Portál Navigáció


Portál al-navigáció


Tisztelt Felhasználók!

A Hibrid kézbesítési és konverziós rendszerben Hivatali Kapuról történő küldeményletöltés rendszerkarbantartás miatt 2019.07.22 05:00 és 18:00 óra között szünetel.

A karbantartás a küldemények előállítási határidejét nem veszélyezteti, a Hivatali Kapura beérkezett küldemények a karbantartás után kerülnek letöltésre, ennek eredményeként a befogadási igazolások később kerülnek kiállításra.

A karbantartás az Igénybevevők részéről nem igényel semmilyen módosítást a beküldésben.

Üdvözlettel:

Magyar Posta Zrt.

MORZSÁK

TARTALOM:Jogok és kötelezettségek a büntetőeljárásban

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. június 4.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A sértettet vallomástételi kötelezettség terheli és megilletik jogok a büntetőeljárás során. A gyanúsítottnak a büntetőeljárás különböző szakaszaiban más-más jogai vannak. Részletezzük a vádlott jogait is a büntetőeljárásban.

Cikk:

Vádlott jogai a büntetőeljárásban

A vádlott vallomása
A vallomás megtagadása és a terhelti figyelmeztetés
A vádlott védelemhez való joga
Az eljárási cselekményeknél és a tárgyaláson való jelenlét joga
A fogva tartott vádlott jelenléte
Az iratok megismerésének (másolásának) lehetősége
A vádlotti indítványok, észrevételek
Az utolsó szó joga

A gyanúsított a vádemelés után válik vádlottá. A nyomozás befejezésével ez nem szükségszerű, az ügyész ugyanis a nyomozás befejezése után többféleképpen dönthet. A gyanúsított számára kedvező megoldás az eljárás megszüntetése, kedvezőtlenebb a vádemelés. A büntetőeljárási törvény meghatározott esetekben lehetőséget biztosít továbbá közvetítői eljárásra §, illetve feltételes ügyészi felfüggesztésre. § Ha azonban az ügyészség vádemelés mellett dönt, a gyanúsított vádlottá válik. §, §

A vádlott vallomása

A vádlott vallomása egyrészről a védelemhez való jog egyik alapkövetelménye, másrészről bizonyítási eszköz is a vád, a védelem, illetve az ítélkező fórum kezében. A bíróság köteles a vádlottat részletesen kihallgatni, módot adni neki arra, hogy vallomását összefüggően előadhassa. A tárgyalás során a bíróság tagjai után az ügyész, a védő, a sértett, valamint az őt érintő körben a vagyoni érdekelt és a szakértő - ebben a sorrendben - intézhetnek kérdéseket a vádlotthoz. § A vádlottnak - a tanútól eltérően - az eljárás bármely szakaszában joga van a vallomást, a válaszadást megtagadni (önvádra kötelezés tilalma §, igazmondásra nem köteles, ártatlanság vélelme §), amivel a továbbiakban a védekezésből nem zárja ki magát. Erre minden eljárási szakaszban első ízben tett vallomásánál figyelmeztetni kell. § A vádlotti vallomásnak nincs többletértéke más bizonyítási eszközzel szemben, továbbá a terhelt beismerése esetén is meg kell szereznie a hatóságnak a valósághű tényállás megállapításához szükséges további bizonyítékokat. § Az bíróság hivatalból ismerteti, illetve az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastathatja a vádlott nyomozás során és az előkészítő ülésen tett vallomásának lényegét, ha a vádlott szabályszerű idézés ellenére a tárgyaláson nem jelent meg, továbbá, ha a vádlott a tárgyaláson nem kíván vallomást tenni vagy ismeretlen helyen tartózkodik. A vádlott korábbi - az eljárásban gyanúsítottként vagy vádlottként tett - vallomása részeinek a lényege akkor ismertethető vagy olvasható fel, ha a vádlott vallomása a korábbi vallomásától eltér. A korábbi vallomás részeinek a lényege csak akkor ismertethető, ha az ismertetésben foglalt tényekre és körülményekre a vádlotthoz kérdést intéztek, illetve a vádlott e tényekre és körülményekre a tárgyaláson vallomást tett. Az egyesbíró vagy a tanács elnöke gondoskodik arról, hogy az ismertetés a tényállás megállapításához szükséges mértékű legyen. Ha a vádlott kihallgatását a bíróság azért mellőzte, mert a vádlott az előkészítő ülésen vallomást tett, az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára az előkészítő ülésen tett vallomását ismertetni kell. §

