabály szerint egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban járnak el. Különösen indokolt esetben - terjedelmes, bonyolult ügyeknél - két hivatásos bíróból és három ülnökből álló öttagú tanácsban járhat el. §

Amennyiben a törvényszék másodfokú bíróságként jár el, úgy háromtagú hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik. Ugyanakkor a bíróság ilyen esetben elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanács járjon el, ha ezt a vádlottak nagy száma, az ügy különösen nagy terjedelme vagy az ügy jellege indokolja. §

Az ítélőtábla

Ítélőtábla működik a fővárosban, Debrecenben, Győrben, Pécsett és Szegeden. §

Az ítélőtábla a törvényszékek hatáskörébe tartozó ügyekben jár el másodfokú bíróságként. §

Az ítélőtábla, mivel kizárólag fellebbviteli bíróságként működik, főszabály szerint három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik.

Az ítélőtábla harmadfokú bíróságként jár el azokban az ügyekben, amelyekben másodfokon a törvényszék hozott határozatot. § Mind másod-, mind harmadfokú bíróságként eljárva, az ítélőtáblai tanács is állhat öt hivatásos bíróból, ha ezt a vádlottak nagy száma, az ügy különösen nagy terjedelme vagy az ügy jellege indokolja. §

A Kúria

A törvény szerint a Kúria ugyancsak másod- vagy harmadfokú bíróságként járhat el. §, §

A Kúria másodfokú bíróságként jár el azokban az esetekben, amikor az ítélőtábla határozata ellen jelentenek be fellebbezést. Az ítélőtábla mint másodfokon eljáró bíróság határozata ellen akkor van helye fellebbezésnek, ha olyan nem ügydöntő végzést hozott, amely ellen az első fokú eljárásban is helye lenne fellebbezésnek. Ilyen lehet többek között kényszerintézkedések elrendelése vagy megszüntetése, illetve a tartam felülvizsgálata során hozott határozat. § Ebben az esetben az ítélőtábla határozata ellen a Kúriához lehet fellebbezni. §

Harmadfokon jár el a Kúria azokban az ügyekben, amelyekben másodfokú bíróságként az ítélőtábla járt el.

Mivel a Kúria másod- és harmadfokú bíróságként is eljárhat, a törvény rendelkezése szerint három hivatásos bíróból, illetve ha ezt a vádlottak nagy száma, az ügy különösen nagy terjedelme vagy az ügy jellege indokolja, akkor öt hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik.

A felülvizsgálati eljárásban is három vagy öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el a Kúria, ugyanakkor a törvény külön rendelkezése szerint a Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el akkor, ha a felülvizsgálati kérelmet a Kúria határozata ellen jelentették be. §

Bírósági titkár a büntetőeljárásban

Az Alaptörvény 27. cikk (3) bekezdése szerint törvény által meghatározott ügyekben egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat. Ennek az alkotmányos szabálynak megfelelően a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) meghatározza, hogy melyek azok a döntések, amelyeket bíró helyett bírósági titkár is meghozhat. Így bírósági titkár a következő esetekben járhat el.

Az ismeretlen személy, ismeretlen helyen tartózkodó személy és ismeretlen helyen lévő tárgy felkutatására tett intézkedéssel kapcsolatos döntések meghozatalában az elfogatóparancs kibocsátásának a kivételével. §

Az általános bírósági eljárásra vonatkozó szabályok alapján a következő esetekben:

  1. védő kirendelése és a kirendelés alóli felmentése §,
  2. megkeresés §,
  3. bűnügyi költség megállapítása §,
  4. személyes költségmentesség engedélyezése §,
  5. szakértő kirendelése §,
  6. rendbírság kiszabása §,
  7. olyan határozat kijavítása vagy kiegészítése, amelyet bírósági titkár is meghozhat §, §.

A tárgyalás előkészítése során bírósági titkár a következő esetekben járhat el:

  1. vádirat közlése §,
  2. áttétel §,
  3. egyesítés és elkülönítés §,
  4. az eljárás felfüggesztése egyes esetekben,
  5. intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt §,
  6. tárgyalás kitűzése és elhalasztása §, §,
  7. idézés és értesítés §, §.

Zártcélú távközlő hálózat útján kihallgatandó tanú vagy vádlott kihallgatásával kapcsolatos bírói feladatokat is végezhet bírósági titkár. §

Magánvádas eljárásban számos kérdésben bírósági titkár is dönthet. §

Tárgyalás mellőzése esetén végzést hozhat a titkár, ha az ügyész indítványozta a tárgyalás mellőzését. §

Lefolytathatja - bizonyos kivételekkel - a Be. XXIX. Fejezet II. és III. címe szerinti eljárásokat. § Ezen eljárások között a különleges eljárások találhatóak, illetve a visszatérítés és a kártalanítás. §