Portál Navigáció


Portál al-navigáció


MORZSÁK

TARTALOM:Kényszerintézkedések (személlyel kapcsolatos)

Létrehozva: 2010. január 16.
Módosítás: 2017. szeptember 20.
Forrás: Magyarország.hu

ikonHivatalkereső

?

Hivatalkereső

ikonÉrtékelje a cikket!

?

-->

Cikk

A kényszerintézkedések az eljárás alanyainak magánszférájába való beavatkozást jelentik, illetve az eljárás sikerességét előmozdító cselekmények tartoznak e fogalom alá. Tehát ezek nem büntetések, nem szankciók. Ebben a csoportban az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, a távoltartás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, az intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására, az elővezetés, motozás, ujj- és tenyérnyomat, DNS-mintavétel és a bíróság elé állítás kerül bemutatásra.

Cikk:

Ideiglenes kényszergyógykezelés

Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése
Elmeállapot megfigyelése
Kártalanítási lehetőségek
Jogorvoslati lehetőségek

Az ideiglenes kényszergyógykezelés a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a büntetőeljárás alatt (jogerős ítélet nélkül). Akkor van helye, ha a bíróság arra következtet, hogy a büntetőeljárás végén a terhelt kényszergyógykezelését kell majd elrendelni. § A kóros elmeállapotú elkövető elkövetéskori beszámítási képességének hiánya esetén a bíróság a felelősség megállapítása nélkül intézkedésként kényszergyógykezelést rendel el személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény esetén, ha tartani kell attól, hogy az elkövető hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. §

Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése

Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésére az előzetes letartóztatás elrendelésére vonatkozó szabályok irányadók. § A vádirat benyújtása után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kényszergyógykezelés az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig, az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelés a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a harmadfokú bíróság által elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelés a harmadfokú eljárás befejezéséig, hatályon kívül helyezés és új eljárás lefolytatására utasítás esetén a megismételt eljárásra utasított bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart. § Az ideiglenes kényszergyógykezelést igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézetben kell végrehajtani. § Az ideiglenes kényszergyógykezelést a bíróság, de a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti. §

A bíróság a vádirat benyújtásáig az ideiglenes kényszergyógykezelés indokoltságát annak megkezdésétől számított hat hónap elteltével, ezt követően hathavonta felülvizsgálja. A felülvizsgálat iránt az ügyész a határidő lejárta előtt öt nappal tesz indítványt a bíróságnak. §

Az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetése iránti indítványt a bíróság érdemben megvizsgálja, és erről indokolt határozatot hoz. Ha a terhelt, illetve a védő az ismételt indítványban új körülményre nem hivatkozik, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Ha az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése, meghosszabbítása, vagy fenntartása óta három hónap eltelt, az érdemi vizsgálat nem mellőzhető. §

Elmeállapot megfigyelése

Nem tévesztendő össze az ideiglenes kényszergyógykezeléssel az elmeállapot megfigyelése, amely az eljárásban formailag bizonyítási cselekmény, de jogkorlátozó jellege is van. Akkor kerül rá sor, ha a szakvélemény szerint a terhelt elmeállapotának hosszabb szakértői megfigyelése szükséges és a bíróság a terhelt elmeállapotának megfigyelését rendeli el. A fogva levő terheltet igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézetbe, a szabadlábon levő terheltet pszichiátriai fekvőbeteg-intézetbe utalja a bíró. A megfigyelés egy hónapig tarthat, ezt a határidőt a bíróság a megfigyelést végző intézet véleménye alapján egy hónappal meghosszabbíthatja. Az elmeállapot megfigyelésének elrendelése miatt bejelentett jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a terhelt szabadlábon van. A szabadlábon lévő terhelt elmeállapotának megfigyelése során a terhelt személyes szabadsága az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint korlátozható. Ha a terhelt az elmeállapot megfigyelése alól kivonja magát, a pszichiátriai intézet erről haladéktalanul értesíti az elmeállapot megfigyelését elrendelő bíróságot. § A foganatosításhoz elővezetésnek és kényszer alkalmazásának van helye. §

Kártalanítási lehetőségek

Az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetése után, az ideiglenes kényszergyógykezelésért kártalanítás jár, ha a nyomozást a törvényben meghatározott okból szüntették meg, ha a bíróság a terheltet felmentette vagy nem szabott ki büntetést vagy az eljárást a törvényben meghatározott okból szüntette meg.

Nincs helye kártalanításnak, ha a terhelt:

  1. elrejtőzött, megszökött vagy szökést kísérelt meg,
  2. a tényállás megállapításának meghiúsítása érdekében bűncselekményt követett el, és ezt jogerős ítélet megállapította,
  3. a hatóságok megtévesztésére törekedett, és ezzel neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja reá terelődjék, és ideiglenes kényszergyógykezelését elrendeljék, meghosszabbítsák vagy fenntartsák,
  4. felmentése esetén a kényszergyógykezelését rendelték el. §

A terhelt a nyomozást megszüntető határozat, a jogerős felmentő ítélet, a jogerős megszüntető végzés, a kártalanítást megalapozó esetekben a jogerős bűnösséget megállapító ítélet, illetve a rendkívüli jogorvoslat eredményeképpen hozott jogerős határozat vele történő közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthet elő kártalanítási igényt. A kérelemben meg kell jelölni a kártalanítási igény összegét, az igényt megalapozó bizonyítékokat, és csatolni kell az igényt alátámasztó okiratokat. Ha a terhelt a kártalanítási eljárás lefolytatása alatt meghal, az örököse az eljárás folytatását kérheti, szintén hat hónapon belül. § Az eljárást az iratok átküldése után polgári bíróság folytatja le a Polgári perrendtartás szabályai szerint. A perben felperesként a terhelt (örökös), alperesként a Magyar Állam képviseletében az igazságügyért felelős miniszter vesz részt. §

Jogorvoslati lehetőségek

A nyomozási bíró határozata ellen a terhelt, házastársa vagy törvényes képviselője, illetve védője jelenthet be fellebbezést. A szóbeli kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Ha a jogosult a határozat kihirdetésén nem vett részt, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be. A kézbesítés útján közölt határozat ellen a fellebbezést a jogosult a kézbesítéstől számított három napon belül jelentheti be. § A fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el. § Az ideiglenes kényszergyógykezelés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. §