Ha valamely, a vádlotthoz intézett kérdés feltételét a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) tiltja (ilyennek minősül az a kérdés, amely a választ magában foglalja vagy a feleletre útmutatást tartalmaz, a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmaz, vagy valótlan tény állítását foglalja magában §), vagy ha az ismételten ugyanarra a tényre irányul, a bíróság a kérdésre a feleletet megtiltja, illetve megtilthatja. §

A vádlottnak az ügyben korábban, vagy más ügyben tanúként tett vallomása bizonyítási eszközként felhasználható, ha a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből a tanúzási figyelmeztetés és az arra adott válasz egyértelműen kitűnik. A terheltnek más ügyben tett vallomása bizonyítási eszközként akkor használható fel, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a terhelti figyelmeztetés és az arra adott válasz egyértelműen kitűnik. §

A vádlott - a tárgyalás rendjének zavarása nélkül - a tárgyalás alatt is tanácskozhat a védőjével, de a kihallgatása közben ezt csak az egyesbíró vagy a tanács elnökének engedélyével teheti meg. §

A vallomás megtagadása és a terhelti figyelmeztetés

A terhelt nem köteles vallomást tenni, a vallomástételt, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta. Amennyiben a terhelt vallomást megtagadja, az eljárás folytatását nem akadályozza, és nem érinti a terhelt kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát. Ha a terhelt vallomást tesz, bizonyítékként felhasználható, amit mond, illetve rendelkezésre bocsát. A terhelt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat, kegyeleti jogot hamis tényállítással nem sérthet (a továbbiakban együtt: terhelti figyelmeztetés). Ezek együttesen alkotják az úgynevezett terhelti figyelmeztetést, amit a terhelttel a nyomozás, valamint az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárás során történő első kihallgatásakor kell közölni. A terhelti figyelmeztetést, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A terhelti figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a terhelt vallomása - főszabály szerint - bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. Ez alól csak azok az esetek jelentenek kivételt, ha a terhelt az eljárás során korábban terhelti figyelmeztetésben már részesült és a folytatólagos kihallgatása során védővel rendelkezik, vagy a terhelti figyelmeztetés után a közlését fenntartja. §

A törvény általános jelleggel írja elő, hogy az eljáró hatóságok törekedjenek arra, hogy a büntetőeljárásban részt vevő valamennyi személlyel történő írásbeli és szóbeli kommunikáció során egyszerű és közérthető módon fogalmazzanak annak érdekében, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy a vele közölteket megértse. A jogokról való tájékoztatásokat és a kötelezettségekre való figyelmeztetéseket az érintett személy számára érthető módon, az érintett személy állapotára, személyes jellemzőire figyelemmel kell megfogalmazni. Azt is rögzíti a törvény, hogy a szóbeli kommunikáció során meg kell győződni arról, hogy az elmondottakat az érintett személy megértette-e, ennek hiányában a vele közölteket meg kell magyarázni. §

A vádlott hallgatásából nem lehet a bűnösségre vonatkozó következtetéseket levonni. A terhelti figyelmeztetésnek fontos eleme, hogy bár a vádlottnak nincs igazmondási kötelezettsége, azonban mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat és kegyeleti jogot hamis tényállítással nem sérthet. §

A vádlott védelemhez való joga

A vádlott védelemhez való joga az önálló védekezés eszközein túlmenően a védő útján történő védekezés lehetőségét is magában foglalja. Ehelyütt a vádlott védekezési eszközeit és védekező pozícióját jellemezzük.

