Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Első, másodfokú bírósági eljárás

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2016. augusztus 12.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Első és másodfokú fokú bírósági tárgyalás szabályait és ügydöntő határozatait, valamint a harmadfokú bírósági eljárás általános rendelkezéseit és határozatait ismerheti meg az érdeklődő.

Cikk:

Harmadfokú bírósági eljárás általános szabályai

A fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya
A felülbírálat terjedelme
Kötöttség a felülbírált ítélet tényállásához

2006-ban a jogalkotó megvalósította a kétfokú fellebbezési rendszert, és bevezette a harmadfokú bírósági eljárást. A harmadfokú bírósági eljárásra a másodfokú eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell főszabályként alkalmazni.

A fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya

A másodfokú bíróság ítélete elleni fellebbezések a törvényi rendelkezés szerint csak rendkívül szűk körben jelenthetők be. A másodfokú bíróság ítélete ellen kizárólag akkor van lehetőség fellebbezésre, ha a büntetőjog szabályainak megsértésével

  1. olyan vádlott bűnösségét állapította meg a másodfokú bíróság vagy olyan vádlott kényszergyógykezelését rendelte el, akit az elsőfokú bíróság felmentett vagy vele szemben az eljárást megszüntette, illetve
  2. olyan cselekmény miatt állapította meg a vádlott bűnösségét, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett,
  3. az elsőfokú bíróság által elítélt vádlottat a másodfokú bíróság felmentette vagy vele szemben az eljárást megszüntette. §

Figyelemmel arra, hogy a harmadfokú bírósági eljárásban bizonyításnak már nincs helye §, a fellebbezésben új tényt állítani, új bizonyítékra hivatkozni vagy bizonyítási indítványt előterjeszteni nem lehet. §

Abban az esetben, ha a vádlott terhére az arra jogosultak (ügyész, pótmagánvádló) az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen nem jelentettek be fellebbezést, a másodfokú bíróság ítélete ellen kizárólag abban az esetben jelenthetnek be fellebbezést, ha a másodfokú bíróság a vádlottat felmentette vagy az eljárást megszüntette. A másodfokú bíróság határozatának a fellebbezéssel nem érintett része jogerőre emelkedik. §

A felülbírálat terjedelme

Az általános szabályok szerint a harmadfokú bíróság revíziós jogköre a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletre és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárásra terjed ki függetlenül attól, hogy ki fellebbezett. A felülvizsgálati jog kiterjed magára az érdemi döntésre, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, az eljárási szabályok megtartására és összességében a fellebbezéssel megtámadott határozat megalapozottságára. §

A másodfokú eljárásban csak az ítéletnek a fellebbezéssel támadott felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezése bírálható felül. A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróságnak az elsőfokú ítélet felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezését helybenhagyó részét nem vizsgálhatja felül. Ebben az esetben ugyanis a terheltet már két bíróság is felmentette, illetve vele szemben eljárást megszüntető rendelkezést hozott, így méltánytalan lenne, ha a másodfokú ítéletnek ezen részét fellebbezés hiányában a harmadfokú bíróság felülbírálná.

Abban az esetben viszont, ha mindkét bíróság korábban marasztaló döntést hozott, a harmadfokú bíróság e fellebbezéssel nem érintett részt is felülvizsgálhatja.

Kényszergyógykezelés elrendelése vagy mellőzése miatt bejelentett fellebbezés esetén a felülbírálat értelemszerűen kiterjed magának a felmentő rendelkezésnek a felülvizsgálatára is, ugyanis az intézkedés alkalmazásának vagy nem alkalmazásának feltétele a felmentés törvényessége.

A harmadfokú bíróság az ítélet elkobzásra, vagyonelkobzásra, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére, pártfogó felügyelet elrendelésére, lefoglalásra, polgári jogi igényre, szülői felügyeleti jog megszüntetésére vagy a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezéseket hivatalból felülbírálja, mivel ezek a kérdések szoros összefüggésben állnak a bűnösség tárgyában hozott döntéssel. §

Kötöttség a felülbírált ítélet tényállásához

Figyelemmel arra, hogy a harmadfokú eljárásra csak meglehetősen szűk körben kerülhet sor, és a harmadfokú bíróság bizonyítást még az ítélet megalapozatlansága esetében sem folytathat le, a harmadfokú bíróság a határozatát kizárólag a másodfokú bíróság határozatának alapjául szolgáló tényállásra alapíthatja.

Abban az esetben, ha a tényállás megalapozatlan, a harmadfokú bíróság bizonyítás felvétele nélkül a tényállást kiegészítheti, helyesbítheti vagyis kizárólag az iratok alapján a megalapozatlanságot kiküszöbölheti. Ilyen esetekben nincs szükség a felülbírált határozat hatályon kívül helyezésére és az eljárás megismétlésére. §