Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Első, másodfokú bírósági eljárás

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. október 7.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Első és másodfokú fokú bírósági tárgyalás szabályait és ügydöntő határozatait, valamint a harmadfokú bírósági eljárás általános rendelkezéseit és határozatait ismerheti meg az érdeklődő.

Cikk:

Másodfokú bíróság határozatai

Az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyása
Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása
Súlyosítási tilalom
Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét

  1. helybenhagyja,
  2. megváltoztatja vagy
  3. hatályon kívül helyezi, és
    • az eljárást megszünteti vagy
    • az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. §

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása esetén ítélettel, egyébként végzéssel határoz. §

Az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyása

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan és az ítéletet egyéb okból nem kell hatályon kívül helyezni, továbbá ha nem kell vagy nem lehet (pl. a súlyosítási tilalom vagy a felülbírálat terjedelmének korlátai miatt) megváltoztatni. §

A másodfokú bíróság helybenhagyó végzése ügydöntő határozat, amelyet röviden indokolni szükséges. §

Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása

Abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság jogszabályt helytelenül alkalmazott és az ítéletét ez okból nem kell hatályon kívül helyezni, a másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatja és a törvénynek megfelelő határozatot hoz. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztathatja akkor is, ha az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlanságát kiküszöbölte. §

Súlyosítási tilalom

Az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani a másodfokú eljárásban csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. Ez alapvető eljárási garancia annak érdekében, hogy a kizárólag a vádlott által tett fellebbezés utóbb ne válhasson a vádlott kárára. §

A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki

  1. büntetést azzal szemben, akinek az ügyét első fokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el,
  2. elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése mellett sem,
  3. felfüggesztett szabadságvesztés helyett végrehajtandó szabadságvesztést,
  4. végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése mellett sem,
  5. az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket, ide nem értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket,
  6. az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést,
  7. lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése mellett sem. §

Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha

  1. a vádlott büntethetősége halál, elévülés, kegyelem vagy törvényben meghatározott egyéb okból megszűnt;
  2. a cselekményt jogerősen elbírálták;
  3. az ügyészség a vádat ejtette és magánvádnak vagy pótmagánvádnak nincs helye, illetve a sértett magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként nem lépett fel;
  4. a büntetőeljárás átvétele vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le;
  5. az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá; vagy
  6. az eljárás olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége. §

Ugyanígy jár el a másodfokú bíróság akkor is, ha

  1. a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a törvényben meghatározott valamely rendelkezése §, § hiányzik;
  2. a magánindítvány hiányzik és az már nem pótolható §;
  3. a vádat nem az arra jogosult emelte; vagy
  4. a vádirat nem vagy hiányosan tartalmazza törvényes elemeket §, és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan. §, §

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen, az ítélet meghozatalában törvény szerint kizárt bíró vett részt, a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó, vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el, vagy a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a részvétele egyébként kötelező lett volna, illetve a bíróság az eljárást a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 567. § (1) bek. a)-b) és d)-e) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt szüntette meg, továbbá, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. §

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja akkor is, ha fentiekben fel nem sorolt és a másodfokú eljárásban nem orvosolható olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására. § Ilyennek minősül különösen, ha a bizonyítás törvényességére vonatkozó rendelkezéseket a vádemelés után megsértették, a büntetőeljárásban részt vevő személyek a vádemelés után a törvényes jogaikat nem gyakorolhatták, vagy ezek gyakorlásában őket korlátozták, a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül kizárták, a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény Btk. szerinti minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének nem vagy csak részben tett eleget, az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot a törvényben meghatározott feltételek hiányában fogadta el. §