Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Jogok és kötelezettségek a büntetőeljárásban

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. február 22.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A sértettet vallomástételi kötelezettség terheli és megilletik jogok a büntetőeljárás során. A gyanúsítottnak a büntetőeljárás különböző szakaszaiban más-más jogai vannak. Részletezzük a vádlott jogait is a büntetőeljárásban.

Cikk:

Vádlott jogai a büntetőeljárásban

A vádlott vallomása
A vallomástétel megtagadása
A vádlott védelemhez való joga
Az eljárási cselekményeknél és a tárgyaláson való jelenlét joga
A fogva tartott vádlott jelenléte
Az iratok megismerésének (másolásának) lehetősége
A vádlotti indítványok, észrevételek
Az utolsó szó joga

A gyanúsított a vádemelés után válik vádlottá. A nyomozás befejezésével ez nem szükségszerű, az ügyész ugyanis a nyomozás befejezése után többféleképpen dönthet. A gyanúsított számára kedvező megoldás a nyomozás megszüntetése, kedvezőtlenebb a vádemelés. Az ügyész határozhat a vádemelés részbeni mellőzéséről vagy a vádemelés elhalasztásáról, illetve a közvetítői eljárásra utalásról. Ha azonban a vádemelés mellett dönt, a gyanúsított vádlottá válik. §, §

A vádlott vallomása

A vádlott vallomása egyrészről a védelemhez való jog egyik alapkövetelménye, másrészről bizonyítási eszköz is a vád, a védelem, illetve az ítélkező fórum kezében. A bíróság köteles a vádlottat részletesen kihallgatni, módot adni neki arra, hogy vallomását összefüggően előadhassa. A tárgyalás során a vádlotthoz ugyanazok intézhetnek kérdéseket, mint a tanúhoz. § A vádlottnak - a tanútól eltérően - az eljárás bármely szakaszában joga van a vallomást, a válaszadást megtagadni (önvádra kötelezés tilalma §, igazmondásra nem köteles, ártatlanság vélelme §), amivel a továbbiakban a védekezésből nem zárja ki magát. Erre minden eljárási szakaszban első ízben tett vallomásánál figyelmeztetni kell. § A vádlotti vallomásnak nincs többletértéke más bizonyítási eszközzel szemben, továbbá a terhelt beismerése esetén is meg kell szereznie a hatóságnak a tényállás hiánytalan felderítéséhez szükséges további bizonyítékokat. § A tárgyaláson a vallomástételt megtagadó vádlottnak a korábbi nyomozati, jegyzőkönyvezett vallomását ismertetéssel vagy a vádlott, a védő vagy az ügyész indítványára felolvasással a bíróság a tárgyaláson a bizonyítás anyagává teszi (mint okiratot). § Ha a vádlott nem hallgatható ki (szökésben van vagy beteg) vagy a korábbi jegyzőkönyvezett vallomás és a későbbi tárgyalási vallomás között ellentmondás van, a bíróság a nyomozati vallomást a bizonyítás anyagává teszi. § A terhelti vallomások közötti ellentmondás feloldásának módja a szembesítés. §

Ha valamely, a vádlotthoz intézett kérdés a vádlott befolyásolására alkalmas, illetőleg a választ magában foglalja, az nem az ügyre tartozik, arra illetéktelen személy tette fel, a tárgyalás tekintélyét sérti, vagy az ismételten ugyanarra a tényre irányul, a tanács elnöke a kérdésre a feleletet megtiltja. § Ha a vádlottat a nyomozás során tanúként hallgatták ki, a tanúvallomása csak akkor olvasható fel, ha ezt a vádlott indítványozza, vagy a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből a tanúvallomás akadályaira való figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik. A vádlottnak más büntetőeljárásban gyanúsítottként vagy vádlottként tett vallomása akkor ismertethető vagy olvasható fel, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 117. § (2) bekezdésében meghatározott figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik. § A tanács elnöke az ügyész vagy a védő indítványára, illetőleg hivatalból ismertetheti a vádlott korábbi - az eljárásban gyanúsítottként vagy vádlottként tett - vallomásának részeit, ha a vádlott vallomása a korábbi vallomásától eltér. §

