Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználók!

A Hibrid kézbesítési és konverziós rendszerben Hivatali Kapuról történő küldeményletöltés rendszerkarbantartás miatt 2019.07.22 05:00 és 18:00 óra között szünetel.

A karbantartás a küldemények előállítási határidejét nem veszélyezteti, a Hivatali Kapura beérkezett küldemények a karbantartás után kerülnek letöltésre, ennek eredményeként a befogadási igazolások később kerülnek kiállításra.

A karbantartás az Igénybevevők részéről nem igényel semmilyen módosítást a beküldésben.

Üdvözlettel:

Magyar Posta Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Büntetőeljárás résztvevői

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2018. február 8.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A büntetőeljárásban arról folytatnak bizonyítást, gyűjtenek adatokat és arról döntetnek, hogy történt-e bűncselekmény, és ha igen, ki követte el, meg kell-e őt büntetni, kell-e vele szemben intézkedést alkalmazni. A büntetőeljárás két sajátosságával lényegesen eltér más jogi peres eljárásoktól, nevezetesen azzal, hogy a bírósági eljárási szakaszt megelőzi a nyomozás vagy a vizsgálat, illetve, hogy a hatóságok és a bíróság kényszerítő eszközök széles skálájának alkalmazására jogosult. Ebben a témakörben körbejárjuk a sértett fogalmát és az egyes speciális eljárásokat, mint például a katonával, vagy fiatalkorúval szembeni büntetőeljárást.

Cikk:

A bűncselekmény elkövetői

Minden bűncselekménynek van elkövetője, ugyanis elkövető nélkül a bűncselekmény létrejötte fogalmilag kizárt.

A bűncselekmény elkövetői kifejezés gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a tetteseket és a részeseket.

Minden bűncselekmény törvényi tényállásának szükségszerű eleme az elkövető, vagyis a bűncselekmény alanya. A bűncselekmény alanyává válásnak két feltétele van, egyrészt a 14. életév betöltése - ugyanakkor kivételként a törvény egyes bűncselekmények esetén lehetővé teszi az elkövetéskor a 12. életévét betöltött elkövető büntetőjogi felelősségre vonását, ha az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással § - másrészt a legalább korlátozott beszámítási képesség. §

A büntetőjog megkülönböztet általános alanyt és speciális alanyt.

Az általános alanyt "aki" szóval jelöli a törvényi tényállás, amely azt jelenti, hogy a bűncselekményt bárki elkövetheti. A speciális alany valamilyen olyan, az általánostól eltérő tulajdonsággal rendelkezik, amelynél fogva az adott bűncselekményt csak ilyen személy követheti el.

E bűncselekményeket sajátképi bűncselekményeknek nevezi a büntetőjog.

A tetteseken belül a törvény megkülönbözteti az önálló, egyedüli vagy közvetlen tettest, a közvetett tettest és a társtettest. §

Az önálló, egyedüli vagy közvetlen tettes az, aki a bűncselekményt saját maga egyedül, esetleg valamilyen tárgy, eszköz, állat, energia vagy természeti erőforrás felhasználásával valósítja meg.

A közvetett tettesnek azt nevezzük, aki szándékos bűncselekmény § törvényi tényállását olyan személlyel követteti el, aki nem büntethető. Ezen személyek büntethetőségét a törvény zárja ki, így nem büntethető a gyermekkorú, a kóros elmeállapotú, a kényszer vagy fenyegetés hatása alatt álló személy, illetve a tévedésben lévő elkövető. §

Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.

Az elkövetői körbe tartoznak a részesek, amelyen belül a törvény megkülönbözteti a felbujtót és a bűnsegédet. §

Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Az elkövetési magatartás teljesen változó lehet, a feltétel azonban az, hogy az elkövető esetében szándékkiváltó hatást érjen el. §

A bűnsegéd körében megkülönböztethető a pszichikai bűnsegéd és a fizikai bűnsegéd. §

A pszichikai bűnsegéd az, aki az elkövetőnél már kialakult bűnözési szándékot erősíti, a fizikai bűnsegéd az, aki fizikai úton nyújt segítséget a bűncselekmény tettesének.

A részesek jellemzője, hogy törvényi tényállást nem valósíthatnak meg, tehát tevékenyen nem vesznek részt a bűncselekmény elkövetésében. Ugyanakkor a törvény szerint a részesekre - legyen az felbujtó vagy bűnsegéd - a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. §

A felbujtó magatartása súlyosabb megítélés alá esik, mint a bűnsegéd magatartása, adott esetben a bűnsegédnél a törvény a büntetés jelentősebb enyhítésére is lehetőséget biztosít.

Abban az esetben, ha a felbujtó ezt követően segítséget is nyújt a tettesnek a bűncselekmény elkövetéséhez, úgy a bűnsegédi magatartás helyett a felbujtói tevékenységet kell megállapítani.