Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Jogok és kötelezettségek a büntetőeljárásban

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. február 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A sértettet vallomástételi kötelezettség terheli és megilletik jogok a büntetőeljárás során. A gyanúsítottnak a büntetőeljárás különböző szakaszaiban más-más jogai vannak. Részletezzük a vádlott jogait is a büntetőeljárásban.

Cikk:

Fogva lévő terhelt jogai és kapcsolattartása

Az eljárás alatt fogva lévő terhelt
Az eljárás alatt fogva tartott terhelt jogai
A védelemhez való jog biztosítása a fogvatartás alatt
A fogvatartott ruházata
A levelezés joga
A látogatás
A csomagküldés
A telefon használata

Az eljárás alatt fogva lévő terhelt

Az eljárás alatt több okból is előfordulhat, hogy a terheltet fogva tartják: más bűncselekmény miatt szabadságvesztését vagy elzárását töltheti, előzetes letartóztatásban vagy őrizetben lehet. Lehetőségei eljárási jogainak gyakorlására ezen esetekben közel azonosak. Az előzetesen fogva tartottakat és az őrizeteseket a büntetőeljárásban eljáró ügyészség, illetve bíróság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) büntetés-végrehajtási intézetben, illetőleg a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézeteiben helyezik el. Az előzetes letartóztatás a nyomozás befejezéséig rendőrségi, az eljárás befejezéséig az erre kijelölt katonai fogdában is végrehajtható. §, § Az előzetes letartóztatás végül végrehajtható az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben is. A fogvatartottat zárkában helyezik el. §

Az eljárás alatt fogva tartott terhelt jogai

A fogva lévő terhelt a jogait személyesen, védője vagy törvényes képviselője útján gyakorolhatja. § A fogvatartott a fogvatartással összefüggő ügyében személyes meghallgatást kérhet a bv. intézet szervezeti egységének a vezetőjétől vagy a parancsnoktól, a parancsnokhoz írásban közvetlenül is fordulhat. § A fogvatartott a döntés vagy intézkedés ellen, illetve annak elmulasztása esetén panasszal fordulhat a bv. intézet parancsnokához. § A fogvatartott a fogvatartásával kapcsolatos ügyben bármikor közvetlenül fordulhat a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések, a rendbírság helyébe lépő elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtásának törvényességi felügyeletét ellátó ügyészhez, kérheti az ügyész általi meghallgatását, illetve közvetlenül fordulhat az alapvető jogok biztosához, valamint a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni fakultatív jegyzőkönyv 3. cikke szerinti nemzeti megelőző mechanizmus feladatainak teljesítésére felhatalmazott munkatársához. §

A fogvatartott jogosult

  1. büntetőeljárási jogainak korlátozás nélküli gyakorlására, ennek során védőjével - és ha nem magyar állampolgár, államának konzuli tisztviselőjével - szóban, írásban, telefonon ellenőrzés nélkül érintkezhet;
  2. hozzátartozóival és más személyekkel - a rendelkezési jogkör gyakorlójának rendelkezését figyelembe véve - kapcsolattartásra, ennek keretében
    • levelezésre: a levelezés gyakorisága és terjedelme - ha a rendelkezési jogkör gyakorlója másként nem rendelkezik - nem korlátozott,
    • legalább havonta két alkalommal látogató fogadására,
    • kapcsolattartójával naponta, alkalmanként legalább tíz perc időtartamban telefonbeszélgetés kezdeményezésére,
    • legalább havonta csomag fogadására, kéthetente a jogszabályban meghatározott összegért a letéti pénzéből való vásárlásra;
  3. kérelmére - a fogva tartó intézet lehetőségei szerint - munkavégzésre, amelyért arányos díjazás jár neki;
  4. kérelmére - a fogva tartó intézet lehetőségei szerint - általános iskolai, illetve középfokú iskolai oktatásban vagy szakképzésben való részvételre;
  5. választójoga gyakorlására a fogva tartó intézetben. §

Az előzetesen letartóztatott főszabály szerint a saját ruháját viselheti, azonban a szigorúbb rezsimszabályok alkalmazása esetén ez a fogva tartó bv. intézet területén biztonsági szempontból korlátozható. §

A letétben levő pénzéből az ún. rezsimszabályoknak megfelelően meghatározott összeget a személyes szükségleteire fordíthat. §

