Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználók!

A Hibrid kézbesítési és konverziós rendszerben Hivatali Kapuról történő küldeményletöltés rendszerkarbantartás miatt 2019.07.22 05:00 és 18:00 óra között szünetel.

A karbantartás a küldemények előállítási határidejét nem veszélyezteti, a Hivatali Kapura beérkezett küldemények a karbantartás után kerülnek letöltésre, ennek eredményeként a befogadási igazolások később kerülnek kiállításra.

A karbantartás az Igénybevevők részéről nem igényel semmilyen módosítást a beküldésben.

Üdvözlettel:

Magyar Posta Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Jogok és kötelezettségek a büntetőeljárásban

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. június 4.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A sértettet vallomástételi kötelezettség terheli és megilletik jogok a büntetőeljárás során. A gyanúsítottnak a büntetőeljárás különböző szakaszaiban más-más jogai vannak. Részletezzük a vádlott jogait is a büntetőeljárásban.

Cikk:

Sértett jogai

Ki tekintendő sértettnek?
A feljelentés
A sértett jogai az eljárás megindításával és folytatásával kapcsolatban
A sértettel való bánásmód általános szabályai a büntetőeljárás során
A sértett jelenléti joga
A sértettet segítő személyek
A terhelt szabadulásáról történő értesítés joga
Az ügyiratok megismeréséhez való jog
A sértetti indítványok és észrevételek
A sértett jogorvoslati jogai a nyomozással kapcsolatban
A sértett jogorvoslati jogai a bírói szakban
Megfelelés az Európai Unió jogának

Ki tekintendő sértettnek?

A sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette. § Ha a sértett akár a büntetőeljárás megindítása előtt, akár azután meghal, helyébe egy hónapon belül hozzátartozója, törvényes képviselője vagy a sértett által jogszabály, illetve szerződés alapján eltartott személy léphet és - a polgári jogi igény érvényesítését kivéve - gyakorolhatja a sértett által gyakorolható jogokat. § A sértett bármikor jogosult nyilatkozni arról, hogy a bűncselekmény következtében milyen testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, illetve kívánja-e a terhelt bűnösségének megállapítását és megbüntetését. §

A feljelentés

Közvádra üldözendő bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést, az nem a sértett kizárólagos joga. § A feljelentést a nyomozó hatóságnál, általában a rendőrségen vagy az ügyészségen kell írásban vagy szóban megtenni. A feljelentést más (nem büntető) hatóság (pl. önkormányzat, felügyeleti szervek) és a bíróság is köteles fogadni és azt a büntető ügyekben eljáró hatóságnak (nyomozó hatóságnak, ügyészségnek) megküldeni. § Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság nyomban nyilvántartásba veszi a feljelentést, akkor is, ha hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkezik. § A feljelentés nem nélkülözhetetlen feltétele az eljárásnak, hiszen az a hatóság észlelése alapján is megindulhat. § Emiatt a feljelentés esetleges visszavonása az eljárás megindulását vagy folytatását nem befolyásolja. A feljelentés kötelező, ha annak elmulasztása bűncselekmény (pl. az állam elleni bűncselekmények esetében, vagy hivatalos személyek tekintetében vesztegetés esetén stb.). A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. § Ennek elmulasztása csak akkor bűncselekmény, ha ezt a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény külön szankcionálja (például korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása §), vagy az hivatali visszaélést valósít meg, azaz a hivatalos személy azért szegi meg feljelentési kötelezettségét, hogy azzal másnak jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen. A feljelentés elmulasztása önmagában nem valósítja meg a bűnpártolás § bűncselekményét.

A sértett jogai az eljárás megindításával és folytatásával kapcsolatban

A sértett a szóban tett feljelentésről készített jegyzőkönyvet, illetve az írásban tett feljelentés megtételét igazoló iratot erre irányuló indítványra megismerheti, az iratról másolat adható. §

Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a feljelentés megérkezésétől számított három munkanapon belül megvizsgálja, hogy az ügyben a nyomozást el kell-e rendelni, vagy a feljelentés kiegészítésének, a feljelentés elutasításának, illetve az ügy áttételének van-e helye. §

Az ügyészség és a nyomozó hatóság a feljelentést elutasítja, ha a rendelkezésére álló adatokból kitűnik, hogy

