Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Jogok és kötelezettségek a büntetőeljárásban

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. február 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A sértettet vallomástételi kötelezettség terheli és megilletik jogok a büntetőeljárás során. A gyanúsítottnak a büntetőeljárás különböző szakaszaiban más-más jogai vannak. Részletezzük a vádlott jogait is a büntetőeljárásban.

Cikk:

Sértett vallomástételi kötelezettsége

A sértett tanúkénti kihallgatása

A sértett nyilatkozatra, illetve vallomásra csak tanúként idézve kötelezhető.

A sértettet a tanú jogai illetik meg és a tanú kötelezettségei terhelik, ha a hatóság vagy bíróság őt tanúként idézi. A sértett tanúnak nem tehető fel a választ, illetőleg nem bizonyított tény állítását magában foglaló, a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmazó kérdés, továbbá olyan sem, amely a feleletre útmutatást tartalmaz. § 2012. január 1-jétől hatályos új szabály, hogy ha megállapítható, hogy a tanú a vallomásában a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 82. § (4) bekezdésében foglalt § esetet kivéve magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolja, a tanút a Be. 82. § (1) bekezdés b) pontjában § meghatározottak szerint ismételten figyelmeztetni kell. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. § A törvény általános jelleggel írja elő, hogy az eljáró szervek törekedjenek arra, hogy a büntetőeljárásban részt vevő valamennyi személlyel történő írásbeli és szóbeli kommunikáció során egyszerű és közérthető módon fogalmazzanak. A jogokról való tájékoztatásokat és a kötelezettségekre való figyelmeztetéseket az érintett személy számára érthető módon, az érintett személy állapotára, személyes jellemzőire figyelemmel kell megfogalmazni. Azt is rögzíti a törvény, hogy a szóbeli kommunikáció során meg kell győződni arról, hogy az elmondottakat az érintett személy megértette-e, ennek hiányában a tájékoztatást, illetve a figyelmeztetést meg kell magyarázni. Ha a sértett fiatalkorú, a jogokról való tájékoztatást és a kötelezettségekre való figyelmeztetést az érintett személy életkorára és érettségére figyelemmel kell megfogalmazni. Ugyanígy figyelemmel kell lenni arra, ha az érintett személy hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy - beszámítási képességre tekintet nélkül - kóros elmeállapotú, ilyen esetben az állapotára tekintettel fokozott körültekintéssel kell eljárni. §

A Be. 2015. november 1-jétől különleges eljárási szabályokat tartalmaz a sértettel kapcsolatban. A sértett vallomástételével kapcsolatban ezek közül az alábbiak emelendőek ki.

Az eljáró szerveknek a teljes eljárásban az eljárási cselekmények előkészítése és végrehajtása során figyelemmel kell lenniük arra, hogy az eljárási cselekményt megelőzően, annak során, illetve az eljárási cselekményt követően a sértett és a terhelt szükségtelenül ne találkozzon egymással. § Arra is törekedni kell, hogy az olyan eljárási cselekményt, amelynél a sértett jelenléte kötelező, indokolatlanul ne kelljen megismételni. §

Ki kell továbbá emelni, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak az eljárás során folyamatosan vizsgálniuk kell, hogy a sértett a személyiségét és életviszonyait jellemző tényekre és körülményekre, a bűncselekmény jellegére vagy az elkövetés körülményeire tekintettel olyan különleges bánásmódot igénylő személy-e, akiről megállapítható, hogy a büntetőeljárásban sajátos szükségletekkel rendelkezik. A tizennyolcadik életévét be nem töltött sértettet különleges bánásmódot igénylő sértettnek kell tekinteni. Ennek érdekében az első kihallgatáskor ún. egyéni értékelést készít a kihallgatást vagy meghallgatást lefolytató szerv. A törvény általános jelleggel írja elő, hogy a különleges bánásmódot igénylő sértett lehető legnagyobb kíméletével kell eljárni, a sértett kíméletével, lehetőség szerint az igényeinek a figyelembevételével kell előkészíteni és végrehajtani az egyes eljárási cselekményeket. §

A nyomozásban a sértett tanú kihallgatásán a gyanúsított nem lehet jelen, a gyanúsított védője pedig akkor, ha ő vagy védence indítványozta a sértett tanúkénti kihallgatását. A sértettet soron kívül kell kihallgatni. § A nyomozó hatóság és az ügyészség által végzett nyomozás során a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XIX. Fejezet) vagy a hozzátartozó sérelmére elkövetett személy elleni bűncselekmény miatt folytatott eljárásban a sértettet csak vele azonos nemű személy hallgathatja ki, feltéve hogy ezt a sértett kéri és az eljárás érdekeit nem sérti. §

