Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználó!

A kormanyablak.hu honlap tervezett karbantartás miatt 2019. november 21. 22 órától 24 óráig nem lesz elérhető.

Kérjük a fentiek figyelembevételét az elektronikus ügyintézés során!

Szíves megértését köszönjük.

NISZ Zrt.

 

MORZSÁK

TARTALOM:Első, másodfokú bírósági eljárás

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. október 7.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Első és másodfokú fokú bírósági tárgyalás szabályait és ügydöntő határozatait, valamint a harmadfokú bírósági eljárás általános rendelkezéseit és határozatait ismerheti meg az érdeklődő.

Cikk:

Másodfokú bírósági eljárás

Általános szabályok
A másodfokú bíróság eljárási formái

Általános szabályok

Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen fellebbezésnek van helye a másodfokú bírósághoz. § A fellebbezésben támadható az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás, de ugyanígy támadható az elsőfokú bíróság jogi álláspontja is. § A fellebbezés az ítélet bármely rendelkezése és az indokolása ellen is irányulhat, de fellebbezhető kizárólag

  1. a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés neme és mértéke vagy tartama;
  2. az ítéletnek az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező rendelkezése §;
  3. a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti indítványt, illetve a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés;
  4. a felmentő ítéletben a felmentés indokaként meghatározott ok §, valamint az eljárást megszüntető határozatban a megszüntetés okaként megjelölt ok § is. §

Nincs helye fellebbezésnek, ha a bíróság a szülői felügyeleti jog megszüntetésére irányuló indítványt, valamint a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította; ha az az ítélet tudomásulvételét követően bejelentett fellebbezést elutasította; valamint ha a vádlott távollétében hozott ügydöntő határozatot és a vádlott jelenléte a tárgyaláson nem volt kötelező. Ugyancsak nincs helye fellebbezésnek a pervezető végzéssel és a határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel szemben, de az ügydöntő határozat elleni fellebbezésre jogosult a bíróság végzését vagy intézkedését az ügydöntő határozat elleni fellebbezésében sérelmezheti. §

Végül nincs helye fellebbezésnek a bűnösség megállapítása, valamint a váddal egyező tényállás és minősítés miatt, ha a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzéssel elfogadta. §

Általánosságban az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzése ellen ugyancsak fellebbezésnek van helye, kivéve akkor, ha azt a törvény kifejezetten kizárja. §

A végzés elleni fellebbezés esetében általában az ítélettel kapcsolatos fellebbezési szabályok érvényesülnek azzal a különbséggel, hogy az ún. "korlátozott fellebbezésre" § vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. §

A másodfokú bíróság a nem ügydöntő végzés elleni fellebbezést bizonyítás felvétele nélkül tanácsülésen bírálja el §, abban az esetben viszont, ha bizonyítást kell felvenni, úgy tárgyalást tart. [ §

A másodfokú bíróság revíziós, vagyis az elsőfokú döntés módosítására vonatkozó jogköre rendkívül tág keretek között érvényesül, ugyanis - az ún. "korlátozott fellebbezés" esetköreit § leszámítva - a fellebbezéssel megtámadott ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki és milyen okból fellebbezett. §

Abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság ítélete több bűncselekményről rendelkezett, az ítéletnek csak a fellebbezéssel érintett bűncselekményre vonatkozó rendelkezését, illetve részét bírálja el a másodfokú bíróság. §

Ha viszont több vádlottról rendelkezett az elsőfokú bíróság ítélete, a másodfokú bíróság kizárólag a fellebbezéssel érintett vádlott ügyét bírálhatja el, míg a fellebbezéssel nem érintett vádlott esetében kizárólag akkor hozhat felmentő, enyhítő vagy hatályon kívül helyező rendelkezést, ha ugyanezt tette a fellebbezéssel érintett vádlott esetében is. §

A másodfokú bíróság kötve van az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényálláshoz, de csak abban az esetben, ha az minden szempontból megalapozott, illetve ha a fellebbezésben nem állítottak új tényt vagy nem hivatkoztak új bizonyítékra, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást nem folytatott le. §