  1. a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény,
  2. a bűncselekmény gyanúja hiányzik,
  3. az elkövető büntethetőségét, illetve a feljelentett cselekmény büntetendőségét kizáró ok állapítható meg,
  4. halál, elévülés vagy kegyelem folytán a büntethetőség megszűnt,
  5. a feljelentett cselekményt már jogerősen elbírálták,
  6. a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a jogszabályban meghatározott rendelkezése hiányzik,
  7. a feljelentett cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény,
  8. az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá. §
  9. Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a feljelentést elutasító határozatot kézbesíti a feljelentőnek. A nyomozó hatóság a feljelentést elutasító határozatot huszonnégy órán belül az ügyészségnek is megküldi. §

A feljelentő a feljelentést elutasító határozat ellen - annak közlésétől számított nyolc napon belül - panasszal élhet. §

  1. A határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a panaszt annak érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, a határozatot hatályon kívül helyezi, vagy megváltoztatja. § Ha a határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a panaszt nem tartja alaposnak, az ügyiratokat a panaszra vonatkozó nyilatkozatával együtt felterjeszti a panaszt elbíráló ügyészséghez. §
  2. Ha a panaszt elbíráló ügyészség a panaszt alaposnak tartja, a határozatot hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja, ellenkező esetben a panaszt elutasítja. §

Főszabály szerint a panasz elutasítását követően a sértett pótmagánvádlóként léphet fel. Nincs azonban helye a pótmagánvádlóként történő fellépésnek, ha az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét gyermekkor vagy kóros elmeállapot zárja ki. § A nyomozás megszüntetése nem akadálya annak, hogy ugyanabban az ügyben utóbb az eljárást folytassák. Az eljárás folytatását főszabály szerint az ügyészség, meghatározott esetekben pedig a nyomozó hatóság vagy a felettes ügyészség rendelheti el. Az eljárás folytatását az ügyészség indítványára a csak a bíróság rendelheti el olyan terhelt esetén, akivel szemben az eljárást korábban megszüntették, ha a felettes ügyészség, illetve az ügyészség panasz alapján, vagy az eljárás megszüntetésétől számított egy hónapon belül hivatalból az eljárás folytatását nem rendelte el. Ha a bíróság az eljárás folytatásának elrendelése iránti indítványt elutasította, változatlan alapon az eljárás folytatásának elrendelése iránti ismételt indítvány előterjesztésének nincs helye. §

A sértettel való bánásmód általános szabályai a büntetőeljárás során

A törvény általános jelleggel írja elő, hogy az eljáró hatóságok törekedjenek arra, hogy a büntetőeljárásban részt vevő valamennyi személlyel történő írásbeli és szóbeli kommunikáció során egyszerű és közérthető módon fogalmazzanak annak érdekében, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy a vele közölteket megértse. A jogokról való tájékoztatásokat és a kötelezettségekre való figyelmeztetéseket az érintett személy számára érthető módon, az érintett személy állapotára, személyes jellemzőire figyelemmel kell megfogalmazni. Azt is rögzíti a törvény, hogy a szóbeli kommunikáció során meg kell győződni arról, hogy az elmondottakat az érintett személy megértette-e, ennek hiányában a vele közölteket meg kell magyarázni. § Ha a természetes személy sértett a személyes jellemzői vagy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jellege és körülményei alapján a megértésben, a megértetésben, a büntetőeljárási törvényben meghatározott jogai gyakorlásában vagy kötelezettségi teljesítésében, vagy a büntetőeljárásban való hatékony részvételében akadályozott, akkor különleges bánásmódot igénylő személynek minősül. A különleges bánásmódot különösen az érintett személy életkora, az érintett személy szellemi, fizikai, egészségi állapota, az eljárás tárgyát képező cselekmény kirívóan erőszakos jellege, illetve az érintett személynek a büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő viszonya alapozza meg. § A büntetőügyekben eljáró hatóságok elősegítik a különleges bánásmódot igénylő személy jogainak gyakorlását, kötelezettségeinek teljesítét, illetve e személyek kíméletét. Ennek körében többek között fokozott körültekintéssel járnak el a vele való kapcsolattartás és az érintett személy magánéletének kímélete érdekében. §

Az eljáró szervek lehetőség szerint biztosítják, hogy a sértett az eljárási cselekmény során, valamint az eljárási cselekmény helyszínén a büntetőeljárásban részt vevő más személlyel - például a terhelttel - szükségtelenül ne találkozzon, különösen, ha a különleges bánásmódot e személyhez fűződő viszonya alapozza meg. § Arra is törekedni kell, hogy a különleges bánásmódot igénylő sértett részvételét igénylő eljárási cselekmény megismétlés nélkül elvégezhető legyen. §

