Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Kényszerintézkedések (személlyel kapcsolatos)

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2019. október 7.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A kényszerintézkedések az eljárás alanyainak magánszférájába való beavatkozást jelentik, illetve az eljárás sikerességét előmozdító cselekmények tartoznak e fogalom alá. Tehát ezek nem büntetések, nem szankciók. Ebben a csoportban az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, a távoltartás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, az intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására, az elővezetés, motozás, ujj- és tenyérnyomat, DNS-mintavétel és a bíróság elé állítás kerül bemutatásra.

Cikk:

Előzetes kényszergyógykezelés

Az előzetes kényszergyógykezelés elrendelése, végrehajtása és megszüntetése
Elmeállapot megfigyelése
Kártalanítási lehetőségek
Jogorvoslati lehetőségek

Az előzetes kényszergyógykezelés a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt. § A bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el akkor, ha megalapozottan feltehető, hogy a terhelt kényszergyógykezelésének van helye. § A kóros elmeállapotú elkövető elkövetéskori beszámítási képességének hiánya esetén a bíróság a felelősség megállapítása nélkül intézkedésként kényszergyógykezelést rendel el személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény esetén, ha tartani kell attól, hogy az elkövető hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. §

Az előzetes kényszergyógykezelés elrendelése, végrehajtása és megszüntetése

Az előzetes kényszergyógykezelés elrendelésére a letartóztatás szabályait § kell megfelelően alkalmazni, így arra az ott leírtak irányadók. § A vádemelés előtt elrendelt előzetes kényszergyógykezelés az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb hat hónapig tart, azt a vádemelés előtt a bíróság legfeljebb hat hónappal hosszabbíthatja meg. §

Kiemelendő, hogy előzetes kényszergyógykezelés elrendelése, meghosszabbítása, illetve fenntartása ellen a terhelt házastársa és élettársa is jogosult fellebbezésre. §

Az elrendelt előzetes kényszergyógykezelést Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) kell végrehajtani. §

Az IMEI a vádemelés előtt az ügyészséget, a vádemelés után a bíróságot haladéktalanul tájékoztatja, ha az előzetes kényszergyógykezelés megszüntetése indokolt. § Az előzetes kényszergyógykezelés megszüntetése iránt indítványt terjeszthet elő továbbá a terhelt házastársa és élettársa is. §

Elmeállapot megfigyelése

Nem tévesztendő össze az előzetes kényszergyógykezeléssel az elmeállapot megfigyelése, amely az eljárásban formailag bizonyítási cselekmény, de jogkorlátozó jellege is van. Akkor kerül rá sor, ha a szakvélemény szerint a terhelt elmeállapotának hosszabb szakértői megfigyelése szükséges és a bíróság a terhelt elmeállapotának megfigyelését rendeli el. A fogva levő terheltet igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézetbe, a szabadlábon levő terheltet pszichiátriai fekvőbeteg-intézetbe utalja a bíró. A megfigyelés egy hónapig tarthat, ezt a határidőt a bíróság a megfigyelést végző intézet véleménye alapján egy hónappal meghosszabbíthatja. Az elmeállapot megfigyelésének elrendelése miatt bejelentett jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a terhelt szabadlábon van. A szabadlábon lévő terhelt elmeállapotának megfigyelése során a terhelt személyes szabadsága az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint korlátozható. Ha a terhelt az elmeállapot megfigyelése alól kivonja magát, a pszichiátriai intézet erről haladéktalanul értesíti az elmeállapot megfigyelését elrendelő bíróságot. § A foganatosításhoz elővezetésnek és testi kényszer alkalmazásának van helye. §

Kártalanítási lehetőségek

Az előzetes kényszergyógykezelés megszüntetése után, az előzetes kényszergyógykezelésért kártalanítás jár, ha a nyomozást a törvényben meghatározott okból szüntették meg, ha a bíróság a terheltet jogerősen felmentette és kényszergyógykezelését nem rendelte el, vagy bűnösségét jogerősen megállapította, de nem szabott ki büntetést, vagy az eljárást a törvényben meghatározott okból szüntette meg.

Nincs helye kártalanításnak, ha a terhelt:

  1. elrejtőzött, megszökött vagy szökést kísérelt meg, illetve az elfogására irányuló intézkedés alól kivonta magát vagy azt megkísérelte,
  2. a tényállás megállapításának meghiúsítása érdekében bűncselekményt követett el, és ezt jogerős ügydöntő határozat megállapította,
  3. a hatóságok megtévesztésére törekedett a büntetőeljárás megindulásáról való tudomásszerzését követően, és ezzel neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja reá terelődjék, és előzetes kényszergyógykezelését elrendeljék, meghosszabbítsák vagy fenntartsák,
  4. felmentése esetén a kényszergyógykezelését rendelték el. §

A kártalanítást igénylő a kártalanítást megalapozó határozat vele történő közlésétől számított egy éven belül érvényesítheti a kártalanítási igényét. E határidő elmulasztása jogvesztő. § A kártalanítási pert keresetlevéllel kell megindítani, amelyben meg kell jelölni a kártalanítási igény összegét, az igényt megalapozó bizonyítékokat, és csatolni kell az igényt alátámasztó okiratokat. § Ha a kártalanítást igénylő terhelt a kártalanítási eljárás lefolytatása alatt meghal, örököse a terhelt halálától számított hat hónapon belül kérheti az eljárás folytatását. E határidő elmulasztása szintén jogvesztő. §

Jogorvoslati lehetőségek

Az előzetes kényszergyógykezelés elrendelése, meghosszabbítása, illetve fenntartása ellen a terhelt, a védője, valamint a terhelt házastársa és élettársa is jogosult fellebbezésre. § Az ülésen közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Az a fellebbezésre jogosult, aki a határozat kihirdetésén nem volt jelen, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. Az ügyiratok alapján hozott határozat ellen a fellebbezést a jogosult a kézbesítéstől számított három napon belül jelentheti be. § A nyomozási bíró határozata elleni fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa bírálja el. § Az előzetes kényszergyógykezelés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. §