Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Kényszerintézkedések (dologgal kapcsolatos)

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. szeptember 30.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A kényszerintézkedések az eljárás alanyainak magánszférájába való beavatkozást jelentik, illetve az eljárás sikerességét előmozdító cselekmények tartoznak e fogalom alá. Tehát ezek nem büntetések, nem szankciók. Ebben a csoportban a zár alá vétel, a házkutatás és a lefoglalás kerül bemutatásra.

Cikk:

Válasszon ügyleírást:

Lefoglalás

A lefoglalással korlátozott jogok, a lefoglalás tárgya
Elrendelésének feltételei
A lefoglalás végrehajtása
Jogorvoslati lehetőségek
A lefoglalás megszüntetése
A dolog értékesítése

A lefoglalással korlátozott jogok, a lefoglalás tárgya

A lefoglalás célja a bizonyítási eszköz, illetve az elkobozható dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében. A lefoglalás a lefoglalás tárgya feletti tulajdonjogot korlátozza. § A lefoglalás tárgya ingó dolog, számlapénz, elektronikus pénz vagy elektronikus adat lehet. § Vagyoni értékű jogok és ingatlan nem lehet lefoglalás tárgya (ezekre zár alá vétel rendelhető el). A lefoglalás elrendelése kötelező, ha annak tárgya bizonyítási eszköz, vagy elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá esik. §

Elrendelésének feltételei

A lefoglalást főszabály szerint a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság is elrendelheti. § A lefoglalást határozattal kell elrendelni, kivéve ha a lefoglalás elrendeléséhez szükséges bírósági vagy ügyészségi határozat meghozatala olyan késedelemmel járna, amely a lefoglalással elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné. Ilyen esetben az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalás elrendelésére jogosult döntéséig végrehajthatja a lefoglalást, de a lefoglalás elrendelésére jogosult határozatát ekkor is haladéktalanul be kell szerezni. §

Így lefoglalást rendelnek el például arra a dologra,

  1. amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak, ha az elkövető tulajdona, vagy egyébként is, ha a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti,
  2. amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre,
  3. amelyet a bűncselekmény elkövetője a tulajdonostól vagy ennek hozzájárulásával mástól, az elkövetésért kapott,
  4. arra a sajtótermékre, amelyben a bűncselekmény megvalósult,
  5. arra a dologra, amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amely az adott vagyoni előny tárgya volt. § §

A közjegyzői vagy ügyvédi irodában tartott, a közjegyzői vagy ügyvédi tevékenységgel összefüggő védett adatot tartalmazó bizonyítási eszköz lefoglalását csak a bíróság rendelheti el. § Nem foglalható le a terhelt és a védő közötti közlés vagy küldemény, valamint a védőnek az ügyre vonatkozó feljegyzései. Szintén nem foglalható le a terhelt és a tanúvallomás megtagadására jogosult személy közötti közlés vagy küldemény, illetve az a bizonyítási eszköz, amelynek tartalmára a tanúvallomás megtagadható, feltéve, ha a dolgot a tanúvallomás megtagadására jogosult személy őrzi. Nem lehet lefoglalni a tanúvallomás megtagadására foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva jogosult személynek a foglalkozása gyakorlása vagy közmegbízatása érdekében használt helyiségében őrzött, e tevékenységével összefüggő iratot vagy elektronikus adatot sem. §

Ezek a korlátozások nem érvényesülnek, ha

  1. a bűncselekményt a lefoglalandó bizonyítási eszközre követték el,
  2. a lefoglalás tárgya a bűncselekmény eszköze,
  3. a lefoglalandó bizonyítási eszköz az elkövető nyomait hordozza,
  4. a tanúvallomás megtagadására jogosult személy az üggyel kapcsolatban megalapozottan gyanúsítható tettességgel, részességgel, bűnpártolással, orgazdasággal vagy pénzmosással,
  5. a tanúvallomás megtagadására jogosult személy a lefoglalandó bizonyítási eszközt - az arra történt figyelmeztetést követően, hogy az adott dolog egyébként nem foglalható le - önként átadja vagy hozzáférhetővé teszi, illetve
  6. a médiatartalom-szolgáltatót, vagy a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte a bíróság. §

A lefoglalás végrehajtása

A lefoglalást birtokba vétellel, a megőrzés más módon történő biztosításával, az érintett őrizetében hagyással, vagy az elektronikus adat esetében: másolat készítésével, áthelyezéssel, az információs rendszer vagy adathordozó lefoglalásával, továbbá jogszabályban meghatározott más módon lehet végrehajtani. §, § A lefoglaláskor a lefoglalt tárgyakról a dolog birtokosának elismervényt, illetve a foglalási jegyzőkönyv, vagy a foglalást elrendelő határozat egy példányát kell átadni. §

A lefoglalást akkor lehet az érintett őrizetében hagyással vagy a megőrzés más módon történő biztosításával végrehajtani, ha

  1. a dolog birtokba vételre nem alkalmas;
  2. a dolog vagy elektronikus adat birtokosának, kezelőjének azok használatához fűződő érdeke ezt indokolja; vagy
  3. más fontos ok ezt szükségessé teszi. §
  4. Ez esetben a lefoglalás tárgya kizárólag a lefoglalást elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság hozzájárulásával adható más birtokába. §

