Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználók!

A Hibrid kézbesítési és konverziós rendszerben Hivatali Kapuról történő küldeményletöltés rendszerkarbantartás miatt 2019.07.22 05:00 és 18:00 óra között szünetel.

A karbantartás a küldemények előállítási határidejét nem veszélyezteti, a Hivatali Kapura beérkezett küldemények a karbantartás után kerülnek letöltésre, ennek eredményeként a befogadási igazolások később kerülnek kiállításra.

A karbantartás az Igénybevevők részéről nem igényel semmilyen módosítást a beküldésben.

Üdvözlettel:

Magyar Posta Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Jogok és kötelezettségek a büntetőeljárásban

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. június 4.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A sértettet vallomástételi kötelezettség terheli és megilletik jogok a büntetőeljárás során. A gyanúsítottnak a büntetőeljárás különböző szakaszaiban más-más jogai vannak. Részletezzük a vádlott jogait is a büntetőeljárásban.

Cikk:

Sértett vallomástételi kötelezettsége

A sértett tanúkénti kihallgatása

A sértett nyilatkozatra, illetve vallomásra csak tanúként idézve kötelezhető.

A sértettet a tanú jogai illetik meg és a tanú kötelezettségei terhelik, ha a hatóság vagy bíróság őt tanúként idézi. A sértett tanúnak nem tehető fel olyan kérdés, amely a választ magában foglalja vagy a feleletre útmutatást tartalmaz, a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmaz, vagy valótlan tény állítását foglalja magában. §

A tanút a nyomozás, valamint az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárás során az első kihallgatásakor figyelmeztetni kell arra, hogy a tanúvallomást megtagadhatja, ha az azt megalapozó körülmények a kihallgatás vagy a bűncselekmény elkövetésének idején fennállnak, ha vallomást tesz, köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani, a hamis tanúzást és a tanúvallomás bíróság előtti jogosulatlan megtagadását a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) büntetni rendeli, és ha vallomást tesz, vallomása az adott vagy más ügyben bizonyítási eszközként akkor is felhasználható, ha a vallomástételt a későbbiekben megtagadja. § A törvény általános jelleggel írja elő, hogy az eljáró szervek törekedjenek arra, hogy a büntetőeljárásban részt vevő valamennyi személlyel történő írásbeli és szóbeli kommunikáció során egyszerű és közérthető módon fogalmazzanak. A jogokról való tájékoztatásokat és a kötelezettségekre való figyelmeztetéseket az érintett személy számára érthető módon, az érintett személy állapotára, személyes jellemzőire figyelemmel kell megfogalmazni. Azt is rögzíti a törvény, hogy a szóbeli kommunikáció során meg kell győződni arról, hogy az elmondottakat az érintett személy megértette-e, ennek hiányában a tájékoztatást, illetve a figyelmeztetést meg kell magyarázni. §

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) nagy hangsúlyt fektet a különleges bánásmód biztosítására a büntetőeljárásban. A sértett vallomástételével összefüggésben ezek közül az alábbiak emelendők ki.

A természetes személy sértett különleges bánásmódot igénylő személynek minősül, ha a személyes jellemzői vagy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jellege és körülményei alapján akadályozott a megértésben, megértetésben, a Be.-ben meghatározott jogok gyakorlásában vagy kötelezettségek teljesítésében, vagy a büntetőeljárásban való hatékony részvételben. § A különleges bánásmódot különösen az érintett személy életkora, szellemi, fizikai, egészségi állapota, az eljárás tárgyát képező cselekmény kirívóan erőszakos jellege, illetve az érintett személynek a büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő viszonya alapozhatja meg. §

Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, fogyatékos személy, valamint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje. §

Az eljáró szervek biztosítják, hogy az érintett személy az eljárási cselekmény során, valamint az eljárási cselekmény helyszínén a büntetőeljárásban részt vevő más személlyel (például a terhelttel) szükségtelenül ne találkozzon, különösen, ha a különleges bánásmódot e személyhez fűződő viszonya alapozza meg. § Arra is törekedni kell, hogy a különleges bánásmódot igénylő személy részvételét igénylő eljárási cselekményt lehetőség szerint ne kelljen megismételni. §

