Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Kényszerintézkedések (dologgal kapcsolatos)

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. szeptember 30.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A kényszerintézkedések az eljárás alanyainak magánszférájába való beavatkozást jelentik, illetve az eljárás sikerességét előmozdító cselekmények tartoznak e fogalom alá. Tehát ezek nem büntetések, nem szankciók. Ebben a csoportban a zár alá vétel, a házkutatás és a lefoglalás kerül bemutatásra.

Cikk:

Válasszon ügyleírást:

Zár alá vétel

A zár alá vétellel korlátozott jogok
A zár alá vétel tárgya
A zár alá vétel nyilvántartása
Elrendelésének feltételei
A vagyon kezelése és a zár alá vett vagyon megváltása
A zár alá vétel feloldása
Jogorvoslati lehetőségek

A zár alá vétellel korlátozott jogok

A zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása érdekében a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot függeszti fel. § A zár alá vétel nem csupán a terhelttel, hanem meghatározott feltételek megvalósulása esetén bárkivel szemben alkalmazható. Lényeges különbség a lefoglaláshoz képest, hogy ebben az esetben sem a birtoklásban, sem a használatban nincs korlátozás. A zár alá vett vagyon, vagyontárgy nem minden esetben van közvetlen összefüggésben a bűncselekménnyel. A vagyonelkobzás ugyanis például arra a vagyonra is elrendelhető, amelyet a bűnszervezetben való részvétel, a kábítószer-kereskedelem vagy az embercsempészés elkövetője e bűncselekmény elkövetés ideje alatt szerzett. Ebben az esetben vélelmezendő, hogy az ezen időszak alatt szerzett vagyon bűncselekményből származik. A zár alá vétel az eljárás bármely szakaszában alkalmazható.

A zár alá vétel tárgya

A zár alá vétel tárgya vagyon lehet, azaz:

  1. jogi értelemben vett dolog (azaz ingóság vagy ingatlan),
  2. számlapénz és az elektronikus pénz,
  3. a befektetési vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi eszköz,
  4. bármely más vagyoni értékű jog, vagy
  5. bármely más vagyoni jellegű követelés.

A zár alá vétel elrendelése két célt szolgálhat:

  1. egyrészt a vagyonelkobzás biztosítását,
  2. másrészt az eljárásban érvényesíteni kívánt polgári jogi igény (azaz a sértett által kért kártérítés vagy egyéb polgári jogi követelés) biztosítását.

Ezért zár alá vehető minden vagyontárgy, amely vagyonelkobzás tárgya lehet, vagy ami polgári jogi igény (azaz a sértetti kártérítési igény) fedezetéül szolgálhat, ha megalapozottan lehet tartani attól, hogy a vagyonelkobzás végrehajtását, illetve a polgári jogi igény kielégítését meghiúsítják. §

A vagyonelkobzás biztosításaként zár alá vétel tárgya az a vagyon lehet,

  1. amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett,
  2. amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett,
  3. amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak, valamint
  4. amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt. §

A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. §

A vagyonelkobzás biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel kiterjedhet olyan vagyonra is, amely nem képezheti vagyonelkobzás tárgyát, ha a zár alá vétel e vagyon megőrzését szolgálja és a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyontól történő elkülönítése időigényes. Az így elrendelt zár alá vétel a vagyon elkülönítéséig, de legfeljebb három hónapig tarthat. §

A zár alá vétel nyilvántartása

Mivel a zár alá vétel alapvetően nem jelenti a zár alá vétel tárgyának a lefoglalását, a birtokállapot megváltoztatását, ezért a zár alá vételt alapvetően a vagyonra vonatkozó közhiteles nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzéssel foganatosítják (például lakás esetén ingatlan-nyilvántartás, gépjármű esetén a közúti közlekedési nyilvántartásban stb.). Ha az adott vagyontárgyról nem létezik közhiteles nyilvántartás (például a folyószámlán kezelt számlapénz vagy egy szerzői jogi igény esetében), a bíróság jelöli ki azt a gazdálkodó szervezetet (például a bankot), amely képes a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog felfüggesztésére és köteles azt haladéktalanul végrehajtani. §

Ha azonban a zár alá vételt polgári jogi igény biztosítása érdekében rendelték el és annak tárgya ingó dolog, azt a fenti intézkedések megtétele mellett az elrendelő hatóság birtokba veheti, feltéve, hogy ez a dolog megőrzése érdekében szükséges. Ebben az esetben a birtokba vételre a lefoglalás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. §

Elrendelésének feltételei

Főszabály szerint a zár alá vételt a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság rendeli el. § Ugyanakkor zár alá vételt kizárólag a bíróság rendelhet el, ha

  1. annak célja a polgári jogi igény biztosítása;
  2. ha olyan vagyonra is kiterjed, amely egyébként nem képezheti vagyonelkobzás tárgyát, de a zár alá vétel e vagyon megőrzését szolgálja és a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyontól történő elkülönítése időigényes; vagy
  3. a zár alá vétel tárgyának értéke a százmillió forintot meghaladja. §