Teljes egészében megalapozatlan az elsőfokú bíróság ítélete, ha az

  1. az elsőfokú bíróság nem állapított meg tényállást, vagy
  2. a tényállás teljes egészében felderítetlen. §

Részben megalapozatlan az elsőfokú bíróság ítélete, ha az

  1. az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan állapította meg,
  2. a tényállás részben felderítetlen,
  3. a megállapított tényállás ellentétes a bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával,
  4. az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett. §

Ezekben az esetekben a másodfokú bíróságnak lehetősége van arra, hogy a megalapozatlanságot a másodfokú eljárásban kiküszöbölje. Ennek megfelelően a tényállást kiegészítheti, illetve helyesbítheti, ha a helyes tényállás az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés vagy a felvett bizonyítás útján megállapítható. A másodfokú bíróság az iratok tartalma, ténybeli következtetés vagy a felvett bizonyítás alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállást állapíthat meg, ha ettől a vádlott felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének lehet helye. Végül pedig a másodfokú bíróságnak lehetősége van arra is, hogy az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés vagy az ügyészség által indítványozott bizonyítás alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapításával az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét állapítsa meg. §

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a helyesbített, kiegészített, illetve eltérően megállapított tényállás alapján bírálja felül. §

A másodfokú bíróság széleskörű jogosítványainak azonban van egy fontos korlátja, a súlyosítási tilalom. Eszerint az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a vele szemben alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. § A vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a bűnösségének megállapítására, bűncselekményének súlyosabb minősítésére, a büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés megállapítására irányul. § Ezzel kapcsolatos további fontos követelmény, hogy a vádhatóság esetében nem elégséges a fellebbezés bejelentése, hanem az ügyészségnek a fellebbezésében külön meg kell jelölnie azt is, ha az a vádlott terhére irányul. §

A másodfokú bíróság eljárási formái

Mielőtt a másodfokú bíróság tanácsának elnöke döntene abban a kérdésben, hogy a fellebbezés elintézésére milyen formát kíván választani, előzetesen intézkednie kell az esetleges meglévő hiányok pótlása, az iratok kiegészítése, új iratok beszerzése vagy felvilágosítás megszerzése érdekében.

A tanács elnöke a vádlottnak és védőnek kézbesíti a más által bejelentett fellebbezést, valamint a másodfokú bíróság mellett működő ügyészség indítványát.

A vádlott vagy a védő fellebbezésének indokolását megküldi a másodfokú bíróság mellett működő ügyészségnek is és megvizsgálja, hogy kötelező-e az ügyész és a védő részvétele, illetve szükséges-e személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel kapcsolatosan határozni. §

Összességében tehát a másodfokú bíróság tanácselnöke előkészíti a másodfokú bírósági eljárást. §

Másodfokon a bíróság három formában járhat el. Tarthat tanácsülést, nyilvános ülést, illetve tárgyalást.

Tanácsülést tart a bíróság, ha a fellebbezés elutasításáról, áttételről, egyesítésről, elkülönítésről, az eljárás felfüggesztéséről kell dönteni. Tanácsülésen bírálja el a bíróság az ügyet akkor is, ha a vádlott felmentéséről, illetőleg az eljárás megszüntetéséről kell határozni, vagy ha a másodfokú bíróság a fellebbezés folytán a fellebbezéssel nem érintett vádlott felmentéséről, illetve vele szemben az eljárás megszüntetéséről határoz, természetszerűleg akkor, ha a fellebbezéssel érintett vádlott tekintetében ugyanígy dönt. Tanácsülésre kerül sor továbbá, ha az elsőfokú bíróság az ítéletét a súlyos eljárási szabálysértéssel hozta meg, ha az elsőfokú bíróság a büntetőeljárást megszüntette, illetve ha a másodfokú bíróság az elsőfokú határozat korlátozott felülbírálatának van helye, vagy ha az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzése elleni fellebbezés bizonyítás felvétele nélkül elbírálható. §

Nyilvános ülésen bírálja el a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét, ha az ügy tanácsülésen nem intézhető el és az ügyben nem kell tárgyalást tartani.