A sértett tanúkénti kihallgatása

A nyomozásban a sértett tanú kihallgatásán a gyanúsított nem lehet jelen, a gyanúsított védője pedig akkor, ha ő vagy védence indítványozta a sértett tanúkénti kihallgatását. A nyomozás során a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (Btk. XIX. Fejezet) sértettjét csak vele azonos nemű személy hallgathatja ki, illetve a sértett jelenlétével zajló más eljárási cselekményen az eljáró nyomozó hatóság részéről a sértettel azonos nemű személynek is jelen kell lennie. Ebben az esetben a nyomozó hatóság biztosítja, hogy a sértett részvételét igénylő eljárási cselekményt minden alkalommal ugyanazon személy végezze. Ezektől a szabályoktól csak a sértett indítványára vagy hozzájárulásával, valamint akkor lehet eltérni, ha az eljárás eredményességének biztosítása ezt elkerülhetetlenné teszi. §

A sértett tanúkénti kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. A kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti. § Ha ez az eljárás érdekeit nem sérti, a sértett kihallgatásán egy sértett által megjelölt nagykorú személy is jelen lehet. § A nyomozás során a kihallgatáson általában az ügyész, a nyomozó hatóság tagja és a jegyzőkönyvvezető lehet jelen. § A tárgyaláson a tanúk közül rendszerint a sértettet kell elsőként kihallgatni, de a bíróság ettől a rendelkezéstől indokolt esetben eltérhet. A tanú kihallgatása alatt a még ki nem hallgatott tanúk nem lehetnek jelen. Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a különleges bánásmódot igénylő tanú védelme érdekében az ügyész, a vádlott vagy a tanú indítványára, illetve hivatalból a tárgyalóteremből eltávolíttatja azt a vádlottat vagy a hallgatóság közül azt, akinek jelenléte a különleges bánásmódot igénylő tanút a kihallgatása során zavarná. A bíróság a tanú vallomásának lényegét később a vádlottal ismerteti. A bíróság tagjai után az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, valamint az őt érintő körben a vagyoni érdekelt és a szakértő - ebben a sorrendben - kérdéseket intézhet a tanúhoz. §

A bíróság a tanúnak az eljárás során korábban tett vallomásának lényegét hivatalból ismertetheti vagy az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, illetve a jegyzőkönyvvezetővel felolvastathatja, ha

  1. a tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki, vagy az tartós külföldi tartózkodása miatt nem lehetséges,
  2. a tanú a tárgyaláson a vallomástételt jogosulatlanul megtagadja, vagy azért tagadja meg, mert a terhelt hozzátartozója,
  3. a tárgyalást meg kell ismételni,
  4. a tanú írásban tett vallomást, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság nem tartja szükségesnek.

Ezeken kívül az egyesbíró vagy a tanács elnöke a tanú korábban tanúként tett vallomását indítványra felolvassa, lényegét ismerteti vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja, ha a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság nem tartja szükségesnek és azt a vádlott vagy a védő sem indítványozza, vagy a Be. ezt lehetővé teszi. §

A különleges bánásmódot igénylő sértett védelme érdekében a bíróság zárt tárgyalást is elrendelhet §, illetve az ilyen sértettet jelenlétét telekommunikációs eszköz útján is biztosíthatja. §

Ha a tanút az ügyben korábban vagy más ügyben terheltként hallgatták ki, a terheltként tett vallomása bizonyítási eszközként akkor használható fel, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a terhelti figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik. Ebben az esetben a tanú korábban terheltként tett vallomása akkor is felhasználható, ha a tanú a vallomástételt a későbbiekben megtagadja. §

Ha a tanú az eljárási cselekménynél való közreműködést, illetve a vallomástételt a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható és az okozott bűnügyi költség megtérítésére kell kötelezni. §

Ha a tanú büntetőügyben a bíróság előtt a vallomástételt a tanúzási figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, akkor a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása vétségét § követi el és elzárással büntethető.

A vallomástétellel kapcsolatos sértetti jogokról és kötelezettségekről részletesen a tanúvallomásról szóló részben olvashatnak. A vallomástételi kötelezettség a sértett számára vélt vagy valós fenyegetettséget jelenthet a terhelt oldaláról. A tanúvédelem eszközei a sértett védelmét szolgálják elsősorban, ismertetésükre a tanúvédelemről szóló részben kerül sor.