Ha a zár alá vétel elrendelésére a bíróság jogosult és az elrendeléshez szükséges bírósági határozat meghozatala olyan késedelemmel járna, amely a zár alá vétellel elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a bíróság döntéséig elrendelheti a zár alá vételt. Ilyen esetben a bíróság határozatát utólag haladéktalanul be kell szerezni. Ha a zár alá vételt a bíróság nem rendeli el, a zár alá vétel feloldásáról rendelkezik és késedelem nélkül intézkedik annak végrehajtása iránt. §

Ha ingatlan elkobzásának van helye, a zár alá vételt el kell rendelni, mivel az ingatlan nem foglalható le. §

Polgári jogi igény biztosítása érdekében zár alá vételnek a magánfél indítványára, az általa megjelölt, a terhelt tulajdonában álló vagy őt illető vagyonra van helye. Zár alá vételnek a vádemelés előtt a sértett indítványára akkor van helye, ha a sértett a polgári jogi igény érvényesítésének szándékát érvényesen bejelentette. Ha a bíróság a nem jogerős ügydöntő határozatában vagyonelkobzást rendelt el vagy a polgári jogi igénynek helyt adott, ennek biztosítására - a polgári jogi igény esetében a magánfél indítványára, egyébként hivatalból is - az eljárás jogerős befejezéséig zár alá vételt rendelhet el. §

A vagyon kezelése és a zár alá vett vagyon megváltása

Az elkobzás és a vagyonelkobzás érdekében lefoglalt dolog vagy elektronikus adat, illetve a zár alá vett vagyon kezeléséről a lefoglalás, illetve a zár alá vétel során a rendes gazdálkodás szabályai szerint kell gondoskodni.

A lefoglalás és a zár alá vétel során gondoskodni kell arról, hogy a bűnügyi vagyon értéke a természetes mértéknél nagyobb arányban ne csökkenjen.

A bűnügyi vagyon kezelése során csak olyan rendelkezés tehető, amelynek célja a vagyon értékének a megőrzése.

A vagyonkezelés során tett intézkedés alapján átalakuló vagyontárgy az eredeti vagyontárgy helyébe lép, arra a lefoglalás és a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed. §

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) egyik jelentős újítása, hogy megteremti a zár alá vett vagyon megváltásának lehetőségét is. Ennek értelmében a vagyonelkobzás biztosítása érdekében zár alá vett vagyon megváltásának elfogadását indítványozhatja az, aki a zár alá vétel elrendelésekor jogosult volt a vagyon felett rendelkezni. Amennyiben a megváltást a vádemelés előtt az ügyészség, azt követően a bíróság elfogadja, a megváltás során kifizetett összeg a zár alá vett vagyon helyébe lép és a vagyonelkobzást a vagyon helyébe lépő összegre kell elrendelni. A Be. további feltételek fennállása esetén a polgári jogi igény biztosítására zár alá vett vagyon megváltását is lehetővé teszi. §

A zár alá vétel feloldása

A zár alá vételt fel kell oldani, ha

  1. elrendelésének oka megszűnt, kivéve, ha a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jogot magának követelő személy a követelése érdekében két hónapon belül polgári eljárást indított,
  2. a büntetőeljárást megszüntették, illetve a nyomozás határideje lejárt, kivéve, ha a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jogot magának követelő személy a követelése érdekében két hónapon belül polgári eljárást indított,
  3. a zár alá vett vagyont megváltották, az eredetileg zár alá vett vagyon tekintetében,
  4. az eljárást vagyonelkobzás alkalmazása nélkül fejezték be, illetve a polgári jogi igényt elutasították,
  5. a polgári jogi igény megítélése esetén a magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától számított két hónapon belül nem kért végrehajtást,
  6. azt polgári jogi igény biztosítására rendelték el, a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasításától számított két hónap elteltével, kivéve, ha a magánfél a polgári jogi igényét e határidő előtt egyéb törvényes úton szabályszerűen már érvényesítette, vagy
  7. a magánfél visszavonta a polgári jogi igényt, és két hónapon belül nem igazolta, hogy azt egyéb törvényes úton szabályszerűen érvényesítette, vagy a sértett bejelentette, hogy a polgári jogi igény érvényesítésének szándékától eláll, és a zár alá vétel fenntartásának más okból nincs helye. §

A zár alá vételt a vádemelés előtt az elrendelő, azt követően a bíróság oldhatja fel. A nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vételt a vádemelés előtt az ügyészség vagy a bíróság is feloldhatja. A bíróság által elrendelt zár alá vételt a vádemelés előtt az ügyészség is feloldhatja. §

Jogorvoslati lehetőségek

A zár alá vétellel érintett személy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság vele közölt határozata ellen a határozat közlésétől számított nyolc napon belül panasszal élhet a határozatot hozó hatóságnál §, illetve a zár alá vételt elrendelő ügyészségi és nyomozó hatósági határozat ellen felülbírálati indítványt terjeszthet elő. §

Ha a zár alá vételt a nyomozási bíró rendelte el, a nyomozási bíró határozata ellen fellebbezést jelenthet be az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. Az ülésen közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Az a fellebbezésre jogosult, aki a határozat kihirdetésén nem volt jelen, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. Az ügyiratok alapján hozott határozat ellen a fellebbezést a jogosult a kézbesítéstől számított három napon belül jelentheti be. § A fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa főszabály szerint tanácsülésen bírálja el. §