Főszabályként a lefoglalt dolgokat a hatóság letétbe helyezi és a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendeletben írtak szerint vagy beszállítja az illetékes törvényszék gazdasági hivatalába §, vagy az érintett őrizetében hagyja §, §. A fenti szabályok alkalmazására elsősorban akkor nyílik lehetőség, ha a lefoglalt tárgy állandó gondoskodást igényel - pl. állat lefoglalása esetén -, vagy a lefoglalt tárgy a mérete, jellege folytán nem szállítható be a bűnjelkezelőhöz, vagy tárolása, karbantartása aránytalanul nagy költségekkel járna (például nagy értékű gépkocsi tárolása). Ilyen estben a hatóság a lefoglalásról szóló okiratban tájékoztatja a lefoglalást elszenvedőt arról, hogy a lefoglalt tárggyal kapcsolatban milyen kötelességei és jogai vannak. Az érdekelt köteles saját költségén a lefoglalt tárgyat őrizni, állagát megőrizni, ugyanakkor csak abban az esetben használhatja, ha erre engedélyt kap. §

Jogorvoslati lehetőségek

A terhelt, a védő, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt

  1. az ügyészség vagy a nyomozó hatóság vele közölt határozata ellen a határozat közlésétől számított nyolc napon belül panasszal élhet a határozatot hozó hatóságnál §, bizonyos lefoglalással kapcsolatos nyomozó hatósági, illetve ügyészségi határozatok esetén külön is bírósághoz fordulhat ún. felülbírálati indítvánnyal §;
  2. az eljárást lezáró érdemi határozat elleni fellebbezésben vitathatja a bíróság által elrendelt lefoglalást.

Ha a lefoglalást a nyomozási bíró rendelte el, a nyomozási bíró határozata ellen fellebbezést jelenthet be az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. Az ülésen közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Az a fellebbezésre jogosult, aki a határozat kihirdetésén nem volt jelen, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. Az ügyiratok alapján hozott határozat ellen a fellebbezést a jogosult a kézbesítéstől számított három napon belül jelentheti be. § A fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa főszabály szerint tanácsülésen bírálja el. §

A lefoglalás megszüntetése

A büntetőeljárás alatt a lefoglalás fenntartásának indokoltságát jogszabályban meghatározottak szerint vizsgálni kell. Ha a lefoglalásra a továbbiakban az eljárás érdekében nincs szükség, haladéktalanul intézkedni kell a lefoglalás megszüntetése és a lefoglalt dolog kiadása iránt, vagy a lefoglalt dolog elkobzását kell indítványozni. §

A lefoglalást meg kell szüntetni, ha

  1. arra az eljárás érdekében már nincs szükség;
  2. a lefoglalt dolgot megváltották, az eredetileg lefoglalt dolog tekintetében;
  3. az eljárást megszüntették, vagy a nyomozás határideje lejárt.

A bíróság által elrendelt lefoglalást a vádemelés előtt az ügyészség is megszüntetheti. §

A lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot annak kell kiadni, aki a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény elkövetésekor annak tulajdonosa volt és tulajdonjogával kapcsolatban észszerű kétség nem merül fel. Ha nincs ilyen személy és az ilyen személy kiléte az eljárás adataiból sem tűnik ki, a dolgot annak kell kiadni, aki a kiadása iránt megalapozott igényt jelentett be. Ha ilyen személy sincs, vagy ilyen igény sem tűnik ki az eljárás adataiból, a dolgot annak kell kiadni, akitől lefoglalták. Ha az eljárást azért szüntették meg, mert a cselekmény nem bűncselekmény, a lefoglalt dolgot annak kell kiadni, akitől lefoglalták. A terhelttől lefoglalt dolog a bíróság határozata alapján az állam tulajdonába kerül, ha az kétségtelenül mást, de olyan személyt illet, akinek a kiléte nem állapítható meg. A később jelentkező igénylő a dolog kiadását, illetőleg az értékesítésből származó ellenértékét elévülési időn (5 éven) belül igényelheti. §

A lefoglalás megszüntetése esetén, ha az eredetileg lefoglalt dolog már nem adható ki, a dolog értékesítéséből vagy megváltásából befolyt ellenértéknek a kezelés, tárolás vagy őrzés költségével csökkentett összegét kell az érintettnek kiadni. Ha a lefoglalás alaptalan volt, a dolog ellenértéke a kezelés, tárolás vagy őrzés költségével nem csökkenthető. § A terheltnek kiadandó dolgot a vele szemben megállapított pénzbüntetés, vagyonelkobzás, bűnügyi költség vagy polgári jogi igény biztosítására a magánfél indítványára a hatóság visszatarthatja (lefoglalt dolog visszatartása). §

A dolog értékesítése

A bíróság a lefoglalt dolog értékesítését rendelheti el, ha a lefoglalt dolog

  1. gyors romlásnak van kitéve,
  2. huzamos tárolásra alkalmatlan,
  3. kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna, illetve
  4. értéke a lefoglalás várható ideje miatt lényegesen csökkenne.

A lefoglalt dolog akkor értékesíthető, ha

  1. a lefoglalt dologra a bizonyítás érdekében már nincs szükség;
  2. a lefoglalás megszüntetésének nincs helye; és
  3. lefoglalt dologgal kapcsolatban senki nem jelentett be megalapozott igényt.

A lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt dolog helyébe lép. §