Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Cselekmények a büntetőeljárás során

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. október 7.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A büntetőeljárás során számos cselekményre kerül sor, amelyeknek a jogszabályokban meghatározott szigorú szabályoknak kell megfelelnie. Az olvasó betekintést kap a határidők számításába, a tárgyalás elmulasztása során a mulasztás igazolásának szabályaira, a tanúvallomás és az óvadék, valamint az eljárás során keletkező bűnügyi költségek viselésének szabályaira.

Cikk:

A közvetítői eljárás

Magyarországon közvetítői eljárás lefolytatására 2007. január 1-je óta van lehetőség a büntetőeljárás keretében. E lehetőség megteremtésével a jogalkotó az Európai Unió Tanácsának a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló 2001/220/IB. számú kerethatározatában foglalt átültetési kötelezettségnek tett eleget. A kerethatározat 10. cikke szerint a tagállamoknak gondoskodniuk kellett a sértett és az elkövető közötti közvetítés szabályozásáról, valamint annak biztosításáról, hogy a közvetítés eredményeként létrejött megállapodások a büntetőügyekben figyelembe vehetőek legyenek.

A közvetítői eljárás (mediáció) célja, hogy a terhelt az általa elkövetett bűncselekménnyel okozott kárt vagy sérelmet jóvátegye, és a sértettel gyakorlatilag egy olyan megállapodást kössön, amely a sérelem helyreállítását, illetve annak módját szabályozza. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény értelmében a közvetítői eljárás a gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő, a gyanúsított, illetve a sértett indítványára, vagy önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. §

Közvetítői eljárásra - és a büntetőeljárás e célból való, ügyészség általi felfüggesztésére - akkor van lehetőség, ha

  1. a gyanúsított, illetve a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, vagy ehhez hozzájárul,
  2. a gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást tett, és
  3. a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bűncselekmény következményeinek jóvátétele várható és a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, vagy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásának elveivel nem ellentétes. §

Nem akadálya az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésnek, ha a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt részben vagy egészben már önként megtérítette, illetve a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. §

A közvetítői eljárás részletes szabályait a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény tartalmazza. Közvetítői eljárás lefolytatása céljából az ügyészség határozatával az eljárást egy alkalommal, hat hónapra függesztheti fel. Az eljárást felfüggesztő határozatot közli a közvetítői eljárást indítványozó, vagy ahhoz hozzájáruló gyanúsítottal és sértettel, valamint a közvetítői eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező pártfogó felügyelői szolgálattal is. §

A közvetítői eljárást a büntetőügyben eljáró ügyészség székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel - pályázat útján - közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd (a továbbiakban együtt: közvetítő) folytatja le. §

Az elrendelő határozat kézhezvétele után a közvetítő (mediátor) felveszi a kapcsolatot a felekkel, és 15 napon belül kitűzi az első közvetítői megbeszélés ("mediációs ülés") időpontját. § Az általában 2-3 órás ülésen a mediátor segítségével a feleknek lehetőségük nyílik arra, hogy elmondják, hogyan érintették őket a történtek, az elkövető felelősséget vállalhat tettéért, bocsánatot kérhet, és a felek megállapodhatnak a cselekménnyel okozott kár jóvátételében. § Ha a jóvátételt tartalmazó megállapodás tartalmában konszenzusra jutnak a felek, a közvetítő a megállapodásról okiratot állít ki, amelyet a sértett és a gyanúsított is aláír. §

Ezt követi a megállapodás teljesítésének időszaka. A megállapodás teljesítését a közvetítő kíséri figyelemmel, és a teljesítésről - vagy annak elmaradásáról - a megállapodás megküldésével együtt jelentést küld az ügyészségnek. §

A közvetítői eljárás igénybe vehető a Btk. tevékeny megbánásra § vonatkozó szabályainak alkalmazása érdekében, illetve a bűncselekmény következményeinek jóvátétele és enyhébb büntetés kiszabásának elérése érdekében is.

A közvetítői eljárás célja tehát a terhelt és a sértett közötti megállapodás létrejötte, amely folyamat során mind a sértett, mind a terhelt különböző nyilatkozatokat tehet. Ezen nyilatkozatok azonban a terhelt ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban bizonyítékként nem használhatók fel (a közvetítői eljárás sikertelensége esetén sem). Ezen túlmenően a közvetítői eljárás eredményét nem lehet a terhelt terhére értékelni. §

A Kúria korábban a 3/2007-es (http://www.lb.hu/hu/kollvel/32007-bk) és a 67/2008-as (http://www.lb.hu/hu/kollvel/bkv67) Büntető Kollégiumi Véleményeiben részletesen foglalkozott a közvetítői eljárás gyakorlatával, illetve az egyes rendelkezések értelmezésével.