Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Cselekmények a büntetőeljárás során

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. február 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A büntetőeljárás során számos cselekményre kerül sor, amelyeknek a jogszabályokban meghatározott szigorú szabályoknak kell megfelelnie. Az olvasó betekintést kap a határidők számításába, a tárgyalás elmulasztása során a mulasztás igazolásának szabályaira, a tanúvallomás és az óvadék, valamint az eljárás során keletkező bűnügyi költségek viselésének szabályaira.

Cikk:

A biztosíték

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 586. §-a szerint abban az esetben, ha a terhelt külföldön él, kérelmére 8 évnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetében a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti biztosíték letétbe helyezését.

Ebben az esetben a büntetőeljárás a terhelt távollétében is lefolytatható, amennyiben a biztosítékot letétbe helyezte. Tehát a biztosíték letételéért cserébe a magyar hatóságok nem fognak ahhoz ragaszkodni, hogy a terhelt Magyarországon maradjon.

Nincs helye biztosítéknak, ha a bűncselekmény halált okozott. §

A biztosíték összegét az ügyész, illetve a bíróság határozza meg, lehetőség szerint a terhelttel szemben előre láthatóan kiszabásra kerülő pénzbüntetés, vagyonelkobzás, illetve bűnügyi költség végrehajtásához szükséges mértékben. §

Abban az esetben, ha a biztosítékot letétbe helyezték, a terheltnek szóló iratokat a védője mint kézbesítési megbízott részére kell kézbesíteni, aki köteles a terheltet haladéktalanul értesíteni a részére kiadott, illetve kézbesített iratok tartalmáról.

Ha a terhelt Magyarország területét elhagyta és a kézbesítési megbízottnak kézbesített idézés ellenére nem jelenik meg, nincs helye elővezetésnek, az eljárás felfüggesztésének, hirdetményi idézésnek és a tárgyalást a terhelt távollétében meg kell tartani. § A tárgyaláson védő részvétele kötelező. §

Amennyiben a bíróság a terheltet bűnösnek mondja ki, vagy tárgyalás mellőzésével büntetést szab ki, a biztosíték a határozat jogerőre emelkedésével az államra száll.

Ha a bíróság pénzbüntetést szab ki, vagyonelkobzást alkalmaz vagy a terheltet a bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, az államra szálló biztosíték összegét ezek fedezetére kell fordítani.

Végrehajtandó, illetve részben felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén a büntetés végrehajtásának befejezése után a biztosítékot az elítéltnek vissza kell fizetni. Más büntetés végrehajtása iránt nem lehet intézkedni.

A biztosíték azonban a terheltnek teljes egészében vagy több bűncselekmény elkövetése esetén arányosan visszajár a nyomozás részbeni megszüntetése vagy a bíróság részbeni felmentése esetében.

Ugyancsak visszajár a biztosíték összege abban az esetben is, ha annak összege meghaladja a pénzbüntetés, vagyonelkobzás vagy bűnügyi költség összegét. §