Azt, hogy valaki különleges bánásmódot igénylő személynek minősül-e, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az érintett személlyel történő kapcsolatba kerüléstől kezdődően hivatalból vagy az érintett személy indítványára vizsgálja. § A tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek, a fogyatékos személyek, valamint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (pl. szexuális erőszak §) sértettjei külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősülnek. §

A különleges bánásmódot igénylő sértett esetében az eljáró szerveknek minden olyan eljárási lehetőséget, jogintézményt igénybe kell venniük, amelyek elősegíthetik, hogy az ilyen sértett számára a büntetőeljárás a lehető legkisebb megterhelést jelentse. §

A sértett jelenléti joga

Főszabály szerint a sértett a tárgyaláson és az eljárási cselekményeknél jelen lehet. § A sérelmére elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben a sértett jelen lehet a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál, ezekről főszabály szerint értesítést kap. § Nem lehet jelen viszont a gyanúsított és a tanú kihallgatásán. § Amennyiben a sértettet tanúként idézik, jelenléte és a vallomástétel kötelező.

A sértettet segítő személyek

A sértett részvétele esetén többféle segítő személy is közreműködhet az eljárásban a sértett mellett, ezzel segítve őt jogai gyakorlásában.

Ha a büntetőeljárásról szóló törvény 2017. évi XC. törvény (Be.) nem ír elő a sértett számára személyes eljárási kötelezettséget, akkor az őt megillető jogokat az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott képviselő útján is gyakorolhatja. Képviselőként ügyvéd és ügyvédi iroda, a sértett hozzátartozója vagy törvényben meghatározott egyéb személy járhat el. §

A sértettet bizonyos eljárási cselekményekre elkísérheti egy általa választott nagykorú személy. Az ilyen személy jelenlétének a célja elsősorban a sértett érzelmi támogatása. A nagykorú személy jelen lehet a feljelentő meghallgatásán link: type="webcompass" target="2017. évi XC. tv. 377. § (3) bek."] és azokon az eljárási cselekményeken, ahol a sértett is jelen lehet, ha ez az eljárás érdekeit nem sérti. §

Ha a sértettet tanúként hallgatják ki, akkor az érdekében eljáró ügyvéd is részt vehet a kihallgatáson, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. §

A támogató a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény által bevezetett jogintézmény, a támogatott döntéshozatal keretében eljáró személy. A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére - a cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében - támogató kirendeléséről határozhat. Ilyen esetben tehát az érintett cselekvőképességét nem korlátozzák, a támogató segítséget nyújt a támogatottnak a mindennapi ügyeiben. § A támogató a büntetőeljárásban a támogatott személlyel egyidejűleg valamennyi eljárási cselekménynél jelen lehet és egyeztethet a támogatott személlyel annak nyilatkozatai megtételének elősegítése érdekében, a támogatott személy helyetti nyilatkozattételre azonban nem jogosult. §

Végül meg kell említeni, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb sértett (illetve cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében korlátozott nagykorú) mellett természetesen a törvényes képviselője is részt vehet az eljárási cselekményeken. §

A terhelt szabadulásáról történő értesítés joga

2015 januárja óta a törvények biztosítják a sértettnek azt a lehetőséget, hogy kérhesse a hatóságoktól, hogy értesítsék arról, ha az ügyében fogva tartott terhelt megszökik vagy szabadul. Ez a lehetőség azt a célt szolgálja, hogy a sértettet ne érje váratlanul, ha az ellene bűncselekményt elkövető (vagy azzal gyanúsítható) személy a lakóhelyén felbukkan, illetve hogy a sértett egyébként fel tudjon készülni a terhelt szabadulására.

Ezzel a lehetőséggel a sértett akkor élhet, ha a terhelt letartóztatásban van, vagy végrehajtandó szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést szabtak ki vele szemben, illetve ha előzetes kényszergyógykezelést vagy kényszergyógykezelést rendeltek el. § Az erre irányuló kérelmet az ügyészségen vagy a bíróságon lehet előterjeszteni. Ha a terhelt megszökik, akkor ezt követően haladéktalanul, a szabadítása esetén pedig azt megelőzően egy hónappal kell a sértettet az általa megadott lakcímre elküldött levélben értesíteni. §

