Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Kényszerintézkedések (személlyel kapcsolatos)

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. március 3.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A kényszerintézkedések az eljárás alanyainak magánszférájába való beavatkozást jelentik, illetve az eljárás sikerességét előmozdító cselekmények tartoznak e fogalom alá. Tehát ezek nem büntetések, nem szankciók. Ebben a csoportban az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, a távoltartás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, az intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására, az elővezetés, motozás, ujj- és tenyérnyomat, DNS-mintavétel és a bíróság elé állítás kerül bemutatásra.

Cikk:

Előzetes letartóztatás

Elrendelésének feltételei
Az előzetes letartóztatás tartama
Az előzetes letartóztatás végrehajtása
Jogorvoslati és felülvizsgálati lehetőségek
Az előzetes letartóztatás megszüntetése
A kártalanítás szabályai

Az előzetes letartóztatás a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt. §

Elrendelésének feltételei

Az előzetes letartóztatást a nyomozati szakban az ügyész indítványára a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság rendeli el. §

A terhelt előzetes letartóztatásának szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban (a nyomozás elrendelésétől) bírói döntés alapján akkor van helye, ha

  1. megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult, vagy
  2. szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható, vagy
  3. megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást, vagy
  4. megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el. §

Fontos garanciális szabály, hogy az előzetes letartóztatás elrendelése előtt a gyanúsítottnak és a védőnek meg kell kapnia azokat a nyomozási iratokat, amelyekre az előzetes letartóztatást alapozzák, azaz az előzetes letartóztatásról döntő ülésen a védelemnek meg kell kapnia a lehetőséget, hogy az előzetes letartóztatást érdemben vitathassa. Az előzetes letartóztatás meghosszabbítása esetén a gyanúsítottnak és a védőnek azokat a nyomozási iratokat kell megküldeni, amelyek az előzetes letartóztatás tárgyában hozott legutóbbi döntést követően keletkeztek. §

Az előzetes letartóztatás tartama

Elrendelése előtt a nyomozási bíró az ügyész jelenlétében a terheltet meghallgatja.

A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás első ízben az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 1 hónapig tart, amelyet a nyomozási bíró 3 hónaponként legfeljebb az elrendeléstől számított 1 évig meghosszabbíthat. Ezt követően a törvényszék egyesbíróként eljárva, alkalmanként legfeljebb 2 hónappal meghosszabbíthatja. §

A vádirat benyújtása után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart. Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás a harmadfokú eljárás befejezéséig, de mindegyik esetben legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.

Az ügydöntő határozat kihirdetésekor fenntartott előzetes letartóztatás az eljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés kitöltéséig tart. §

A bíróság előzetes letartóztatás helyett lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy távoltartást is elrendelhet, illetve óvadékot fogadhat el. §

Az előzetes letartóztatás végrehajtása

Az előzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben - kivételes esetben maximum kétszer harminc napig rendőrségi fogdában - kell végrehajtani. A terhelt eljárási jogai az előzetes letartóztatás ideje alatt nem korlátozhatóak, védőjével, illetve külföldi esetében konzuli képviselőjével korlátozás nélkül érintkezhet. §

Jogorvoslati és felülvizsgálati lehetőségek

A nyomozási bíró előzetes letartóztatást elrendelő határozata ellen az jelenthet be fellebbezést, akivel a határozatot közölték. A kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Ha a terhelt a határozat kihirdetésén nem vett részt, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. A kézbesítés útján közölt határozat ellen a fellebbezést a terhelt a kézbesítéstől számított három napon belül jelentheti be. § A fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el. § Az előzetes letartóztatás a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. § Ha a vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás tartama hat hónapot meghaladja, és az elsőfokú bíróság még nem hozott ügydöntő határozatot, az elsőfokú bíróság, ha pedig egy évet meghalad, a másodfokú bíróság az előzetes letartóztatás indokoltságát hivatalból felülvizsgálja. § A vádirat benyújtása után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás indokoltságát 1 év után a másodfokú bíróság, ha az eljárás harmadfokú bíróság előtt folyik, a harmadfokú bíróság legalább hathavonta felülvizsgálja. § A rendszeres felülvizsgálatot az eljárás felfüggesztése esetén is el kell végezni. §