Nyilvános ülésen az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlansága esetén megállapíthatja a hiánytalan, illetőleg a helyes tényállást, ha az az iratok tartalma vagy ténybeli következtetés útján lehetséges. Nyilvános ülést tart, ha a vádlottat a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása érdekében ki kell hallgatni. §

A másodfokú bíróság a nyilvános ülésre megidézi azt, akinek a jelenléte kötelező és értesíti azt, akinek a jelenléte nem kötelező, de a Be. lehetővé teszi. Nyilvános ülésen az ügyész jelenléte nem kötelező, sőt az a szabályszerűen idézett vádlott távollétében is megtartható, ha megállapítható, hogy a meghallgatása nélkül a fellebbezés elbírálható. §

A másodfokú bíróság tárgyalást tart, ha

  1. az ügy tanácsülésen nem intézhető el,
  2. bizonyítás felvétele szükséges,
  3. a tanácsülésre, vagy nyilvános ülésre tartozó ügyet a tanács elnöke tárgyalásra tűzte ki. §

Amennyiben a másodfokú bíróság tárgyalást tart, a kitűzött határnapra idézi azt, akinek a jelenléte a tárgyaláson kötelező. § A tárgyaláson az ügyész jelenléte kötelező. § A bíróság a tárgyalásról értesíti az ügyészséget, továbbá a szakértőt, valamint azokat, akiknek a jelenlétét a tárgyaláson a Be. lehetővé teszi. § A másodfokú bíróság tárgyalásáról a sértettet és a fellebbezőt is értesíteni kell. §

A másodfokú bíróság tárgyalása a vádlott távollétében is megtartható és a fellebbezés elbírálható, ha a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést. §

A másodfokú bírósági tárgyaláson a tanács által kijelölt bíró (előadó bíró) előadja az ügyet, a fellebbezést és az arra tett észrevételeket, továbbá az iratokból azt, ami az ügy felülbírálásához szükséges. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának ismertetése mellőzhető, ha azt a jelenlévők nem kérik, és azt a másodfokú bíróság sem tartja szükségesnek. A bíróság tagjai, az ügyész, a vádlott, a védő és a sértett az ügy ismertetésének a kiegészítését is kérhetik. Ezután a fellebbezésre jogosultaknak lehetővé kell tenni, hogy az előterjesztéseiket, illetőleg indítványaikat megtehessék, majd következhet a bizonyítás felvétele. Ha ez megtörtént vagy ilyen kérelem nem volt, a felszólalásokra, illetve a perbeszédek megtartására kerül sor. Perbeszédet először az tart, aki az ítélet ellen fellebbezett. Ha többen fellebbeztek és az ügyészség is, akkor először az ügyész tart perbeszédet. §

Ezt követően hozza meg a másodfokú bíróság a határozatát, amely ellen - ha az elsőfokú bíróság döntésével ellentétes - a harmadfokú bírósághoz fellebbezésnek lehet helye. § A fellebbezést a határozat kihirdetését követően a jelenlévő jogosultak szóban bejelenthetik vagy erre három munkanap gondolkodási időt kérhetnek, míg a többi jogosult a kézbesítéstől számított 8 napon belül írásban jelentheti be a fellebbezést a másodfokú bíróságnál. §

A harmadfokú bírósághoz folyamodhat fellebbezéssel a vádlott, az ügyészség, illetve pótmagánvádas eljárásban a pótmagánvádló és hozzájárulásával a jogi képviselője §, a védő a vádlott hozzájárulása nélkül is, a kényszergyógykezelés elrendelése ellen a vádlott törvényes házastársa, élettársa is. §

Az ügyész ez esetben is bejelentheti a fellebbezést akár a vádlott terhére, akár a javára, míg a pótmagánvádló kizárólag a vádlott terhére jelenthet be fellebbezést. §