Az ügyiratok megismeréséhez való jog

Az eljárás ügyiratait a sértett az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben erre irányuló indítványra ismerheti meg. A megismerés joga az eljárás valamennyi ügyiratára kiterjed, ideértve a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által beszerzett, illetve a büntetőeljárásban részt vevő személyek által benyújtott, valamint csatolt iratokat és a további bizonyítási eszközöket is. A megismerés történhet a megvizsgálás lehetővé tételével, az ügyirat tartalmáról felvilágosítás adásával, tájékoztatás nyújtásával, a sértett saját részére történő másolat vagy felvétel készítésének lehetővé tételével, valamint az ügyirat, illetve az arról készített kivonat vagy másolat kézbesítésével. Az eljáró hatóság a sértett megismerésre irányuló indítványának előterjesztésétől számított tizenöt napon belül biztosítja az ügyiratok közül azoknak a megismerését, amelyek vonatkozásában a megismerést nem korlátozta. §

A sértetti indítványok és észrevételek

A sértett a nyomozás és a bírósági eljárás során akár írásban, akár szóban (pl. a tárgyaláson) indítványokat, észrevételeket tehet. § Az indítványok elsősorban bizonyítási cselekmények elvégzésére (pl. szakértő kirendelése, helyszíni szemle elvégzése, szembesítés, tanú meghallgatása) irányulhatnak. A nyomozásban a sértett bizonyítási indítványát a nyomozó hatóság, illetve a nyomozást folytató ügyészség bírálja el. A hatóság nem köteles az indítványoknak helyt adni. Szóban rendszerint a sértett jelenléte esetén történik észrevételezés, például a tárgyalás körülményeivel, a szakértői véleménnyel stb. kapcsolatban. A bíróság az észrevételt jegyzőkönyvbe veszi. § A tárgyaláson az ügyész vádbeszédét követően a sértett felszólalhat és ebben a körben nyilatkozhat arról, hogy a vádlott bűnösségének megállapítását és megbüntetését kívánja-e. § A sértett felszólalása közben főszabály szerint a szót nem lehet megvonni. §

A sértett jogorvoslati jogai a nyomozással kapcsolatban

A sértett a nyomozás során jogorvoslatként panasszal élhet, ha a határozat közvetlen rendelkezést tartalmaz rá nézve, a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül lehet panaszt benyújtani. § A határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a panaszt annak érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, a határozatot hatályon kívül helyezi, vagy megváltoztatja. § Ha a határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a panaszt nem tartja alaposnak, az ügyiratokat a panaszra vonatkozó nyilatkozatával együtt felterjeszti a panaszt elbíráló ügyészséghez. § Az ügyészség határozata elleni panaszt a felettes ügyészség, a nyomozó hatóság határozata elleni panaszt az ügyészség az ügyiratok érkezésétől számított tizenöt napon, az eljárást megszüntető határozat esetén egy hónapon belül bírálja el. §

Ha a panaszt elbíráló ügyészség a panaszt alaposnak tartja, a határozatot hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja, ellenkező esetben a panaszt elutasítja. §

A panaszt elbíráló határozat ellen további jogorvoslatnak - főszabály szerint - nincs helye. A panasznak a megtámadott határozat végrehajtására általában nincs halasztó hatálya, de a határozatot hozó, illetőleg a panaszt elbíráló a határozat végrehajtását kivételesen indokolt esetben a panasz elbírálásáig felfüggesztheti. §

A sértett jogorvoslati jogai a bírói szakban

Az elsőfokú bíróság ítélete, illetve végzése ellen a sértett általános fellebbezési joggal nem rendelkezik, pusztán mint magánfél jelenthet be fellebbezést a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés ellen. § A sértett a számára elfogadhatatlan bírói ítélettel vagy végzéssel szemben tehát formális jogorvoslati lehetőséggel a rendes eljárásban nem rendelkezik. A sértetti "érdekeket" a vádlott terhére az ügyészség képviselheti fellebbezésében.

A magánvádas eljárásban a magánvádló jogosult fellebbezésre §, míg a pótmagánvádas eljárásban a pótmagánvádló és az ő hozzájárulásával a jogi képviselője. §

Megfelelés az Európai Unió jogának

A Be.-nek a sértett joghelyzetére vonatkozó rendelkezései a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálják, amely az áldozatok számára nyújtott állami támogatás, segítség mellett érdemben az áldozatok büntetőeljárással összefüggő tájékozottságát kívánja előmozdítani, az áldozatoknak a büntetőeljárásban betöltött szerepét kívánja hangsúlyosabbá tenni.