Az előzetes letartóztatás megszüntetése

Az előzetes letartóztatást a nyomozati szakban az ügyész indítványára a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság szünteti meg, amennyiben az elrendelés feltételei már nem állnak fenn. Előzetes letartóztatás megszüntetése iránti kérelmet a terhelt és a védő korlátlanul benyújthat. A kérelemben annak az indoknak az oka fogyottá válását célszerű felvetni, amelyet a bíró az elrendelő határozatban megjelölt. § Az előzetes letartóztatást a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti. §

Az előzetes letartóztatás a legtöbb esetben nem tarthat határozatlan ideig, a törvény meghatározza a különböző súlyú bűncselekmények esetén alkalmazható előzetes letartóztatás leghosszabb időtartamát. 2013 novemberétől ugyanakkor a legsúlyosabb bűncselekmények miatt indult eljárások esetén nincs törvényben rögzített legmagasabb időtartam, tehát ilyen eljárásokban az elsőfokú bíróság döntéséig az előzetes letartóztatást nem kell megszüntetni azért, mert elér egy bizonyos időtartamot. Az előzetes letartóztatás megszűnik, ha

  1. 3 évnél nem súlyosabban büntetendő cselekmény esetén az 1 évet eléri,
  2. 5 évnél nem súlyosabban büntetendő cselekmény esetében a 2 évet eléri,
  3. tizenöt évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő cselekmény esetén a 4 évet eléri,
  4. - tizenöt évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő cselekmény kivételével - egyéb bűncselekmény esetén a 3 évet eléri.

Tizenöt évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő cselekmény miatt folytatott eljárásban nincs felső határa az előzetes letartóztatásnak. §

Hangsúlyozni kell, hogy ezek a maximális időtartamok kizárólag az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatáig történő elrendelésre vagy fenntartásra vonatkoznak, az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás esetére, továbbá ha az ügyben harmadfokú bírósági eljárás vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban, ezek a törvényi határidők nem vonatkoznak. §

Ha viszont a terhelt az előzetes letartóztatás megszűnését követően elrendelt lakhelyelhagyási tilalom, illetőleg házi őrizet szabályait megszegi (ide tartozik az az eset is, ha valaki a nyomkövető rendszer, illetve eszköz működését akadályozza), az előzetes letartóztatása ismét elrendelhető. Ekkor az előzetes letartóztatás fentebb említett maximális időtartamát az előzetes letartóztatás ismételt elrendelésének napjától kell számítani. §

A kártalanítás szabályai

Az előzetes letartóztatás megszüntetése után, az előzetes letartóztatásért kártalanítás jár, ha a nyomozást a törvényben meghatározott okból szüntették meg, ha a bíróság a terheltet felmentette vagy nem szabott ki büntetést vagy az eljárást a törvényben meghatározott okból szüntette meg.

Nincs helye kártalanításnak, ha a terhelt:

  1. elrejtőzött, megszökött vagy szökést kísérelt meg,
  2. a tényállás megállapításának meghiúsítása érdekében bűncselekményt követett el, és ezt jogerős ítélet megállapította,
  3. a hatóságok megtévesztésére törekedett, és ezzel neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja reá terelődjék, és előzetes letartóztatását, házi őrizetét vagy ideiglenes kényszergyógykezelését elrendeljék, meghosszabbítsák vagy fenntartsák,
  4. előzetes letartóztatását azért rendelték el, mert a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet vagy a távoltartás, illetve az óvadék szabályait megszegte,
  5. felmentése esetén a kényszergyógykezelését rendelték el. §

A terhelt a nyomozást megszüntető határozat, a jogerős felmentő ítélet, a jogerős megszüntető végzés, a kártalanítást megalapozó esetekben a jogerős bűnösséget megállapító ítélet, illetve a rendkívüli jogorvoslat eredményeképpen hozott jogerős határozat vele történő közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthet elő kártalanítási igényt. A kérelemben meg kell jelölni a kártalanítási igény összegét, az igényt megalapozó bizonyítékokat, és csatolni kell az igényt alátámasztó okiratokat. Ha a nyomozást megszüntették, a kártalanítási igényt annál a bíróságnál kell előterjeszteni, amely az előzetes letartóztatást elrendelte. Ha a terhelt a kártalanítási eljárás lefolytatása alatt meghal, az örököse az eljárás folytatását kérheti, szintén hat hónapon belül. § Az eljárást az iratok átküldése után polgári bíróság folytatja le a Polgári perrendtartás szabályai szerint. A perben felperesként a terhelt (örökös), alperesként a Magyar Állam képviseletében az igazságügyért felelős miniszter vesz részt. §