Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Cselekmények a büntetőeljárás során

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. február 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A büntetőeljárás során számos cselekményre kerül sor, amelyeknek a jogszabályokban meghatározott szigorú szabályoknak kell megfelelnie. Az olvasó betekintést kap a határidők számításába, a tárgyalás elmulasztása során a mulasztás igazolásának szabályaira, a tanúvallomás és az óvadék, valamint az eljárás során keletkező bűnügyi költségek viselésének szabályaira.

Cikk:

Óvadék

Az óvadék elrendelésének célja és feltételei
Az elrendelési eljárás
Az óvadék összege
Az óvadék elvesztése, visszatérítése
Jogorvoslati lehetőségek

Az óvadék elrendelésének célja és feltételei

Az óvadék célja a terheltnek az eljárási cselekményeknél történő jelenlétének biztosítása előzetes letartóztatás nélkül. Ha a terhelt szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel az előzetes letartóztatásnak helye lenne, de a bűncselekményre és a terhelt személyi körülményeire tekintettel a bíróság (nyomozási bíró) a terhelt megjelenését az eljárási cselekményeknél az óvadék mellett is valószínűsíti, az óvadékot elfogadhatja. §

Óvadék megállapítását a terhelt vagy a védő az előzetes letartóztatásról döntésre jogosult bíróságnál indítványozhatja. §

Az elrendelési eljárás

A bíró az óvadékra vonatkozó döntése előtt meghallgatást tart (a nyomozási bíró a nyomozati szakban ülést). Az óvadék összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére figyelemmel határozza meg, függetlenül a befizető személyétől, aki bárki lehet. Az óvadék mellett lakhelyelhagyási tilalmat vagy házi őrizetet is elrendelhet. §

Az óvadék összege

Óvadékot a terhelt vagy helyette más tehet le. A bíróság az óvadék elfogadását kimondó határozatában az óvadék összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel határozza meg. A bíróság által jogerősen elfogadott óvadékot a bíróságon készpénzben kell letenni §, §, vagy annak letételét külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolni, ennek megtörténte után a fogva lévő terheltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani. § Az óvadékra összeghatár nincs meghatározva a törvényben egy eset kivételével: kiemelt jelentőségű ügyekben § az óvadék összege nem lehet alacsonyabb hárommillió forintnál. §

Az óvadék elvesztése, visszatérítése

Ha a terhelt idézés ellenére, igazolás nélkül nem jelenik meg, a bíróság előzetes letartóztatást rendel el és a letevő az óvadék összegét elveszti. §, §

Ha a letartóztatást más ok miatt kell elrendelni (például a tanú bántalmazása, bűncselekmény elkövetése), az óvadék visszajár, úgyszintén visszajár a nyomozás megszüntetése, a vádemelés mellőzése vagy elhalasztása, valamint az eljárás jogerős befejezése esetén, függetlenül a bűnösség kérdésétől. § Szabadságvesztés vagy elzárás kiszabása esetén viszont az óvadék csak akkor adható vissza, ha a terhelt a büntetés letöltését megkezdte, vagy csak azért nem kezdte meg, mert az előzetes fogvatartás beszámítása miatt a büntetést kitöltöttnek kellett venni. §

Jogorvoslati lehetőségek

Az óvadék megállapítása iránti indítvány elutasítása esetén a terhelt, illetőleg a védő óvadék megállapítása iránt ismételten akkor terjeszthet elő indítványt, ha ebben új körülményre hivatkozik. Ha az ismételt indítványban a terhelt, illetőleg a védő nem hivatkozik új körülményre, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. § A nyomozási bíró óvadékról szóló határozata ellen a terhelt és a védője jelenthet be fellebbezést. § A fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el. § Ha az óvadékról az eljáró bíróság rendelkezik, a terhelt vagy védője az eljárást lezáró (első vagy másodfokú) érdemi határozat elleni fellebbezésben vitathatja a bíróság döntését. § Az óvadék ellenében a terhelt előzetes letartóztatásának mellőzését, illetőleg megszüntetését kimondó határozat ellen azonban csak az ügyész és a pótmagánvádló élhet fellebbezéssel. §