A sértett tanúkénti kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. Ha ez az eljárás érdekeit nem sérti, a sértett kihallgatásán egy sértett által megjelölt nagykorú személy is jelen lehet. § A sértett a kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti. § A kihallgatáson általában az ügyész, a nyomozó hatóság tagja és a jegyzőkönyvvezető van jelen. A tárgyaláson a sértett tanú kihallgatása alatt a még ki nem hallgatott tanúk (sértettek) általában nem lehetnek jelen, de a bíróság ettől a rendelkezéstől indokolt esetben eltérhet. § A sértett tanú kihallgatását a bíró végzi. Az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára azonban a bíró engedélyezheti, hogy a tanút először az ügyész és a védő hallgassa ki kérdések feltevésével. §

A sértett tanúkénti kihallgatása

Ha a tanú kihallgatását az ügyész indítványozta, a tanács elnökének engedélyével a tanút előbb az ügyész hallgatja ki, ezt követően a tanúhoz a vádlott és a védő kérdéseket intézhet, majd a sértett kérdések feltevését indítványozhatja. Ha a tanú kihallgatását a vádlott vagy a védő indítványozta, ugyancsak a tanács elnökének engedélyével a tanút előbb a vádlott vagy a védő hallgatja ki, ezt követően a tanúhoz az ügyész intézhet kérdéseket, majd a sértett kérdések feltevését indítványozhatja. Újabb kérdéseket az jogosult intézni a (sértett) tanúhoz, aki a tanú kihallgatását indítványozta, de csak olyan új tényekre és körülményekre nézve, melyek a másik kérdező kérdése folytán merültek fel. A bíróság tagjai mind a kérdezés befejezése, mind bármelyik kérdésre adott felelet után kérdéseket intézhetnek a tanúhoz. §

A tanács elnöke a sértett tanúnak az eljárás korábbi szakaszában tett vallomását hivatalból ismertetheti, vagy az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, illetve a jegyzőkönyvvezetővel felolvastathatja, ha

  1. a tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki, vagy a tárgyaláson való megjelenése egészségi állapotára tekintettel aránytalan nehézséggel járna, vagy az tartós külföldi tartózkodása miatt nem lehetséges, vagy
  2. a tanú a tárgyaláson a vallomástételt jogosulatlanul megtagadja, vagy
  3. a tárgyalást a Be. 287. § (3) bekezdése alapján § elölről kell kezdeni, vagy
  4. a tanú írásban tett vallomást, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság nem tartja szükségesnek, vagy
  5. a bíróság a tanút írásban történő vallomástételre hívta fel. §

A különleges bánásmódot igénylő sértett védelme érdekében a bíróság zárt tárgyalást is elrendelhet, illetve az ilyen sértettet zártcélú távközlő hálózat útján is kihallgathatja. A sértett védelme érdekében a különleges bánásmódot igénylő sértett tanúkénti kihallgatása esetén a kihallgatandó sértett vagy képviselője indítványozhatja a vádlott tárgyalóteremből történő eltávolíttatását. §

Ha a tárgyaláson tanúként kihallgatandó sértettet az eljárás korábbi szakaszában gyanúsítottként vagy vádlottként hallgatták ki, a hozzájárulása nélkül a korábbi vallomása vagy vallomásának csak az a része olvasható fel, amelyre nem vonatkozik a tanú mentességi joga. § Ha a vallomástételt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség előtt jogosulatlanul megtagadja, akkor rendbírsággal sújtható §, ha pedig a bíróság előtt teszi ezt, akkor a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása bűncselekményét § követi el és elzárással büntethető. Ezen kívül az okozott költség megfizetésére is kötelezhető az ilyen tanú. § A vallomástétellel kapcsolatos sértetti jogokról és kötelezettségekről részletesen a tanúvallomásról szóló részben olvashatnak. A vallomástételi kötelezettség a sértett számára vélt vagy valós fenyegetettséget jelenthet a terhelt oldaláról. A tanúvédelem eszközei a sértett védelmét szolgálják elsősorban, ismertetésükre a tanúvédelemről szóló részben kerül sor.