Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Első, másodfokú bírósági eljárás

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. október 7.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Első és másodfokú fokú bírósági tárgyalás szabályait és ügydöntő határozatait, valamint a harmadfokú bírósági eljárás általános rendelkezéseit és határozatait ismerheti meg az érdeklődő.

Cikk:

Elsőfokú bíróság ügydöntő határozatai

Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata azt jelenti, hogy a bíróság a maga részéről az ügy érdemében döntött és határozatot hozott. Ez kétféle formát ölthet: lehet ítélet vagy ügydöntő végzés. §

A bíróság a vádról ítélettel határoz akkor, ha a vádlottat bűnösnek mondja ki vagy az ellene emelt vád alól felmenti §, végzést hoz viszont a bíróság, ha a vádlottal szemben indított büntetőeljárást a törvényben felsorolt okok valamelyikére hivatkozással megszünteti. §

A bíróság a vádlottat bűnösnek mondja ki, ha megállapítja, hogy bűncselekményt követett el és büntethető. A bűnösséget megállapító ítélet rendelkező része tartalmazza

  1. a bíróság döntését arról, hogy a vádlottat bűnösnek mondja ki;
  2. a kiszabott büntetést, illetve az alkalmazott intézkedést, valamint az egyéb jogkövetkezményeket;
  3. a bíróság által megállapított külön magatartási szabályokat, ha a bíróság a vádlottat pártfogó felügyelet alá helyezi; vagy
  4. azt, ha a bíróság a büntetés kiszabását mellőzi. §

A bíróság felmentő ítéletet hoz, ha a vádlott bűnössége nem állapítható meg, illetve ha a büntetőeljárást nem lehet megszüntetni. A felmentő ítélet okai a következők:

  1. a cselekmény nem bűncselekmény;
  2. a bűncselekményt nem a vádlott követte el;
  3. nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése vagy az, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el; vagy
  4. a vádlott büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok állapítható meg. §

A felmentő ítélet rendelkező része tartalmazza a bíróság döntését arról, hogy a vádlottat a vád alól felmenti és annak az oknak a feltüntetését is, amely a bíróságot az ítélet kialakításában vezette. §

Abban az esetben, ha a bíróság a vádlottat gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt mentette fel, úgy a felmentő ítéletében - amennyiben annak a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben írt feltételei fennállnak - elkobzást §, vagyonelkobzást § alkalmazhat vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét § is elrendelheti §, illetve ha a kóros elmeállapota miatt felmentett vádlott kényszergyógykezelésének feltételei fennállnak, a bíróság a felementő ítéletben elrendeli a vádlott kényszergyógykezelését. §

A bíróság ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha

  1. a vádlott büntethetősége halál, elévülés, kegyelem vagy törvényben meghatározott egyéb okból megszűnt;
  2. a cselekményt jogerősen elbírálták;
  3. az ügyészség a vádat ejtette és magánvádnak vagy pótmagánvádnak nincs helye, illetve a sértett magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként nem lépett fel;
  4. a büntetőeljárás átvétele vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le;
  5. az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá; vagy
  6. az eljárás olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége. §

Megjegyzendő továbbá, hogy a bíróság nem ügydöntő végzésével szünteti meg az eljárást, ha

  1. a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a törvényben meghatározott valamely rendelkezése §, § hiányzik;
  2. a magánindítvány hiányzik és az már nem pótolható §;
  3. a vádat nem az arra jogosult emelte; vagy a vádirat nem vagy hiányosan tartalmazza törvényes elemeket §, és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan. §

A bíróság ítélettel határoz a polgári jogi igény érdemében, ha

  1. annak helyt ad vagy azt elutasítja §;
  2. ugyanakkor a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, ha az eljárást megszünteti §, illetve ha a vádlottat felmenti és szabálysértési felelősségét sem állapítja meg §, valamint a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben meghatározott további esetekben. §

Érdemes kiemelni, hogy a törvény különleges rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha a zsarolás §, a csalás §, illetve az uzsora-bűncselekmény § elkövetési tárgya olyan, a terhelt által lakott vagy a hozzájárulásával más személy által ingyenesen használt ingatlan, amelyben a bűncselekmény elkövetését megelőzően a sértett lakott. Ilyen esetben ugyanis, ha a sértett az ingatlan kiürítését és annak a visszaadását kéri, akkor a büntetőbíróság a polgári bíróságnak küldi meg ezt az igényt és a polgári bíróság ideiglenes intézkedés keretében dönthet az ingatlan helyzetének a rendezéséről. Ilyenkor tehát nem kell megvárni a büntetőbíróság ítéletét. §, §

A bíróság az ügyészség indítványára a vádlott szülői felügyeleti jogát megszünteti, ha a vádlottat a gyermeke sérelmére elkövetett szándékos bűncselekményben mondta ki bűnösnek és megállapítja a szülői felügyeleti jog bírósági megszüntetése Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti feltételeinek fennállását. § Abban az esetben, ha e feltételek nem állnak fenn, a bíróság az indítványt elutasítja. A bíróság végül dönthet a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti igény egyéb törvényes útra utasítása mellett is, ha annak elbírálása a büntetőeljárás befejezését jelentősen késleltetné, vagy az indítványnak a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja. §

A bíróság a tárgyalás eredményéhez képest szabálysértési cselekményeket § is elbírálhat abban az esetben, ha a bizonyítás alapján megállapította, hogy a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, és emiatt a bűncselekmény miatt emelt vád alól fel kell menteni a vádlottat. Ugyanakkor lehetősége van a bíróságnak arra, hogy megállapítsa, hogy az adott cselekmény szabálysértés. §

Az elsőfokú bíróság érdemi határozatában a vádlottat a bűnügyi költség § viselésére kötelezi, ha őt bűnösnek mondja ki vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét megállapítja. § Ugyanakkor a vádlott felmentése vagy az eljárás vele szemben történő megszüntetése esetén a bűnügyi költséget az állam viseli. §

Az állam viseli ezen túlmenően azt a bűnügyi költséget is, amelyet a vádlottnak költségkedvezmény miatt nem kell megtérítenie. § Ezen kívül az állam viseli azt a költséget is, amely annak kapcsán merült fel, hogy a vádlott hallássérült, beszédfogyatékos, vak, siketvak, illetve a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás során nemzetiségi anyanyelvét használta. §