A vádlott a váddal szembeni védekezése során:

  1. vallomást tehet,
  2. a vallomást és a válaszadást megtagadhatja, §
  3. hamis vallomást tehet (amennyiben azzal más konkrét személyt nem vádol bűncselekmény elkövetésével és nem sért kegyeleti jogot hamis tényállítással), §
  4. bizonyítási indítványokat tehet (pl. szakértő kirendelésére, tanú meghallgatására, szembesítésre stb.), §
  5. jelen lehet a tárgyaláson és bizonyítási cselekményeknél és ott észrevételeket, kérdéseket fogalmazhat meg pl. a tanúhoz, szakértőhöz,
  6. vallomását, észrevételeit írásban is benyújthatja,
  7. a szakértőtől véleményt kérhet, amelyet a bíróság okiratként értékel, §
  8. perbeszédet tarthat, ha a védő nincs jelen a tárgyaláson, §
  9. az utolsó szó jogán szólhat. §

Az eljárás minden szakaszában a terhelt jogainak, illetve a védelemhez való jognak az érvényesülését az eljárás egészét tekintve kell vizsgálni aszerint, hogy a per során biztosított volt-e a "megfelelő idő és körülmények a védekezésre való felkészülésre" §, illetve megvalósult-e a vád és a védelem esélyegyenlősége a bizonyítás folyamatában.

Az eljárási törvény bizonyos helyzetekben kötelező védelmet ír elő, ilyenkor a vádlottnak mindenképpen rendelkeznie kell védővel, ha ő nem hatalmaz meg védőt, akkor a bíróság rendel ki neki. Ilyen eset például, ha a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés kiszabását rendeli, vagy ha a terheltet fogva tartják. §

Az eljárási cselekményeknél és a tárgyaláson való jelenlét joga

A vádlottnak a tárgyaláson való jelenléte a hatékony védelemhez és a személyes védekezéshez való jognak §, továbbá a bizonyítási esélyegyenlőségnek is fontos feltétele. A vádlott jelen lehet tehát a tárgyalásokon és az azokon kívül foganatosított bizonyítási cselekményeknél, ha pedig őt a bíróság idézi, köteles megjelenni. §, §

Az előkészítő ülésre a bíróság a vádlottat és a védőt idézi. § Az idézést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítésük legalább tizenöt nappal az előkészítő ülés előtt megtörténjen. § A tárgyalásra történő idézést a vádlottnak és a védőnek legalább nyolc nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni. §

A vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról a vádemelés után bármikor lemondhat, ha védővel rendelkezik és a védőt megbízza a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával. §

A bizonyítási eljárás a vádlott kihallgatásával kezdődik. Ha a vádlott az előkészítő ülésen vallomást tett, a kihallgatása mellőzhető. A vádlott jelen lehet a már kihallgatott vádlott-társai §, illetőleg a tanúk vallomásánál §, a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál.

A fogva tartott vádlott jelenléte

Ha a gyanúsított szabadságvesztés büntetését tölti vagy letartóztatásban van, jelenléti jogai sajátosan alakulnak. Idézés alapján a gyanúsítottat a megjelölt helyre és időre a büntetés-végrehajtási intézet előállítja. § Ha megjelenési kötelezettség nélkül csupán értesítést kap, akkor kell előállítani, ha a megjelenést ő vagy a védője kéri. §

Az iratok megismerésének (másolásának) lehetősége

A terhelt jogosult arra, hogy az eljárás ügyiratait - a Be.-ben meghatározott kivételekkel - teljes terjedelmében megismerje. § Az eljárás ügyiratait a vádlott és védője, erre irányuló indítványra ismerhetik meg. A megismerés joga az eljárás valamennyi ügyiratára kiterjed, ideértve a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által beszerzett, illetve a büntetőeljárásban részt vevő személyek által benyújtott, valamint csatolt iratokat és a további bizonyítási eszközöket is. § Az ügyiratok megismerésének joga nem korlátozható és az ügyiratról készített kivonat vagy másolat kézbesíthető az olyan eljárási cselekmények vonatkozásában, amelyen az indítványozó jelen volt vagy jelen lehetett (pl.: a gyanúsított és a védő gyanúsított kihallgatásán), illetve a szakvélemény vonatkozásában. § A megismerés joga ugyanakkor nem vonatkozik az eljárás zártan kezelt ügyirataira, illetve a zártan kezelt adatokra. §

