Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Ezúton tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben (a továbbiakban: OGYÉI) 2018. október 19. napon 14.00 órától 2018. október 20. napon 14.00 óráig az elektronikus ügyintézés az informatikai rendszerek karbantartása miatt szünetel.
Ezen időtartam alatt - bár az OGYÉI Hivatali Kapujára, valamint az iratanyagok beküldéséhez gyakorta használt CESP felületre - beküldhetők a beadványok, azok érkeztetése (átvételi elismervények visszaküldése), feldolgozása - a belső rendszerek leállása miatt -, csak az újraindulást követően, legkésőbb 2018. október 20-án 14 órától történik meg.

Megértésüket köszönjük.

MORZSÁK

TARTALOM:Jogok és kötelezettségek a büntetőeljárásban

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. február 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A sértettet vallomástételi kötelezettség terheli és megilletik jogok a büntetőeljárás során. A gyanúsítottnak a büntetőeljárás különböző szakaszaiban más-más jogai vannak. Részletezzük a vádlott jogait is a büntetőeljárásban.

Cikk:

Tanúvédelem

A tanúnak joga van a védelemre. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 95. §-a szerint a tanú életének, testi épségének vagy személyes szabadságának védelme, valamint annak érdekében, hogy a tanú a vallomástételi kötelezettségének eleget tegyen, és a vallomását megfélemlítés nélkül tegye meg, a tanút a törvényben meghatározottak szerint védelemben kell részesíteni. §

A tanúvédelemnek a Be. szerint négy intézménye alakult ki.

Első helyen szerepel a tanú személyi adatainak a zártan kezelése. Ebben az esetben a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hivatalból elrendelheti, illetve a tanú, vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére kötelezően elrendeli személyi adatainak a zártan kezelését. Ezek a személyi adatok a következők §: a tanú neve, a születési ideje és helye, az anyja neve, a lakóhelyének és tartózkodási helyének címe, az értesítési címe, a foglalkozása, a személyazonosító okmányának a száma, valamint az, hogy a terhelttel vagy a sértettel rokoni viszonyban van-e, vagy hogy az ügyben más okból érdekelt vagy elfogult-e. Tehát amennyiben a tanú vagy az ügyvéd ezt kéri, a személyi adatok zártan kezelése nem tagadható meg. Az adatok zártan kezelése nem vonatkozik arra, a fentebb felsorolt személyi adatra, amelynek a zártan kezelését nem kérik. Ilyen esetben a tanú adatait az iratok között elkülönítve kezelik és azokat csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg.

Ettől kezdve az eljárást folytató bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság biztosítja, hogy a tanú zártan kezelt adatai az eljárás egyéb adataiból ne váljanak megismerhetővé; a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a tanú személyazonosságát az azonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg; a személyi adatok zártan kezelésének megszüntetésére csak a tanú beleegyezésével kerülhet sor és a büntetőeljárásban részt vevőknek a tanú személyi adatait tartalmazó iratról olyan másolat adható, amely a tanú személyi adatait nem tartalmazza. §

A tanúvédelem egyik legfontosabb intézménye a különösen védetté nyilvánítás.

A törvény szerint különösen védetté nyilvánítható a tanú, ha a vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik, a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, a személye, tartózkodási helye, valamint az, hogy az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tanúként kívánja meghallgatni, a terhelt és a védő előtt nem ismert és személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve. §

E feltételeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy az ügyész indítványára a nyomozási bíró a tanút különösen védetté nyilvánítsa. § Ebben az esetben a tanút a nyomozási bíró külön eljárás keretében hallgatja ki és a vallomását a bíróság a vallomásáról készített jegyzőkönyvi kivonat alapján teszi a tárgyalás anyagává. §, §

A különösen védetté nyilvánított tanú személye a büntetőeljárásban résztvevők előtt mindvégig ismeretlen marad.

Abban az esetben viszont, ha a különösen védetté nyilvánított tanút a terhelt vagy a védő beazonosítja, megnevezi vagy felismerhetően körülírja, úgy a bíróság a tárgyalás előkészítése keretében tartott előkészítő ülésen a védetté nyilvánítást megszünteti. §

A harmadik védelmi forma esetén a tanú védelme érdekében különösen indokolt esetben az eljárást folytató bíróság tanácsának elnöke, ügyész, illetve a nyomozó hatóság kezdeményezheti, hogy külön jogszabályban meghatározott formában biztosított személyi védelemben részesítsenek valamely, a büntetőeljárásban érintett személyt. Személyi védelemben a terhelt, a védő, a sértett, az egyéb érdekelt, a sértett és az egyéb érdekelt képviselője, továbbá a tanú, a szakértő, a szaktanácsadó, a tolmács, a hatósági tanú, illetve a felsoroltak valamelyikére tekintettel más személy, illetve a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási intézet állományába tartozó személy, illetve reájuk tekintettel más személy részesíthető. §

A személyi védelem konkrét módjára vonatkozó szabályokat a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet § tartalmazza.

A személyi védelemre vonatkozó iratokat a büntető ügy iratai között kell kezelni, és az iratokat a kérelem és a kezdeményezés tárgyában hozott döntés kivételével zártan kell kezelni. §

Végül abban az esetben, ha a sértett vagy tanú védelme más módon nem oldható meg, úgy az ún. tanúvédelmi programba vonható be, és ebben az esetben a tanú védelmét a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvényben meghatározott szerinti módon, a rendőrség külön szolgálata látja el. § Ez nem érinti a tanú eljárási jogait, kötelezettségeit, de különleges szabályok érvényesülnek ilyen esetben.

Így például ebben az esetben a tanút a védelmét ellátó szerv útján kell idézni. A büntetőeljárásban a tanú az eredeti személyazonosító adatait közli, viszont a lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének közlése helyett a védelmet ellátó szerv címét jelöli meg.

A programban résztvevő személyek adatait tartalmazó iratokról másolat vagy felvilágosítás nem adható, kizárólag akkor, ha a védelmet ellátó szerv ehhez hozzájárul. Ebben az esetben a tanú megtagadhatja a válaszadást olyan kérdésekre, amelyekkel személyazonosságára, lakóhelyére, illetve tartózkodási helyére lehet következtetni. §