Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Kényszerintézkedések (dologgal kapcsolatos)

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. szeptember 30.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A kényszerintézkedések az eljárás alanyainak magánszférájába való beavatkozást jelentik, illetve az eljárás sikerességét előmozdító cselekmények tartoznak e fogalom alá. Tehát ezek nem büntetések, nem szankciók. Ebben a csoportban a zár alá vétel, a házkutatás és a lefoglalás kerül bemutatásra.

Cikk:

Válasszon ügyleírást:

Kutatás

A kutatással korlátozható jogok
A kutatás elrendelésének feltételei
A kutatásra jogosult hatóságok, a jogosultság igazolása
A kutatás végrehajtása
Jegyzőkönyv
A határozat nélküli kutatás
Jogorvoslati lehetőségek

A kutatással korlátozható jogok

A kutatás a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében a lakás, az egyéb helyiség, a bekerített hely vagy a jármű átkutatása. A kutatás információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására is kiterjedhet. §

A kutatás elrendelésének feltételei

Kutatást akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan feltehető, hogy az

  1. a bűncselekmény elkövetőjének elfogására,
  2. a bűncselekmény nyomainak felderítésére,
  3. bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására, vagy
  4. információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására vezet.

A kutatást a bíróság, az ügyészség, vagy a nyomozó hatóság rendeli el. § Kutatásra közigazgatási szabályszegés esetén a hatóságnak nincs lehetősége. Szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértés (például 50 ezer Ft-ot el nem érő értékre elkövetett lopás) esetén ugyanakkor a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény alapján az ún. előkészítő eljárást folytató rendőrség jogosult lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített hely átvizsgálására, ha alaposan feltehető, hogy az tárgyi bizonyítási eszköz megtalálására vezet. §

A kutatásra jogosult hatóságok, a jogosultság igazolása

A kutatásra a büntetőeljárásban eljáró hatóságok, így a rendőrség és a Nemzeti Adó és Vámhivatal (például a költségvetési csalás ügyében), valamint az ügyészség jogosultak. § Főszabály szerint a kutatás formai feltétele a kutatást elrendelő hatósági vagy bírói határozat, amelynek tartalmaznia kell a kutatás célját és az elrendelését megalapozó tényeket, továbbá lehetőség szerint a határozatban meg kell jelölni azt a személyt, bizonyítási eszközt, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot, információs rendszert vagy adathordozót is, aki vagy amely megtalálására a kutatás irányul. §

A kutatás végrehajtása

A kutatás a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében a lakás, az egyéb helyiség, a bekerített hely vagy a jármű átkutatása. A kutatás információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására is kiterjedhet. §

A kutatás nem csak a terhelttel, hanem bárkivel szemben alkalmazható.

A kutatást főszabály szerint az érintett ingatlan vagy jármű tulajdonosának, birtokosának vagy használójának a jelenlétében kell végrehajtani, de a dolog birtokosának vagy használójának védője, képviselője vagy az általa megbízott nagykorú személy jelenlétében is végrehajtható. Ha ilyen személy nincs jelen, akkor az érintett érdekeinek védelmére az ügyben nem érdekelt, nagykorú személy jelenlétében kell a kutatást végrehajtani. §

A kutatás megkezdése előtt ismertetni kell a kutatást elrendelő határozat tartalmát, és ha ez lehetséges, a határozatot a helyszínen kézbesíteni kell. Ezt követően fel kell szólítani az érintett ingatlan, illetve jármű tulajdonosát, birtokosát vagy használóját, illetve az általa megbízott személyt, hogy a keresett tárgyi bizonyítási eszköz vagy személy hollétét fedje fel, illetve a keresett elektronikus adatot tegye hozzáférhetővé. Amennyiben az érintett a felszólításnak eleget tesz, a kutatás csak akkor folytatható, ha megalapozottan feltehető, hogy a kutatás során más bizonyítási eszköz, dolog, információs rendszer vagy adathordozó is fellelhető. §

A közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartandó kutatást - ha az e tevékenységgel összefüggő védett adat megismerésére irányul - a bíróság rendeli el, és azon az ügyész részvétele kötelező. §

A kutatás akadályozása - ha bűncselekmény nem valósul meg - eljárási szabálysértés, amely miatt a kutatást akadályozó személy - a terhelt kivételével - rendbírsággal sújtható. §

Jegyzőkönyv

A kutatásról jegyzőkönyvet kell felvenni §, amelyben többek között rögzíteni kell

  1. az eljáró hatóság megnevezését és az ügy számát;
  2. az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését és a gyanúsított nevét, illetve a gyanúsított - azonosításra alkalmas - megjelölését;
  3. a kutatás helyét és idejét;
  4. az ügyész, a nyomozó hatóság tagja, a jegyzőkönyvvezető és a tolmács nevét;
  5. a kutatáson jelen lévő egyéb személyek nevét és azt, hogy milyen minőségben vannak jelen. §

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a kutatás menetét, az annak során történteket, valamint az egyéb, a bizonyítás szempontjából lényeges körülményeket úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, az eljárási szabályokat megtartották-e. §

A határozat nélküli kutatás

Halasztást nem tűrő esetben az ügyészség és a nyomozó hatóság határozat hozatala nélkül nyomban végrehajthatja az olyan kutatást, amelynek elrendelésére egyébként jogosult. Ilyenkor a jegyzőkönyvben a halaszthatatlanság tényét és az ezt megalapozó körülményeket fel kell tüntetni és a kutatás elrendelését legkésőbb három munkanapon belül határozatba kell foglalni. §

Abban az esetben, ha a kutatást a Be. szerint csak bíróság rendelheti el (közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartandó kutatás), de az elrendeléséhez szükséges bírósági határozat meghozatala olyan késedelemmel járna, amely a kutatással elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, a kutatás a bíróság határozata nélkül is végrehajtható. Ilyen esetben a bíróság határozatát utólag haladéktalanul be kell szerezni. Ha a kutatást a bíróság utóbb nem rendeli el, annak eredménye bizonyítékként nem használható fel. §

Jogorvoslati lehetőségek

A kutatással érintett személy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság vele közölt határozata ellen a határozat közlésétől számított nyolc napon belül panasszal élhet a határozatot hozó hatóságnál §, bizonyos kutatással kapcsolatos nyomozó hatósági, illetve ügyészségi határozatok esetén külön is bírósághoz fordulhat ún. felülbírálati indítvánnyal. §

Ha a kutatást a nyomozási bíró rendelte el, a nyomozási bíró határozata ellen fellebbezést jelenthet be az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. Az ülésen közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Az a fellebbezésre jogosult, aki a határozat kihirdetésén nem volt jelen, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. Az ügyiratok alapján hozott határozat ellen a fellebbezést a jogosult a kézbesítéstől számított három napon belül jelentheti be. § A fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa főszabály szerint tanácsülésen bírálja el. §