A vádlott a tárgyalás alatt is értekezhet a védőjével, de a kihallgatása közben ezt csak a tanács elnökének engedélyével teheti meg. §

A vallomástétel megtagadása

A vádlott nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, azonban amit mond, az bizonyítékként felhasználható. Az erre való figyelmeztetést és a terhelt válaszát szó szerint jegyzőkönyvbe kell foglalni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz szó szerinti jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe. § Ha a vádlott a vallomástételt megtagadja, figyelmeztetni kell arra, hogy ez az eljárás folytatását nem akadályozza, de a védekezésének erről a módjáról lemond. § A törvény általános jelleggel írja elő, hogy az eljáró szervek törekedjenek arra, hogy a büntetőeljárásban részt vevő valamennyi személlyel történő írásbeli és szóbeli kommunikáció során egyszerű és közérthető módon fogalmazzanak. A jogokról való tájékoztatásokat és a kötelezettségekre való figyelmeztetéseket az érintett személy számára érthető módon, az érintett személy állapotára, személyes jellemzőire figyelemmel kell megfogalmazni. Azt is rögzíti a törvény, hogy a szóbeli kommunikáció során meg kell győződni arról, hogy az elmondottakat az érintett személy megértette-e, ennek hiányában a tájékoztatást, illetve a figyelmeztetést meg kell magyarázni. Ha a terhelt fiatalkorú, a jogokról való tájékoztatást és a kötelezettségekre való figyelmeztetést az érintett személy életkorára és érettségére figyelemmel kell megfogalmazni. Ugyanígy figyelemmel kell lenni arra, ha az érintett személy hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy - beszámítási képességre tekintet nélkül - kóros elmeállapotú, ilyen esetben az állapotára tekintettel fokozott körültekintéssel kell eljárni. § A vádlott hallgatásából nem lehet a bűnösségre vonatkozó következtetetéseket levonni. Fontos szabály az is, hogy bár a vádlottnak nincs igazmondási kötelezettsége, azonban mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat, ha a vádlott vallomást tesz, erre is figyelmeztetnie kell őt a hatóságnak. §

A vádlott védelemhez való joga

A vádlott védelemhez való joga az önálló védekezés eszközein túlmenően a védő útján történő védekezés lehetőségét is magában foglalja. Ehelyütt a vádlott védekezési eszközeit és védekező pozícióját jellemezzük.

A vádlott a váddal szembeni védekezése során:

  1. vallomást tehet,
  2. a vallomást és a válaszadást megtagadhatja §,
  3. hamis vallomást tehet (amennyiben azzal más konkrét személyt nem vádol bűncselekmény elkövetésével) §,
  4. bizonyítási indítványokat tehet (pl. szakértő kirendelésére, tanú meghallgatására, szembesítésre stb.) §,
  5. jelen lehet a tárgyaláson és bizonyítási cselekményeknél és ott észrevételeket, kérdéseket fogalmazhat meg pl. a tanúhoz, szakértőhöz,
  6. vallomását, észrevételeit írásban is benyújthatja,
  7. a szakértőtől véleményt kérhet, amelyet a bíróság okiratként értékel §,
  8. perbeszédet tarthat §,
  9. az utolsó szó jogán szólhat §.

Az eljárás minden szakaszában a terhelt jogainak, illetve a védelemhez való jognak az érvényesülését az eljárás egészét tekintve kell vizsgálni aszerint, hogy a per során biztosított volt-e a "megfelelő idő és lehetőség a védekezésre való felkészülésre" §, illetve megvalósult-e a vád és a védelem esélyegyenlősége a bizonyítás folyamatában.

