Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Első, másodfokú bírósági eljárás

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. október 7.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

Első és másodfokú fokú bírósági tárgyalás szabályait és ügydöntő határozatait, valamint a harmadfokú bírósági eljárás általános rendelkezéseit és határozatait ismerheti meg az érdeklődő.

Cikk:

Harmadfokú bírósági eljárás általános szabályai

A fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya
A felülbírálat terjedelme
Kötöttség a felülbírált ítélet tényállásához

2006-ban a jogalkotó megvalósította a kétfokú fellebbezési rendszert, és bevezette a harmadfokú bírósági eljárást. A harmadfokú bírósági eljárásra a másodfokú eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell főszabályként alkalmazni.

A fellebbezési jog és a fellebbezés hatálya

A másodfokú bíróság ítélete elleni fellebbezések a törvényi rendelkezés szerint csak rendkívül szűk körben, a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén van helye. §

Ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság

  1. olyan vádlott bűnösségét állapította meg vagy olyan vádlott kényszergyógykezelését rendelte el, akit az elsőfokú bíróság felmentett vagy vele szemben az eljárást megszüntette,
  2. az elsőfokon elítélt vádlottat felmentette vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette,
  3. a vádlott bűnösségét olyan bűncselekményben állapította meg, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett. §

Figyelemmel arra, hogy a harmadfokú bírósági eljárásban bizonyításnak már nincs helye §, a fellebbezésben új tényt állítani, új bizonyítékra hivatkozni vagy bizonyítási indítványt előterjeszteni nem lehet. §

A felülbírálat terjedelme

Az általános szabályok szerint a harmadfokú bíróság revíziós jogköre a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletének azon rendelkezésére, illetve részére terjed ki, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének a sérelmezett ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett, továbbá kiterjed az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárásra is függetlenül attól, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A felülvizsgálati jog kiterjed magára az érdemi döntésre, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, az eljárási szabályok megtartására és összességében a fellebbezéssel megtámadott határozat megalapozottságára. §

A másodfokú eljárásban csak az ítéletnek az a felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezése bírálható felül, amely ellen fellebbeztek. §

A harmadfokú bíróság hivatalból dönt az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben, valamint a szülői felügyeleti jogra és a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezésekről is. §

Kötöttség a felülbírált ítélet tényállásához

Figyelemmel arra, hogy a harmadfokú eljárásra csak meglehetősen szűk körben kerülhet sor, és a harmadfokú bíróság bizonyítást nem folytathat le, a harmadfokú bíróság a határozatát arra a tényállásra alapítja, amely alapján a másodfokú bíróság az ítéletét meghozta, kivéve, ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében megalapozatlan. §

Abban az esetben, ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében megalapozatlan, és a helyes tényállás az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján megállapítható, vagy a helytelen ténybeli következtetés az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok alapján kiküszöbölhető, a harmadfokú bíróság a tényállást hivatalból kiegészíti, illetve helyesbíti. Ilyen esetekben nincs szükség a felülbírált határozat hatályon kívül helyezésére és az eljárás megismétlésére. §