A védelemhez való jog biztosítása a fogvatartás alatt

Az előzetesen letartóztatott a védőjével - ha nem magyar állampolgár, államának konzuli tisztségviselőjével - szóban, írásban és telefonon - a befogadás időpontjától -, ellenőrzés nélkül érintkezhet. A szóbeli érintkezésre az intézet hivatali idejében kerülhet sor, kivéve, ha a védővel való megbeszélés olyan eljárási cselekmény megtétele végett szükséges, amelynek elmulasztásához jogkövetkezmény fűződik. A távbeszélőn történő érintkezés csak az intézet készülékén történhet. Az előzetesen letartóztatott a védőt a fogva tartó intézet által kijelölt telefonkészüléken hívhatja fel. A védő hetente egyszer - az előzetesen letartóztatott büntetőeljárási jogainak gyakorlása érdekében - a fogva tartó intézet által a házirendben megállapítottak szerint, egy óra időtartamban jogosult telefonbeszélgetés kezdeményezésére. Az előzetesen letartóztatott a büntetőeljárással kapcsolatban készített feljegyzéseit magánál tarthatja, azokat védőjének ellenőrzés nélkül átadhatja. Ha alapos indok merül fel arra, hogy az előzetesen letartóztatott részére érkező, vagy az előzetesen letartóztatott által küldött - büntetőeljáráshoz kapcsolódó levél - nem a címzésben megjelölt védőtől származik, vagy nem a védőnek szól, azt az előzetesen letartóztatott jelenlétében - jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett - kell felbontani. Az ellenőrzés csak a feladó és a címzett azonosítására szolgálhat. §

A fogva lévő terhelt az eljárás minden szakaszában jogosult védőjével szóban vagy írásban ellenőrzés nélkül érintkezni (de például titkosszolgálati eszközökkel a bv. intézet beszélőfülkéje bírói engedéllyel lehallgatható), más személyekkel csak ellenőrzés mellett érintkezhet. §

A fogvatartott ruházata

A fogvatartott az intézetben a saját ruháját viselheti, az évszaknak megfelelő felsőruházatból és lábbeliből egy váltásra valót folyamatosan magánál tarthat. Ha a fogvatartottnak nincs megfelelő saját ruhája, lehetővé kell tenni, hogy azt a letéti pénzéből megvásárolja, vagy a csomagküldésre jogosultaktól ilyet kérjen. §

Amennyiben a saját ruházat így sem biztosítható, az intézet a fogvatartottat - segélyként - az évszaknak megfelelő polgári ruházattal látja el. § Ha a fogvatartott a munkáltatásban részt vesz, a bv. intézet által biztosított forma-, munka- és védőruhát kell viselnie. Ha nem járul hozzá ehhez, akkor nem engedélyezhető a munkáltatásban való részvétele. § Szintén a saját ruháját viselheti a munkáltatásban részt vevő előzetesen letartóztatott a látogatófogadáskor, előállításkor és szállításkor. §

A levelezés joga

Az előzetesen letartóztatott korlátlanul küldhet és fogadhat leveleket, ha a rendelkezési jogkör gyakorlója másként nem rendelkezik. A levelezés költségeit az előzetesen letartóztatott viseli. Ha vagyoni helyzete miatt szükséges, a büntetőeljárással kapcsolatos levelezés költségeit az intézet megelőlegezi. A levelezés az általános szabályok szerint ellenőrizhető. Nem ellenőrizhető a hatóságokkal, nemzetközi egyezmény alapján létrehozott nemzetközi szervezetekkel és a védővel, vagy nem magyar állampolgár előzetesen letartóztatott esetén államának konzuli képviselőjével való levelezés. §

A fogva tartó intézet az előzetes letartóztatás biztonsága és a fogva tartó intézet rendje és védelme érdekében - a rendelkezési jogkör gyakorlója előírásainak végrehajtása mellett - ellenőrzi a kapcsolattartást. Az ellenőrzés lehetőségéről az előzetesen letartóztatottat, vagy az előzetesen letartóztatott útján a kapcsolattartót tájékoztatni kell. § Az elítélt által írt, illetve a részére érkezett levelet legkésőbb a második munkanapon továbbítani, illetve kézbesíteni kell. A levelezés biztonsági ellenőrzése az intézet biztonsági helyzetétől és a fogvatartott fogvatartásának a biztonsága körében felmerült tényektől függően szúrópróbaszerűen vagy kellő rendszerességgel történik. Az ellenőrzés kiterjedhet a levél felbontására, amelynek célja annak megállapítása, hogy a levél nem tartalmaz-e a biztonságra veszélyes tárgyat vagy információt. § A fogvatartottnak a hatóságokkal, a nemzetközi szervezetekkel és a védővel való levelezése tartalmilag nem ellenőrizhető. Ha alapos indok merül fel arra, hogy a fogvatartott részére érkező levelek nem a borítékban megjelölt hatóságtól, nemzetközi szervezettől vagy a védőtől származnak, a levelet a fogvatartott jelenlétében - jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett - kell felbontani. Az ellenőrzés csak a feladó azonosítására szolgálhat. Ha az intézet az általa tartalmilag ellenőrizhető levél tekintetében megállapítja, hogy az intézet, illetve a fogvatartás biztonságát veszélyeztető adatot, információt vagy tárgyat tartalmaz, az ilyen levelet nem továbbítják a fogvatartottnak. § A levél továbbításának vagy kézbesítésének a megtagadását a fogvatartottal közölni kell, a levelet - kivéve, ha fegyelmi eljárás vagy büntetőeljárás indítása szükséges - vissza kell adni, illetve a feladónak vissza kell küldeni. §

A fogvatartott által a büntetőeljáráshoz kapcsolódóan írt, vagy a részére érkezett leveleket és iratokat a címzettnek a bv. intézet küldi el, illetve kézbesíti.