Az eljárási törvény bizonyos helyzetekben kötelező védelmet ír elő, ilyenkor a vádlottnak mindenképpen rendelkeznie kell védővel, ha ő nem hatalmaz meg védőt, akkor a bíróság rendel ki neki. Ilyen eset például, ha a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel vagy ha a terheltet fogva tartják. §

Az eljárási cselekményeknél és a tárgyaláson való jelenlét joga

A vádlottnak a tárgyaláson való jelenléte a védelemhez való jognak § és a bizonyítási esélyegyenlőségnek is fontos feltétele. A vádlott jelen lehet tehát a tárgyalásokon és az azokon kívül foganatosított bizonyítási cselekményeknél, ha pedig őt a bíróság idézi, köteles megjelenni §, §.

A vádlottnak az idézést legalább nyolc nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni. Az idézéssel egyidejűleg a bíróság a vádlottat tájékoztathatja arról, hogy a tárgyalás a távollétében megtartható, és vele szemben az eljárás befejezhető, ha előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. § Ebben az esetben azonban kötelező a védő részvétele a tárgyaláson. §

Az első fokú tárgyaláson - törvényi kivételektől eltekintve (pl. külön eljárás a vádlott távollétében) - a vádlott jelenléte az ügydöntő határozat meghozatalának törvényi feltétele. A bíróság a vádlottat távollétében ugyanakkor felmentheti, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntetheti; ha pedig előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, a bíróság a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent vádlottal szemben az eljárást be is fejezheti, az ügydöntő határozatot a meg nem jelent vádlottal kézbesítés útján, a tárgyaláson jelen lévő védővel kihirdetés útján közli. §

A vádlott jelen lehet a már kihallgatott vádlott-társai §, illetőleg a tanúk vallomásánál §, a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a helyszínelésnél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál. §

Az első fokú eljárásban a tárgyalásra a vádlottat idézik. A jelenlévő vádlott, ha az idézett védő nem jelent meg, helyette más védőt hatalmazhat meg, illetőleg - ha a védő tárgyalási részvétele kötelező - a meg nem jelent védő helyett más védőt rendel ki a hatóság. Az új védőnek megfelelő időt kell biztosítani ahhoz, hogy a védelemre felkészüljön. Ha ez nyomban nem lehetséges, a tárgyalást a meg nem jelent védő költségére el kell halasztani. §

A vádlott jelenléti joga, ezáltal a védekezés fenti lehetőségei a következő esetekben jogszerűen korlátozhatóak:

  1. a tárgyalást a vádlott távollétében tartják meg §,
  2. tárgyalás nélkül születik érdemi bírói határozat a bűnösségről.

A fogva tartott vádlott jelenléte

Ha a vádlott egy másik bűncselekmény miatt éppen szabadságvesztés büntetését tölti vagy előzetes letartóztatásban van, jelenléti jogai sajátosan alakulnak. Idézés alapján (pl. tárgyalásra) a vádlottat a megjelölt helyre és időre a büntetés-végrehajtási intézet előállítja. § Ha - megjelenési kötelezettség nélkül - csupán értesítést kap (pl. helyszíni szemléről), akkor kell előállítani, ha a megjelenést ő vagy a védője kéri. §

Az iratok megismerésének (másolásának) lehetősége

A bírósági eljárás során keletkezett iratokról (pl. jegyzőkönyvek, szakvélemény) másolat kérhető, illetve készíthető. § Az eljárás iratairól az a bíróság, amely előtt az eljárás folyamatban van, a vádlott kérelmére legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül ad ki másolatot. § A bírósági eljárásban a vádlott és a védő részére a másolat kiadása csak az emberi méltóság, az érintettek személyiségi jogai és a kegyeleti jog tiszteletben tartására tekintettel korlátozható, valamint arra a követelményre tekintettel, hogy a magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra. §