A Be. az ügyiratok megismerésének fentebb kifejtett szabályait rendezi. Ebben a rendszerben az ügyiratokról készített kivonat vagy másolat az ügyiratok megismerésének egyik módja. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárás ügyiratainak megismerését - többek között - saját részre történő másolat vagy felvétel készítésének lehetővé tételével, illetve az ügyirat, valamint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által az ügyiratról készített kivonat vagy másolat kézbesítésével biztosíthatja. §

A bíróság a vádlott és védője által előterjesztett indítvány előterjesztésétől számított tizenöt napon belül biztosítja az eljárás ügyiratai közül azoknak a megismerését, amelyek vonatkozásában a megismerést nem korlátozta. § A megismerés - indítványnak megfelelő - biztosítása ellen nincs helye jogorvoslatnak. §

A vádlott és a védő jogosult megismerni azt a minősített adatot, amelyet olyan ügyirat tartalmaz, amelyet megtekinthet. A minősített adatot kötelesek megtartani, a minősített adattal visszaélést a Btk. büntetni rendeli. § Erre őket az eljáró hatóság figyelmezteti, a figyelmeztetést jegyzőkönyvbe kell foglalni. § A minősített adathoz történő hozzáférés biztosításának részletes szabályait a Be. tartalmazza. §

A vádlotti indítványok, észrevételek

A vádlott a bizonyítási eljárás során akár írásban, akár szóban (pl. a tárgyaláson) indítványokat, észrevételeket tehet. § Az indítványok elsősorban bizonyítási cselekmények elvégzésére (pl. szemle, bizonyítási kísérlet, szembesítés) irányulhatnak. A vádlott bizonyítási indítványát a bíróság bírálja el. § Amennyiben az indítványt elutasítja (pl. nem idézi meg a kívánt tanút), a vádlottat önálló jogorvoslati jog (fellebbezés) az elutasítással szemben nem illeti meg. A bíróság természetesen nem köteles az indítványoknak helyt adni. Az az ügydöntő határozattal szembeni jogorvoslatban (fellebbezésben) a vádlott sérelmezheti indítványának az eljárás során történt elutasítását, amelyet a bíróság az érdemi határozat (ítélet) indoklásában köteles megmagyarázni. § A vádlott indítványait megismételheti. Az észrevételeket a vádlott az eljárási cselekményekkel kapcsolatban szóban vagy írásban teheti meg. Szóban rendszerint a vádlott jelenléte esetén történik észrevételezés pl. a tárgyalás körülményeivel, a szakértői véleménnyel stb. kapcsolatban. A bíróság az észrevételt jegyzőkönyvbe veszi, az észrevételnek megfelelően intézkedni azonban nem köteles. §

Az utolsó szó joga

A bizonyítási eljárás lefolytatása után, a tanács elnöke a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja, és felhívja a jogosultakat a perbeszédek és a felszólalások megtartására. § Az ügyész és a védő perbeszédet tart, a vádlott, a sértett és a vagyoni érdekelt felszólalhat. A védő perbeszéde után a vádlott is szót emelhet saját védelmére. Ha védő nincs jelen a tárgyaláson, a perbeszédet a vádlott adhatja elő, ez nem azonos az utolsó szó jogának gyakorlásával. A perbeszédek és a felszólalások után, azok sorrendjében viszonválaszoknak van helye. A viszonválaszra további viszonválasz adható, utoljára a védő, illetőleg a vádlott szólhat. [ § Az ügydöntő határozat meghozatala előtt az utolsó szó joga a vádlottat illeti. § Ebben kötetlenül nyilatkozhat felelősségéről, újra hangsúlyozhatja az enyhítő körülményeket. A bíróság az ügydöntő határozat meghozatala előtt a bizonyítási eljárást újra megnyitja, ha ezt a perbeszédekben, a felszólalásokban, vagy az utolsó szó jogán elhangzottakban foglaltak miatt szükségesnek tartja. §