A fogvatartottat - kérelmére - a bv. intézet irattanulmányozásra előállítja. Az intézetben történő irattanulmányozás ellenőrzés mellett történik. §

A látogatás

A fogvatartott által megjelölt személyek részére a látogatásról a bv. intézet a fogvatartott útján értesítést küld. A látogatásról szóló értesítés tartalmazza a látogatás időpontját és időtartamát, valamint az intézetbe bevihető tárgyak körét, és számos, az ellenőrzési jogosultságra való figyelmeztetést. § A látogatásból kizárják azt, akit az ügyész vagy a bíróság a folyamatban lévő büntetőeljárás eredményessége érdekében attól eltiltott, illetve azt, akit az intézet biztonsági okokból kitiltott. § Az elítélt a rezsimszabályokhoz igazodóan havonta legalább egyszer, alkalmanként legalább hatvan, de legfeljebb százhúsz percben, egyidejűleg legfeljebb négy fő látogatót fogadhat. Az elítélt vagy a kapcsolattartó kérésére a látogatási idő legfeljebb harminc perccel meghosszabbítható. § A látogatási idő és a látogatás időtartama a rezsimszabályokhoz igazodik, az általános rezsimszabályok alapján például hatvan percig tarthat a látogatás. § A látogatási idő meghosszabbítható, de ebben az esetben sem lehet kilencven percnél hosszabb. § A látogatást az erre kijelölt helyiségben, asztal mellett, ülve kell lebonyolítani. A fogvatartott részére az intézet engedélyezheti, hogy a helyben vásárolt élelmiszert ellenőrzés után elfogyassza. A látogatás ideje alatt csak a bv. intézetben vásárolt, illetve az intézet által biztosított ital fogyasztható. A fogvatartott a látogatónak ajándékot vagy más tárgyat csak engedéllyel adhat át. § A fogvatartott és a látogató beszélgetése ellenőrizhető. § Ha a bv. intézet biztonságának a védelme indokolja, a parancsnok elrendelheti, hogy a fogvatartott a látogatóval biztonsági beszélő fülkében vagy rácson keresztül beszélhessen. §

Az előzetesen letartóztatott legalább havonta két alkalommal fogadhat látogatót. §

A csomagküldés

A látogatásról szóló értesítéshez hasonlóan a csomagküldés lehetőségéről, módjáról és a költségek viseléséről is a fogvatartott útján küld értesítést az intézet.

A küldemény mindazokat a tárgyakat tartalmazhatja, amelyeket a fogva tartott engedéllyel magánál tarthat §, így például tisztasági eszközöket, ruházati anyagokat, élelmiszereket, dohányárut, írószert, könyvet, napilapot, folyóiratot, az orvos által engedélyezett gyógyszereket, segédeszközöket, vitaminokat és tápszereket, kizárólag eredeti csomagolásban. A csomag legfeljebb öt kilogramm lehet, kivéve, ha abban ruhanemű, gyógyszer vagy gyógyászati segédeszközök vannak. A csomag tartalmát a fogvatartott jelenlétében kell felbontani és ellenőrizni. Az olyan tárgyakat, amelyeket a fogvatartott nem tarthat magánál, a fogva tartott letétjében kell elhelyezni, vagy - költségére - a feladónak vissza kell küldeni. §

Az előzetesen letartóztatott legalább havonta kaphat csomagot. §

A telefon használata

Az előzetesen letartóztatott a rezsimszabályoknak megfelelő gyakoriságban és időtartamban kezdeményezhet telefonhívást, a házirend előírásainak megfelelően kizárólag a bv. intézet által kijelölt telefont használhatja. A telefonbeszélgetés a bv. intézet rendje, a fogvatartás biztonsága érdekében a külön jogszabályban meghatározott módon ellenőrizhető, indokolt esetben megszakítható, amelyről az elítéltet tájékoztatni kell. §

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény lehetőséget biztosít azonban bírói engedéllyel titkos adatszerzésre. Ebben az esetben az ügyész és a nyomozó hatóság - a levélhez és a postai küldeményhez hasonlóan - a telefonbeszélgetés tartalmát is megismerheti, illetve rögzítheti is azt. §