A vádlott és a védő jogosult megismerni azt a minősített adatot, amelyet olyan irat tartalmaz, amelyet megtekinthet. A vádlott a minősített adatot köteles megtartani, a figyelmeztetés kiterjed a minősített adattal visszaélés bűncselekménye elkövetésének a következményeire is. § Az erre vonatkozó figyelmeztetést jegyzőkönyvbe kell foglalni. § A jogosult részére a minősített adatot tartalmazó iratról másolatot kell készíteni, de ha a minősített adat védelméről szóló jogszabályban foglaltak megtartása nem biztosított a kérelmezőnél, a másolatot a jogosult a bíróság titkos ügykezelésre fenntartott helyiségéből nem viheti ki. A másolatot a jogosult a hivatali munkaidőben korlátozás nélkül tanulmányozhatja, és a bíróság hivatalos helyiségében az ügyben tartott tárgyalás idejére a másolat a jogosult rendelkezésére áll. Aki egyébként az eljárás során keletkezett iratról másolatot kaphat, kérheti, hogy a másolatot a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón adja ki. § Ha pedig a kiadni kért irat elektronikus formában rendelkezésre áll, a másolatot elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón kell kiadni. §

A másolat kiadása ellen nincs helye jogorvoslatnak. A kiadás megtagadása miatt külön jogorvoslatnak van helye. A vádemelés után egyébként a vádiratot megismerheti, azt a tárgyalás előkészítésekor kapja meg. §

A vádlotti indítványok, észrevételek

A vádlott a bírói szakban akár írásban, akár szóban (pl. a tárgyaláson) indítványokat, észrevételeket tehet. § Az indítványok elsősorban bizonyítási cselekmények elvégzésére (pl. szakértő kirendelése, helyszíni szemle elvégzése, szembesítés, tanú meghallgatása) irányulhatnak. A vádlott bizonyítási indítványát a bíróság bírálja el. § Amennyiben az indítványt elutasítja (pl. nem idézi meg a kívánt tanút), a vádlottat önálló jogorvoslati jog (fellebbezés) az elutasítással szemben nem illeti meg. § A bíróság természetesen nem köteles az indítványoknak helyt adni. Az eljárást lezáró (pl. elsőfokú) határozattal szembeni jogorvoslatban (fellebbezésben) a vádlott sérelmezheti indítványának az eljárás során történt elutasítását, amelyet a bíróság az érdemi határozat (ítélet) indoklásában köteles megmagyarázni. A vádlott indítványait megismételheti. Az észrevételeket a vádlott az eljárási cselekményekkel kapcsolatban szóban vagy írásban teheti meg. Szóban rendszerint a vádlott jelenléte esetén történik észrevételezés pl. a tárgyalás körülményeivel, a szakértői véleménnyel stb. kapcsolatban. A bíróság az észrevételt jegyzőkönyvbe veszi, az észrevételnek megfelelően intézkedni azonban nem köteles. §

Az utolsó szó joga

A bizonyítási eljárás lefolytatása után, a tanács elnöke a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja, és felhívja a jogosultakat a perbeszédek és a felszólalások megtartására. § Az ügyész vádbeszédet, a védő védőbeszédet tart, a vádlott felszólalhat. A védő perbeszéde után a vádlott is szót emelhet saját védelmére. §, § Ha a vádlottnak nincs védője, e felszólalásra a perbeszédre vonatkozó szabályok az irányadóak. A perbeszédek és a felszólalások után, azok sorrendjében viszonválaszoknak van helye. A viszonválaszra további viszonválasz adható, utoljára a védő, illetőleg a vádlott szólhat. § A vádlott is mondhat perbeszédet a saját védelmére, ez nem azonos az utolsó szó jogának gyakorlásával. Az ügydöntő határozat meghozatala előtt az utolsó szó joga a vádlottat illeti. § Ebben kötetlenül nyilatkozhat felelősségéről, újra hangsúlyozhatja az enyhítő körülményeket. A bíróság az ügydöntő határozat meghozatala előtt a bizonyítási eljárást újra megnyitja, ha ezt a perbeszédekben, a felszólalásokban, illetőleg az utolsó szó jogán elhangzottakban foglaltak miatt szükségesnek tartja. §